Mennyi pénz van az LMBTQ-lobbi mögött Magyarországon?

Magyarországon egyre erőteljesebben jelennek meg az LMBTQ-közösségek elfogadását célzó érzékenyítő programok. Ezek a kezdeményezések már az oktatás területére is beszivárogtak, és szoros kapcsolatot ápolnak az Igazságügyi Minisztériummal, az ügyészséggel és a rendőrséggel is. Az LMBTQ-lobbiszervezetek mögött jelentős külföldi támogatás áll, amely nagyrészt külföldről folyósított támogatásokból adódik össze. Az ilyen hazai csoportok egyik legnagyobb szponzora Soros György alapítványa, az Open Society Foundations. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy évről évre milyen összegekből gazdálkodhatnak az LMBTQ-propagandát terjesztő szervezetek. Ezenfelül arra is rávilágítunk, hogy az utóbbi időkben – sajnálatos módon – hatalmas mértékben megugrott a rendelkezésükre álló keretösszeg: az LMBTQ-lobbigépezet milliárdos nagyságrendű anyagi háttérrel végezhet érzékenyítést, melynek kiemelt célpontja a gyermekek, a tanárok, és az iskolák.

A Háttér Társaság hatalmas pénzügyi támogatásban részesül

Az egyik legjobban nyomuló lobbiszervezet a mintegy 30 éve működő Háttér Társaság (korábbi nevén Háttér Társaság a Melegekért). Kiemelt szerepe van az érzékenyítésben, küzd az azonos neműek házasságáért és azért, hogy örökbe fogadhassanak. A szervezet próbálja elérni, hogy a transznemű és interszex emberek jogilag is elismertethessék a nemüket. A „nemi megerősítő” eljárások – pl. hormonkezelés, nemi szervek csonkítása – teljes tb-támogatás melletti fedezettségét a csoport szintén szeretné elérni. A lobbitevékenységük saját leírása alapján a Háttér Társaság küzd a kiskorúak LMBTQ-tartalmakhoz való hozzáférését korlátozó törvény ellen. A Háttér Társaság tehát kulcsszereplője a mozgalom hazai térnyerésének. Mondhatni ők vannak a háttérben, tehát a szervezet neve is elég beszédes.

Kép: Remenyiczki Éva/Magyar Jelen

A szervezet rendelkezésére álló anyagi források mértéke az elmúlt években folyamatosan növekedett, tehát egyre nagyobb összeget fordíthatnak arra, hogy az arcunkba tolják az LMBTQ-propagandát és érzékenyítést folytathassanak az iskolákban, a jogi intézményekben, a rendőrségnél. 2005-ben mintegy 11 millió forintból gazdálkodtak, ami 2010-re a duplájára nőtt, 2019-re pedig már elérte az 56 millió forintot is. Ezt követően a támogatásuk mértéke robbanásszerűen megugrott: 2020-ban 117 millió forint bevétel – az ilyen közhasznú(nak nevezett) szervezeteknél ez nagyrészt támogatást jelent – állt a rendelkezésükre, ami 2021-re elérte a 170 milliót.

2022-ben 318 millió forintból gazdálkodhattak, 2024-re pedig rekordösszegű, 341 millió forintot fordíthattak LMBTQ-propagandára.

A Háttér Társaság működését és programjait számos nemzetközi és hazai szervezet is támogatja. A legnagyobb támogatók közé tartozik az Európai Bizottság, valamint az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok) – utóbbi valójában egy Soros-alapítvány, ami világszerte ismert az emberi jogi kezdeményezések finanszírozásáról. A szervezet emellett globális nagyvállalatok, mint például a Google, valamint több ország diplomáciai képviseletei – például a Holland Nagykövetség, az Ír Nagykövetség, és az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma – révén is jelentős forrásokhoz jut. Hazai támogatóik közül kiemelkedik a MagNet Bank, amely a közösségi adományozási programja keretében nyújt anyagi segítséget.

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

A Háttér Társasághoz hasonlóan a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is jelentős nemzetközi támogatásokban részesül, és számos ponton együttműködnek. Bár civil szervezetnek tartja magát, a TASZ valójában egy szintén javarészt külföldről finanszírozott egyesület, amely külföldi és balliberális érdekeket szolgál ki, így „természetesen” támogatja a genderideológiát és az LMBTQ térnyerését.

A korábbi évek pénzügyi beszámolói szerint a szervezet legnagyobb támogatója a már említett Soros-féle Open Society Foundations volt, amely 2018-ban mintegy 53 millió forintot, 2019-ben több mint 72 millió forintot, 2020-ban pedig hozzávetőlegesen 103 millió forintot folyósított a TASZ-nak. Ezen kívül forrást biztosított számukra többek között a Media Legal Defence Initiative (MLDI), a szintén Soroshoz köthető Magyar Helsinki Bizottság, a Sigrid Rausing Trust, a Bertha Foundation, a MagNet Bank, az Európai Bizottság, valamint a holland és az amerikai nagykövetségek.

Kép: Remenyiczki Éva/Magyar Jelen

Az ábrán látható, hogy a TASZ lobbitevékenységére rendelkezésre álló anyagi források mértéke is rohamosan növekszik, 2024-ben majdnem 600 millió forintból gazdálkodhattak. A társaság tehát komoly nemzetközi háttérrel dolgozik, és ezek a források lehetővé teszik számukra, hogy hosszú távon is fenntarthassák emberi jogi és politikai aktivizmusukat Magyarországon – gyakran szoros együttműködésben más LMBTQ-lobbiszervezetekkel.

Labrisz Leszbikus Egyesület

Az LMBTQ-propaganda részéről az egyik legfelháborítóbb dolog, hogy az iskolákban tanárokat, diákokat céloznak meg érzékenyítő programjaikkal. Ennek jellegzetes példája a Labrisz Leszbikus Egyesület által kiadott Meseország mindenkié című gyerekkönyv, ami komoly társadalmi vitát váltott ki, mivel sok szülő és pedagógus szerint a könyv a gyermekek fejlődő világlátásába ültet be olyan identitásbeli és nemi szerepfelfogásokat, amelyek a magyar kulturális és keresztény hagyományokkal ellentétesek. 

Fotó: Mohos Márton/24.hu

Az efféle tartalmak megjelenése az iskolákban vagy gyermekprogramokban sérti a szülői jogokat és káros hatással lehet a kicsik formálódó mentális világképére nézve. Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke korábban már rávilágított arra, hogy a Meseország mindenkié című „mesekönyv” több szempontból is problémás, hiszen kultúrahamisításnak minősül, mert a magyar kultúrának nem része olyan mese, amiben két királyfi homoszexuális kapcsolata szerepel.

A Labrisz ezt a könyvet 2020-ban jelentette meg, ami ismert meséket dolgoz át úgy, hogy a szereplők között megjelennek például transzneműek és homoszexuális királyfik pozitív ábrázolásban. Ez a típusú átdolgozás azonban egyértelműen identitáspolitikai célzatot hordoz. A gyermekirodalom nem lehet eszköze olyan társadalmi kísérleteknek, amelyek csorbítják a normális nemi identitást és a hagyományos családmodellt.

Kép: Remenyiczki Éva/Magyar Jelen

Bár az előző két lobbiszervezethez képest kevesebb támogatásban részesültek, az ábra is jól mutatja, hogy a rendelkezésükre álló anyagi kapacitás mennyisége szintén megszaladt az utóbbi néhány évben. 2024-ben például hozzávetőlegesen „csak” 62 millió forintból folytathatták érzékenyítő tevékenységüket.

Szivárvány Misszió Alapítvány

A júniusi „lesz Pride? nem lesz Pride?” jogi huzavona alatt sokan megismerkedhettek a Szivárvány Misszió Alapítvány nevével, ami 2001 óta felel a Budapest Pride megrendezéséért. A szervezet által folytatott rendezvények során gyakran megjelenik a társadalmi normák újradefiniálása, ami sokszor túllép azon a határon, amit egy értékalapú, gyermekközpontú társadalom elfogadhatónak tart.

Kép: Remenyiczki Éva/Magyar Jelen

A fenti diagram is mutatja, hogy a Szivárvány Misszió Alapítvány is egyre több támogatásban részesül évről évre, amivel a provokatív, normabontó tevékenységüket folytatják. A Fidesznek 2025-ben sikerült a legnagyobb Pride-ot összehoznia, amiről korábban már publikáltunk többek között itt és itt. 

Kíváncsiak leszünk azonban az alapítvány 2025-ös évre vonatkozó beszámolójára, amiből kiderülhet, hogy a szervező alapítvány milyen mértékű támogatást kapott ebben az évben a betiltott, és jogtalanul megtartott Pride felvonulásra.

Sajnos ez a beszámoló 2026. május 31-ig esedékes, így erre egy darabig még várnunk kell.

Összegezve

Láthattuk, hogy a cikkben vizsgált LMBTQ-lobbiszervezetek hatalmas mértékű pénzösszegeket kapnak a szponzoroktól. Az alábbi táblázatban a legutóbbi év adatait összefoglaltuk az említett csoportokra:

Fontos kiemelni, hogy ez mindössze négy egyesület, és ennél sokkal több működik Magyarországon. Mégis már ennyiből 

levonhatjuk a következtetést, hogy az LMBTQ-lobbigépezet milliárdos nagyságrendű anyagi háttérrel végezhet érzékenyítést, melynek kiemelt célpontja a gyermekek, a tanárok, és az iskolák. Mivel a támogatások mértéke is rohamosan növekvő tendenciát mutat, arra lehet számítani, hogy az LMBTQ-propaganda tovább folytatja az agresszív törekvését, hogy a gyermekeink fejlődő tudatába beépítse magát.

A megállításra persze a gyermekvédelmi törvény betartatására és hatékony jogi fellépésre lenne szükség a tevékenységükkel szemben – nem úgy, mint a Budapest Pride „betiltása”.

Gyermekvédelem

A gyermekvédelmi törvény célja nem az, hogy kirekesztést alkalmazzon, hanem hogy védelmet nyújtson a gyermekek fejlődő személyiségének, a család szentségének és a szülői nevelés szabadságának. Az olyan szervezetek, mint a Háttér Társaság, a Szivárvány Misszió Alapítvány és a Labrisz Egyesület, viszont sok esetben az ideológiai nevelés eszközeivé kívánják tenni az iskolákat, médiát és kultúrát.

A felnövekvő generációnak nincs szüksége arra, hogy mindenféle ideológiai identitáskísérleteknek legyenek kitéve az óvodákban és az iskolákban. Biztonságra, stabilitásra, szeretetre és megfelelő mintákra van szükségük – nem pedig a hagyományos családmodell felrúgására és a nemi szerepekkel kapcsolatos zavarkeltésre.

2021-ben például a XIII. kerületi általános iskola negyedikes diákjainak bevitte egy helyettesítő tanár a szülők tudta és előzetes beleegyezése nélkül a Labrisz által kiadott Meseország mindenkié című könyvet. Ezzel nemcsak a gyerekek világnézeti befolyásolása történt meg, hanem a szülői jogok megsértése is.

A Szivárvány Misszió Alapítvány által szervezett Budapest Pride pedig mára már egyre hangosabban követel olyan társadalmi változásokat, amelyek a többségi társadalom értékrendjével élesen szemben állnak. Egyértelmű, hogy az LMBTQ-lobbiszervezetek célja már nem az elfogadás, hanem az identitásformálás – méghozzá már óvodáskorban.

(Kiemelt kép: Remenyiczki Éva/Magyar Jelen, felhasznált források: Wikimedia Commons, Depositphotos, Háttér Társaság, Labrisz Leszbikus Egyesület, Magyar LMBT Szövetség)