Tudsz mindent az LMBTQ-lobbi működéséről? Tényleg olyan rossz?

Igen, még annál is rosszabb. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a rejtett módszereket, amikkel megpróbálnak láthatatlanul beszivárogni az emberek tudatába. Az LMBTQ-lobbiszervezetek térnyerése súlyos veszélyt jelent a társadalmi értékrendre, különösen a hagyományos családmodellre és a gyermekek fejlődésére. A Háttér Társaság és a hasonló csoportok aktívan azon munkálkodnak, hogy megingassák az egészséges magyar társadalom alapjait. Külön aggodalomra ad okot, hogy tevékenységük kifejezetten a fiatal korosztályt célozza, kihasználva a gyermekek befolyásolhatóságát, hogy már fejlődésük korai szakaszában ültessék el bennük az ideológiai mintázatokat. Ez a tudatos rombolás veszélyes a nemzeti önazonosságra és értékrendre – de az a legkönnyebb út, ha még a gyökerénél fogva nevelik át a teljes nemzetet.

Nézzük meg, mit csinál a Háttér Társaság a háttérben

Ezek a szervezetek – ahogy azt már korábban kielemeztük, elsősorban külföldről finanszírozva – a magyar társadalom hagyományos modelljét igyekeznek gyengíteni, különös tekintettel a család és a gyermekvédelem intézményére. A Háttér Társaság és a hasonló szervezetek aktívan tevékenykednek többek között az azonos neműek házasságának bevezetéséért, az örökbefogadási lehetőségeik kiterjesztéséért, valamint azért, hogy az LMBTQ-emberek mesterséges megtermékenyítésben vehessenek részt. Továbbá szorgalmazzák, hogy a transznemű és interszex személyek jogilag is elismertethessék nemüket, valamint hogy a nemi átalakító kezelések teljes körű társadalombiztosítási támogatást élvezzenek. Mindezekről a közhasznúsági mellékleteik, valamint a saját weboldaluk is árulkodik.

A társaság ezen túlmenően rendszeresen készít árnyékjelentéseket nemzetközi szervezetek számára, részt vesz külföldi nagykövetségekkel és globális intézményekkel folytatott online egyeztetéseken, és aktív szerepet vállal a nemzetközi LMBTQ-agenda hazai érvényesítésében. Nem ritkán külföldi szponzorok – mint például a Soros-féle Open Society Foundations – által finanszírozott útmutatókat készítenek a hatósági szerveknek. Egy ilyen útmutatót a rendőrség 2020-ban hivatalosan is befogadott, és alkalmazását kötelezővé tette.

Az iskolák, a szülők, a diákok, valamint az állami szervek célzott érzékenyítése is a program része. A cél, hogy az iskolai közegben az LMBTQ-témák elfogadó, támogató módon jelenjenek meg – szemben a kormány által bevezetett, gyermekvédelmi célú „propagandatörvénnyel”, amely korlátozza a kiskorúak LMBTQ-tartalmakhoz való hozzáférését.

A Háttér Társaság továbbá egyeztető szerv volt az Igazságügyi Minisztériummal, valamint 2022 novemberében fogadta őket Novák Katalin is, az akkori köztársasági elnök – aki az őt felkereső nemzeti ifjúsági mozgalmat még csak válaszra sem méltatta. Lobbizásukkal elérték azt is, hogy a külföldön megkötött homoszexuális házasságot Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatként elfogadják.

Az elmúlt években az 

LMBTQ-érdekvédelmi szervezetek szoros együttműködést alakítottak ki állami szervekkel, sőt, tartósan be is ágyazódtak azok működésébe. Ráadásul nem elég, hogy az LMBTQ-lobbi szerveződik, még a szervezeteiket is szervezetekbe szervezik: a Magyar LMBT Szövetségben például tagszervezetként szerepel a Háttér Társaság, a Szivárvány Misszió Alapítvány, a Labrisz Leszbikus Egyesület, de sok más hasonló társulás is. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a Magyar LMBT Szövetség és a Háttér Társaság ugyanarra a címre vannak bejegyezve. 

A Háttér Társaság és más hasonló civil egyesületek kapcsolatban állnak még az Igazságügyi Minisztérium különböző emberi jogi és tematikus munkacsoportjaival is.

Ilyenek például:

• Gyermekek Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoport,
• Családjogi Civil Munkacsoport,
• LMBT Emberek Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoport (joggal vetődik fel a kérdés: miért létezik egyáltalán ilyen),
• Menekültügyért és Migrációért Felelős Tematikus Munkacsoport,
• Nők Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoport,
• Egyéb Polgári és Politikai Jogokért Felelős Tematikus Munkacsoport, valamint a különösen befolyásos Emberi Jogi Kerekasztal.

Ha esetleg az érzékenyítés és a hatósági törvénykezésbe való beépülés nem biztosítana elég lehetőséget számukra, a Háttér Társaság elindított egy képzést, amelyet az Ügyvédi Kamara akkreditált. Ebben többek között arról is szó esik, hogyan lehet jogilag kijátszani az örökbefogadási rendszert, ezáltal papíron egy egyedülálló személyhez, de valójában egy azonos nemű pár egyik tagjához kerülhetnek a gyerekek. A szervezet azt is kilobbizta, hogy homoszexuális nevelőszülők is kaphassanak családi pótlékot. Mindez rendkívül komoly társadalmi problémát jelent, hiszen az ilyen „szülőkre” bízott fiatalokra mintaátadással rendkívül sok dolog ragad, így összezavarhatják a nemi identitásukat is.

Előítélet-indikátorok

Mindezek felett a Háttér Társaság, az Amnesty International Magyarország, a TASZ és más LMBTQ-szervezetek létrehozák a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot (GyEM) is.

Ezen és az említett csatornákon keresztül közvetlen befolyást gyakorolhatnak a törvényhozásra és a jogérvényesítésre is. Ennek egyik súlyos példája, hogy a Legfőbb Ügyészség kötelező érvénnyel rendelte el a GyEM által kidolgozott „előítélet-indikátorok” használatát a hatósági eljárások során.

Az alkalmazott meghatározás szerint ezek az indikátorok „olyan objektív tények vagy körülmények, amelyekből arra következtethetünk, hogy egy bűncselekményt részben vagy teljes mértékben előítéletes indítékból követtek el”. A gyakorlatban azonban ezek gyakran szubjektívek és egyoldalúak: kizárólag a kisebbségi csoportok (például LMBTQ) védelmére fókuszálnak, miközben a többségi társadalom ellen irányuló sérelmeket figyelmen kívül hagyják.

Az előítélet-indikátorok sajnálatos iróniája, hogy több közülük önmagában is előítéletes jellegű. Ilyen például az elkövető megjelenése, a vélt vagy valós beállítottsága, valamint a sértett vagy tanúk szubjektív véleménye. Az általuk „gyűlöletcsoportnak” titulált szervezetekhez való tartozás vagy azok támogatása ezeknek az útmutatásoknak köszönhetően már önmagában rossz színben tüntet fel valakit. Bizonyos öltözékek, jelképek viselete, vagy akár nemzeti beállítottságú zenekarok hallgatása, követése már megbélyegezhet valakit egy ilyen indikátorral – azt viszont nem igazán ismeri el a dokumentáció, hogy ez az indokolatlan megbélyegzés szintén kimeríti az előítélet fogalmát.

Ezek alapján már pusztán a megjelenés alapján is úgy kezelik, mintha gyűlölet-bűncselekményről lenne szó, akár erőszakos cselekmény hiányában is. Több esetben indult már eljárás olyan személyek ellen, akik erőszakmentesen fejezték ki véleményüket az LMBTQ-aktivizmus ellen, mégis „közösség tagja elleni erőszak” címén kerültek eljárás alá.

A rendőrség számára jogi háttéranyagot is kidolgozott a GyEM, ami a jogalkalmazás egyoldalúságát tovább erősíti. Mindez azt mutatja, hogy az állami intézményrendszerbe történő beágyazódás és az ideológiai alapú jogérvényesítés rendszerszintűvé vált.

Az ilyen befolyások megszüntetése, valamint az érintett munkacsoportok szerepének felülvizsgálata nemcsak jogállami, hanem nemzetstratégiai kérdés is. Ezáltal egy kiegyensúlyozott, értékalapú és ideológiai torzítások nélküli törvénykezés alakítható ki.

Hogyan lehetne visszaállítani a egészséges egyensúlyt és kiszorítani az LMBTQ-lobbiszervezetek káros tevékenységeit?

Az egyik ismert nemzeti ifjúsági mozgalom közzétett egy dokumentumot is, amely erre a kérdésre próbál választ adni és cselekvési tervet biztosítani – a továbbiakban ezeket a javaslatokat nézzük át. A törvényhozásnak, a nyomozó hatóságoknak és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak is érdemes lenne ezekre az LMBTQ törekvésekre nemzetbiztonsági kockázatként tekinteni, hiszen ezek gyakran szembe mennek az Alaptörvény által védett értékekkel, így a család védelmével és a gyermekek egészséges fejlődéséhez való jogával.

Elengedhetetlen egy állami szintű, célzottan erre a területre specializált monitorozó csoport létrehozása, amely az LMBTQ-lobbi és a radikális baloldali (például antifa) szervezetek tevékenységét figyelemmel kíséri. A testület feladatai közé tartozna a finanszírozási források feltérképezése, a nemzetközi és hazai kapcsolati hálózatok feltárása, valamint a társadalmi és politikai befolyásolási kísérletek rendszerszintű vizsgálata.

Az egyik legfontosabb lépés, hogy a hatóságoknak – a rendelkezésükre álló jogi és szakmai eszközökkel – aktívabban kellene fellépniük az ilyen irányú társadalmi beavatkozások ellen, valamint forrásokat biztosítani a vizsgálatokhoz és ellenintézkedésekhez. Ennek részeként új törvényi szöveghelyek megfogalmazására van szükség, amelyek világosan körülhatárolják a gyermekvédelmi és köznevelési kereteket ezekkel a törekvésekkel szemben.

Fontos lenne az ún. „ellenérzékenyítés” bevezetése is a 16–18 éves korosztály számára, melynek célja, hogy a fiatalok megismerjék az LMBTQ-lobbi működését, társadalmi célkitűzéseit és mechanizmusait. Ezáltal kritikus szemléletet tudnának kialakítani a jelenlegi egyoldalú érzékenyítő behatásokkal szemben.

Ezzel párhuzamosan a keresztény-tradicionális értékrendre épülő szexuális nevelési tananyag kidolgozása is javasolt, amely nemcsak a biológiai ismereteket, hanem az egészséges életvezetéshez kapcsolódó erkölcsi, lelki szempontokat is tartalmazná. Fontosnak tartják továbbá, hogy a pedagógusokat is felkészítsék arra, hogyan kezeljék, illetve miként védjék ki az iskolai érzékenyítési programokat, ha azok szembemennek az intézmény szellemiségével vagy a szülők értékrendjével.

(Kiemelt kép: Remenyiczki Éva/Magyar Jelen)