Inflációt meghaladóan drágulhat a menza, pedig az sem kevés
A nagyüzemi pékségek 15–30 százalékos áremelést igyekeznek érvényesíteni a közétkeztetőkkel szemben – tudta meg a Népszava. A lap hozzáteszi, hogy az aggasztó munkaerőhiány és az elvándorlás miatt 10 százalék körüli béremelésre volt szükség, hogy a még meglévő, és rendkívül nehezen pótolható, értékes dolgozókat megtartsák.
Nagy eltérésekkel, de minden iskolai menza díja emelkedik idén ősztől, a tanév végihez képest magasabb összeget mutatnak a napokban kiküldött szeptemberi étkezési díjak – szúrta ki a Népszava. Adatok – szintén nagy árkülönbségeket mutatva – csak az előző tanévről vannak, akkor 600–1200 forint között volt a napi ár. Az újabb áremelkedést a jelentősen megdrágult energia is indokolja, megugrott például a gáz ára, és vannak vállalkozások, amelyeknek ritkán van választási lehetőségük a tarifákat illetően. Mindeközben az élelmiszer-infláció átlépte a 6 százalékot, és ez tovább emeli a péktermékek árát.
Rendkívül nehéz időtállóan kalkulálni a költségeket, mert a múltbeli árak, illetve árdinamika alapján kell megmondani, hogy mennyiért fogunk szolgáltatni majd egy éven át - mondta alapnak Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (Vimosz) közösségi étkeztetési szekciójának vezetője.
Minden költségelem infláció feletti mértékben emelkedett a közétkeztetési cégeknél, nemcsak az energiára és az élelmiszerek beszerzésére, hanem a munkabérre is jóval többet kell kigazdálkodni.
Ágazati szinten csak szeptember végén, inkább majd októberben lesz átfogó kép arról, hogy mennyivel drágult összességében, illetve átlagosan a szolgáltatások díja, és hogy mennyivel fizetnek többet a gyerek menzájáért a szülők. Ez utóbbi ugyanis a helyi önkormányzatoktól is függ, hogy mennyit tudnak és akarnak átvállalni a költségekből a szülőktől. Ez lehet a teljes ár 20–50 százaléka, bizonyos esetekben 100 százalék és van, ahol a nyersanyagköltséget hárítják át a szülőkre. Országos szinten jelenleg mintegy 1,2–1,5 millió 3–18 éves gyerek vesz részt a közétkeztetésben, a növekvő életkorral egyenes arányban csökken a menzán étkezőké. Fordulópontot hozott a szabadszedéses rendszer bevezetése, amivel sikerült megállítani a létszám csökkenését, javítani a minőséget, sőt, sok helyen nőtt a menzára befizetők száma. A diákok körében méltán népszerű, két-háromféle menüsort, salátát és egyéb újításokat is jelentő modern menzák azonban magasabb költséggel és minőségibb munkaerőigénnyel dolgoznak, vagyis az átlagosnál drágábbak.
Az átlag feletti áremelkedést egyes intézményekben a szabadszedésre átállás is magyarázza, mármint részben, hiszen az élelmiszer, az energia és a munkaerőköltség mindegyik szolgáltatónál drágult. Sáfár Ferenc rámutatott:
az idei áremelés mértéke a tavalyi szerződések függvénye is, jellemzően ahol tavaly sikerült a költségnövekedés nagyobb részét érvényesíteni a szolgáltatás árában, ott idén szolidabb lehet az árváltozás, és fordítva.
A közétkeztetők igyekeznek óvatosan árazni, szerződésmódosítás nélkül évente egyszer van lehetőség árat emelni, amit mindenki igyekszik elkerülni a minőség fenntartása mellett, ezért is komoly kihívás, hogy minden egyes hónapban kijöjjön a matek. A közösségi étkeztetési szekció vezetője szerint előnyösebb konstrukció lenne a dinamikus árképzés, hiszen bárki beláthatja, lehetetlen pontosan megmondani most, hogy mi mennyibe kerül majd hat hónappal később vagy egy év múlva. Olyan ez, mintha arra köteleznék az éttermeket, hogy az étlapi árakat egy teljes éven át tartsák, miközben mindenért egyre többet fizetnek – mutatott rá a szakember.
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
