Brutálisan emelkedtek az elmúlt években a banki költségek

• A régiós árszint 2010 óta 60 százalékkal, míg
• az uniós átlagos árszint 50 százalékkal emelkedett.

Az MNB erről készített elemzésében is leírta és grafikonon is bemutatta, hogy mi áll a 144 százalékos magyar növekedés mögött. Az, hogy

• tavaly augusztusban a kormány másfélszeresére emelte a fizetési műveletek tranzakciós illetékét, valamint
• a konverziós ügyletekre egy kiegészítő illetéket is bevezettek, mellyel az utóbbi adóterhelés megtriplázódott.

Az elmúlt évek gyakorlata alapján a tranzakciós illetéket a bankok jellemzően az ügyfelekre hárítják – állapította meg az MNB. Írtak még a lakossági díjemelési stopról, majd arról, hogy 2025-ben a lakosság egyébként is magas bankolási költségeit az illetékemelés áthárításán túl a bankok éves inflációkövető díjemelése is tovább növelte volna. A tavasszal az NGM és a bankok között kötött megállapodás alapján viszont a bankok 2026 közepéig nem emelik a lakossági pénzforgalmi díjakat, és az idénre már meghirdetett inflációs díjemelésektől is eltekintenek. Megemlítették azt is, hogy az MNB és a Magyar Bankszövetség is egy 5 pontos megállapodást jelentett be (ez inflációtól függően díjmentes alapszámlát és mindenféle extra tájékoztatást, a számla online felmondási lehetőségét tartalmazza) a számlavezetéshez kapcsolódó díjak csökkentése érdekében.

Vagyis, mint a cikkben fogalmaztak, valójában a saját kormányunk foszt ki minket.A banki utalásokra, pénzfelvételre először 2013-ben kivetett tranzakciós illeték alaposan megdrágította a hitelintézeti szolgáltatásokat. Ezt az adóterhet azóta már kétszer emelték meg. Az állam étvágya miatti drágulást pedig még megfejelte: időközben lehetővé tették a bankoknak, hogy díjaikat utólag, az előző évi infláció mértékében emeljék.

Egyebek mellett azzal is foglalkozott a jegybank az elemzésben, hogy miért nyerhetnek nálunk akkora teret az új szereplők.