A hiteleket vissza kell fizetni, a bank mindig jól jár – interjú Fiszter Zsuzsannával

Szeptember elsejétől indul a kormány új lakásvásárlásra fordítható hitelkonstrukciója, amit sokan nagy reményekkel várnak. Azonban nem szabad elfelejteni egy hitelfelvétel mindig rejthet buktatókat, nem véletlen, hogy Shakespeare Hamlet című drámájában így inti Polonius a fiát:

„Kölcsönt ne végy, ne adj: mert a hitel
Elveszti önmagát, el a barátot;
Viszont, adósság a gazdálkodás
Hegyét tompítja.”

Kölcsönfelvétel tekintetében általánosságban tehát érdemes megfogadni a klasszikusok tanácsait, viszont a most bevezetésre kerülő 3 százalékos lakáshitel esetleges buktatóit dr. Fiszter Zsuzsanna, a Mi Hazánk jogásza vázolja fel számunkra.

– Nagyon sokan várják ezt az új hitelkonstrukciót, mi lehet az előnye, mi a hátránya ennek a kínálatnak?

– Abból kell kiindulnunk, hogy alapvetően az összes hitelnek, folyamatosan lehetnek buktatói, hiszen bárkivel történhet bármilyen olyan esemény, amire nem számít.

S mikor bedől a hitel, akkor először indul a letiltás, majd jön a végrehajtó, amelynek következménye, hogy megy a lakás, a ház, az ingóságok, és mire feleszmél az adós, már csak azt láthatja, hogy ingatlanja már nincs,  viszont – ami sok esetben előfordul – tartozása még mindig maradt a bank felé, s lehet azt akár élete végéig törlesztenie kell valamilyen módon.

Ez volt általánosságban a véleményem a hitelfelvételekről, de ami konkrétan az Otthon Start Hitelre – ez a 3 százalékosnak nevezett hitel hivatalos neve – vonatkozik az először is, a hitel felvételének a problematikája.

Hiszen, ha annak, aki fel karja venni, nincs meg a kétéves, folyamatos társadalombiztosítási jogviszonya, akkor nem veheti fel ezt a hitelt. Ellentmondásosnak látszik, hogy a kormány pont azokat a fiatalokat szeretné megcélozni vele, akiknek az a céljuk,  hogy a családalapítás előtt egy saját ingatlanba fektessék a pénzüket, viszont van egy olyan szabály, hogy az utolsó időszakban – a hitel igénylést megelőző 180 napon belül – olyan folyamatos tb-jogviszonyt kell igazolni, ami nem egyetem, vagy más oktatási jogviszonyban eltöltött időszak, ez konkrét munkahely kell legyen. Hogyha ez nem teljesül, vagy harminc napnál további szüneteltetés lép életbe a tb-jogviszonyon belül, akkor már automatikusan nem fogják tudni igénybe venni a fiatalok ezt a hitellehetőséget.

Tehát ebben van egy ellenmondás, mert a hitelt tulajdonképpen a pályakezdőknek, az életben most indulóknak szánják, de ezért alapvetően mégis kirekesztenek  közülük egy jó néhányat.

Továbbá arról a problémáról is lehet beszélni, hogy mondjuk egy fiatal párnak, aki most vesz ebből a hitelből egy egyszobás lakást – és a gyermekek születése után szeretne nagyobba költözni – annak meg van kötve a keze, hiszen az ingatlanra öt évig elidegenítési tilalom vonatkozik.

– Mit gondol arról, milyen lesz majd egy hitelfelvevő fiatal egész élete, ha már a kezdetektől hosszútávra elköteleződik a bankok felé a tartozása miatt?

– Biztos, hogy senki nem így képzeli el az életben való elindulását. Sőt azt sem igazán tudjuk – inkább csak sejtjük – hogy a kormány mit akar ezzel a rengeteg kínált hitellehetőséggel.

Valószínűleg azt, hogy az egész magyar társadalmat egy adósrabszolgaságba sodorják. Ezt a szándékot láthatjuk egyrészt a munkáshitellel, a diákhitellel, a csokkal, a babaváróval, de már a nyugdíjasoknak is kínálnak hiteleket.

Sőt már bejött egy új gépjárműhitel-lehetőség is a magánszemélyek részére, igaz az csak elektromos autók vonatkozásában. 

Egyszóval lassan már a társadalom minden szegmensét megpróbálják lefedni, minden magyar embert hitelfelvételekre bíztatnak, és nem kizárt – sőt, inkább előre borítékolható – hogy mindez előbb-utóbb ugyanolyan nagy csődhullámot fog  előidézni, mint a devizahiteles csalás áldozatai esetében. 

– Ennek a mostani hitelnek három százalék a kamata, ez mennyire egyedi az Európai Unióban?

– Orbán Viktor az elmúlt időszakban már elég keményen kampányüzemmódba kapcsolt, és ez a hitellehetőség is már a kampány gerincét adja, hiszen a kormánypártok egy csoda hitelprogramként vizionálják ezt a háromszázalékos hitelkonstrukciót.

Pedig, hogyha megnézzük a különféle európai országokat, azt, hogy ott az elmúlt időszakban milyen kamatlábú hitelekkel dolgoztak az ott tevékenykedő bankok – többek között az OTP is – akkor elcsodálkoznánk a számok láttán. Hiszen eddig a lakáshitelek vonatkozásában Magyarországon átlagosan öt és hét százalék között mozogtak azok a piaci hitelek, amit most három százalékra adnak a bankok, pedig a többi európai országban, már évek óta két és fél és három százalék között mozognak az ingatlan vásárláshoz felvehető hitelek. Ebből is látszik, hogy

a kormányunk abszolút nem kíván, nem tud, vagy nem is akar – én ezek közül az utóbbira gondolok – fellépni azokkal a bankokkal szemben, akik eddig ilyen magas kamatfeltételekkel sarcolták a hitelfelvevőket.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a bankok most sem három százalékért adják a hitelt, csak a különbözetet – ami mondjuk a három és hét százalék között van – az állam állja a költségvetésből. Ez az állami költségvetés azonban minden magyar állampolgárt érint, ami azt jelenti, hogy a kedvező hitelhez minden adófizető hozzájárul. Ellenben a bankok ezen a hitelkonstrukción egyáltalán nem vesztenek, sőt inkább sokat nyernek, hiszen most megindul a hiteligénylők áradata, ezáltal a banki tevékenységek megélénkülnek, a banki bevételek növekednek.

A kormány tehát sajnos nem a bankokat kényszerítette rá arra, hogy alacsonyabban adják a kamatokat, hanem ennek a konstrukciónak a terheit – mint ahogy eddig is sok esetben – a lakosságra hárította.

Pedig elég lenne egy olyan törvényt hozni – s erre minden eszköz megvan a kormány kezében –, ami maximalizálná a lakáshitelek esetében a kamatot három százalékban.

– A lakosság eladósodásához tartozhat az is, hogy adóstárs is szerepelhet a hitelfelvételben?

– Igen, a törvény lehetőséget ad arra, hogy a hitelt felvevőhöz csatlakozzon adóstárs – ez lehet szülő vagy testvér – is. Ezzel tulajdonképpen megnövelik az adósok körét, hiszen

ha az adós nem tud fizetni, az adóstárson is behajthatja a bank a tartozást.

Így megint csak egy olyan kiterjesztést lehet látni, amikor minél szélesebb körben a bankok fogják megmondani az embereknek, hogy igenis fizetni kell és fizessetek! A bankok fogják megint teljesen a pénzügyi uralmat irányítani.

– Azt mondja, azért nem lép a kormány, mert hogyha alacsonyabbak lennének a kamatok, sok bank kivonulna Magyarországról. Fenyegethet minket ez a veszély? 

– Úgy gondolom, egyik bankot sem kellene sajnálni akkor sem, ha alacsonyabb kamatokra adna hiteleket. De hogyha más európai országban gazdaságosan tudnak működni, sokkal alacsonyabb hitelkamatlábakkal, akkor ez Magyarországon sem lenne gond a számukra, legfeljebb kevesebb profitot tudnának realizálni.

Megjegyzendő Európa szinten Magyarországon az egyik legmagasabbak a banki szolgáltatások díjai és a tranzakciós díjak, ezt már az MNB is elismerte a közelmúltban.

Ebben a kérdésben is léphetne a kormány, ehhez is – akárcsak a devizahiteles csalások megnyugtató megoldásához – csak politika akarat kellene, de Magyarországon nem kívánnak szembe menni bankokkal.

Az, hogy ez a helyzet továbbra is így maradjon nyilván valakiknek az érdeke, s hogy kik ezek a valakik, azt minden józanul gondolkodó ember hamar át tudja látni.

– Visszatérve a hitelfelvételhez, illetve az ebből vásárolható lakásokhoz, ez milyen mértékben fog hatni az ingatlanárakra? 

– Az már most észlelhető, hogy Budapesten azok a középkategóriás – százmillió forint alatti – lakások, amelyek vásárlására hitel vehető fel, szinte már eltűntek a piacról, illetve azokat, amelyeket még árulnak, már az eddiginél magasabb áron adják. Vannak olyan „befektetők”, akik ezeket a lakásokat felvásárolják, majd később várhatóan – jóval magasabb áron – fogják piacra dobni.

A kormánynak ezzel a hitelkonstrukcióval az is a célja volt, hogy letörje az albérlet árakat, ennek még nem érződik a hatása.

A hitelből vásárolt lakást albérletbe is ki lehet majd adni, ez ezt a piacot  ilyen formában, ebben a szegmensben is erősíti. Ebből látható, hogy a kormány nemcsak a lakhatás elősegítésére kívánja ezt a hitelt bevezetni, hanem akinek lehetősége van, az akár gazdasági szempontból is vásárolhat a hitelből ingatlanokat. A későbbiekben ők majd ezeket akár albérletbe is ki tudják adni, s csak remélni tudjuk, hogy nem vendégmunkásokat fognak bennük elszállásolni.

– Miért éppen most indul ez a 3 százalékos konstrukció?

– Ez már egyébként egyértelműen a kampány része, amit az is bizonyít, hogy nem hosszú távra tervezi a kormány, hiszen azt már közzétette, hogy csak egy meghatározott ideig lesz elérhető ez a kedvezményes portfólió.

A véleményemet összefoglalva,

egy rövid ideig tartó pozitív hatása lehet a társadalom részére, de hosszú távon biztos, hogy ezért nagy árat fognak fizetni azok közül sokan, akik most ebbe belevágnak.

Ami napjainkban folyik ennek a hitelnek az állami szintű kommunikációjában, azt csak ahhoz lehet hasonlítani, mint amikor mindenkit a devizahitelek felvételére biztattak. Az is jó ötletnek tűnt, de mint utóbb kiderült, azok jártak jól, akik nem vágtak bele a felvételébe, hiszen sokan még mind a mai napig nyögik az akkori rossz döntésük következményeit.