Amit a Tisza nem enged az Országgyűlés napirendjére

„Amiket a Tisza nem enged az Országgyűlés napirendjére” – ezzel a címmel tartott Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke napirend utáni felszólalást a Parlament plenáris ülésén.

A politikus elmondta, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének hazudott időszakban száz indítványunkból egyet sem engedtek az Országgyűlés napirendjére, „csak szökőévente egyszer”. Hozzátette, hogy a házbizottságban is szóvá tette, hogy az előző rendszer bukásából, hibáiból tanulni kellene, nem pedig ugyanarra az útra lépni, amin mégis elindult a Tisza.

„Hiszen bár az országgyűlési ciklus első indítványait, például első Alaptörvény-módosító javaslatát is a Mi Hazánk Mozgalom nyújtotta be már az Országgyűlés első ülésnapján, mégis ezek még szakbizottságban sem kerülhettek napirendre, nemhogy plenáris ülésen. Ugyanezt a gyakorlatot látjuk” – fogalmazott.

„Pedig miért volna természetes az, hogy ellenzékből nem érkezhetnek javaslatok? Miért volna természetes az, hogy csak olyat lehet eleve napirendre venni, amelyről már eleve el van döntve, hogy támogatnak? Normális esetben önkormányzatokban bizonyára többen látták már, tudják, hogy úgy működik, hogy ha benyújtanak egy javaslatot, az napirendre kerül. És lehet, hogy nem szavazzák meg, lehet, hogy módosító javaslattal változtatnak az irányán. Miért ne működhetne így ez a rendszer?” – szegezte a kormánynak a kérdéseket.

Gondolatait a következőképpen folytatta: „Miért természetes az, hogy az állami cégekbe sincs belelátása például ellenzéki képviselőknek felügyelőbizottságokon keresztül? Csak azért, mert az eddigi levitézlett pártok, kormányok ezt a gyakorlatot folytatták? Önkormányzatokban kitűnően működik, hogy ellenzékben lévő képviselő is lehet például felügyelőbizottsági tag, és a javaslatait napirendre tűzik akár a testületi ülésen. Miért természetes az, hogy amit mi benyújtunk, azt még csak napirendre sem kell tűzni?”

Rámutatott, hogy azt a választ kapták, hogy módosító javaslatként nyújtsák be. A párt ezt meg is tette, azonban a vizsgálóbizottságokra vonatkozó javaslatot leszavazták, a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló indítványt pedig szintén leszavazták. Hozzátette, hogy utóbbiról még csak szavazást elrendelni sem voltak hajlandóak, házszabálysértő módon. „Tehát nem úgy tűnik, hogy nagyon változna ez a parlamenti rendszer e tekintetben” – jegyezte meg.

Nyomatékosította, hogy pártja a jelenléti létszámot mindenképpen díjazza, és elismerésre méltónak tartja. Azonban rávilágított, hogy már az Alaptörvény vitáján, tehát az első parlamenti, normális napirendnek – ráadásul Alaptörvény-módosításnak – a vitáján is már százan hiányoztak a tiszás képviselők közül. Novák Előd emlékezete szerint amikor 2010-ben képviselő lett, és az Alaptörvény bekerült az Országgyűlés elé, akkor egy egész héten keresztül vitatták. „Akkor én már volt, hogy ügyrendben ebédszünetet kértem, mert talán egyetlen képviselőként, de végigültem, és végig kívántam ülni az egész Alaptörvény vitáját. Mert ha úgy állunk hozzá kellő emelkedettséggel, hogy ez a nemzet temploma, és ez a feladatunk, akkor azt gondolom, hogy ez volna a helyes” – fejtette ki álláspontját.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a módosító javaslatok felé való terelés sem igazi megoldás, hiszen korábban is az volt a gyakorlat, hogy a fideszes képviselők százból száz módosító javaslatot lesöpörtek. Példának hozta fel, hogy a költségvetésre vonatkozó mintegy ötszáz módosító javaslatot ellenzéki képviselők nyújtották be egytől egyig, de maradéktalanul egyetlenegyet sem fogadtak el.

„Még volt, hogy az egyetlenegy betűs helyesírási módosító javaslatomat is képesek voltak leszavazni”

– egészítette ki mondanivalóját ezzel az abszurd helyzettel, amit nem egy szubjektív nyelvhelyességi javítás váltott ki, hanem az „észszerű” szónak az új helyesírása miatt nyújtotta be. Még az ilyen objektív javításokat is jellemzően elolvasás nélkül lesöpörtek az asztalról.

„Én azt kívánom, hogy ez az új Országgyűlés ne így működjön. Ne úgy, hogy napirendre sem lehet tűzni olyan javaslatokat, amelyeket például a Mi Hazánk Mozgalom benyújtott – hiszen az új Országgyűlés megalakulását követően haladéktalanul benyújtottuk például az első három indítványunkat” – emelte ki.

A nemzeti ellenzéki politikus ismertette, hogy a Mi Hazánk nyújtotta be a ciklus első Alaptörvény-módosító javaslatát, amelnyek célja a mentelmi jog megszüntetése volt – a politikusbűnözés visszaszorítása érdekében. „Kezdjük a munkát a képviselők önkorlátozásával, és a mentelmi jog azt gondoljuk, hogy egy idejétmúlt politikusi privilégium” – fogalmazott Novák.

„Mi viszont komolyan gondoljuk azt, ami az Alaptörvényben szép szavak szintjén áll, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő” – nyomatékosította, majd kiegészítette azzal a meglátással, hogy aztán mégis vannak egyenlőbbek. Hangsúlyozta, hogy „a képviselők felelőtlensége helyett itt az ideje az elszámoltatásnak”.

A Mi Hazánk alelnöke arra is emlékeztetett, hogy a ciklus első határozati javaslatával céljuk az országgyűlési választási rendszer arányosabbá tétele volt, ami a Tisza választási programjában is szerepelt. Ezért bízik benne, hogy előbb-utóbb napirendre kerülhet, akár a Mi Hazánk, akár a Tisza Párt javaslatának formájában.

Kapcsolódó: