„Amiket a Tisza nem enged az Országgyűlés napirendjére” – ezzel a címmel tartott Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke napirend utáni felszólalást a Parlament plenáris ülésén.
A politikus elmondta, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hazudott időszakban száz indítványunkból egyet sem engedtek az Országgyűlés napirendjére, „csak szökőévente egyszer”. Hozzátette: a Házbizottságban is szóvá tette, hogy az előző rendszer bukásából, hibáiból tanulni kellene, nem pedig ugyanarra az útra lépni, amin mégis elindult a Tisza.
„Hiszen bár az országgyűlési ciklus első indítványait, például első Alaptörvény-módosító javaslatát is a Mi Hazánk Mozgalom nyújtotta be már az Országgyűlés első ülésnapján, ezek még szakbizottságban sem kerülhettek napirendre, nemhogy plenáris ülésen. Ugyanezt a gyakorlatot látjuk” – fogalmazott.
„Pedig miért volna természetes az, hogy ellenzékből nem érkezhetnek javaslatok? Miért volna természetes az, hogy csak olyat lehet napirendre venni, amelyről már el van döntve, hogy támogatják? Normális esetben az önkormányzatokban bizonyára többen látták már, tudják, hogy ez úgy működik: ha benyújtanak egy javaslatot, az napirendre kerül. Lehet, hogy nem szavazzák meg, és az is lehet, hogy módosító javaslattal változtatnak az irányán. Miért ne működhetne így ez a rendszer?” – szegezte a kormánynak a kérdéseket.
Gondolatait a következőképpen folytatta: „Miért természetes az, hogy az állami cégekbe sincs belelátásuk például az ellenzéki képviselőknek a felügyelőbizottságokon keresztül? Csak azért, mert az eddigi levitézlett pártok és kormányok ezt a gyakorlatot folytatták? Az önkormányzatokban kitűnően működik, hogy egy ellenzékben lévő képviselő is lehet például felügyelőbizottsági tag, és a javaslatait napirendre tűzik akár a testületi ülésen. Miért természetes az, hogy amit mi benyújtunk, azt még csak napirendre sem kell tűzni?”
Rámutatott: azt a választ kapták, hogy módosító javaslatként nyújtsák be az indítványt. A párt ezt meg is tette, azonban a vizsgálóbizottságokra vonatkozó kezdeményezést elutasították, a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló előterjesztést pedig szintén leszavazták. Hozzátette: utóbbiról – házszabálysértő módon – még csak szavazást elrendelni sem voltak hajlandóak. „Tehát nem úgy tűnik, hogy nagyon változna ez a parlamenti rendszer e tekintetben” – jegyezte meg.
Nyomatékosította, hogy pártja a jelenléti létszámot mindenképpen díjazza, és elismerésre méltónak tartja. Azonban rávilágított: már az Alaptörvény vitáján – vagyis az első rendes parlamenti napirendnek számító Alaptörvény-módosítás tárgyalásakor – is százan hiányoztak a tiszás képviselők közül. Novák Előd emlékezete szerint amikor 2010-ben képviselő lett, és az alkotmány az Országgyűlés elé került, egy egész héten keresztül vitatták azt. „Akkoriban előfordult, hogy ügyrendben ebédszünetet kértem, mert talán egyetlen képviselőként, de végigültem, és végig kívántam ülni a teljes vitát. Mert ha kellő emelkedettséggel úgy állunk hozzá, hogy ez a nemzet temploma, és ez a feladatunk, akkor azt gondolom, hogy ez volna a helyes” – fejtette ki álláspontját.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a módosító javaslatok felé való terelés sem igazi megoldás, hiszen korábban is az volt a gyakorlat, hogy a fideszes képviselők százból száz ellenzéki indítványt lesöpörtek. Példának hozta fel, hogy a költségvetésre vonatkozó mintegy ötszáz módosítást a képviselők nyújtották be egytől egyig, de maradéktalanul egyetlenegyet sem fogadtak el közülük.
„Előfordult, hogy még az egyetlen betűs helyesírási módosító javaslatomat is képesek voltak leszavazni”
– egészítette ki mondanivalóját ezzel az abszurd helyzettel, amelyet nem egy szubjektív nyelvhelyességi javítás váltott ki, hanem az „észszerű” szónak az új helyesírása miatt nyújtott be. Még az ilyen objektív javításokat is jellemzően elolvasás nélkül söpörték le az asztalról.
„Én azt kívánom, hogy ez az új Országgyűlés ne így működjön. Ne úgy, hogy napirendre sem lehet tűzni olyan javaslatokat, amelyeket például a Mi Hazánk Mozgalom nyújtott be – hiszen az új parlament megalakulását követően haladéktalanul előterjesztettük az első három indítványunkat” – emelte ki.
A nemzeti ellenzéki politikus ismertette: a Mi Hazánk nyújtotta be a ciklus első Alaptörvény-módosító javaslatát, amelynek célja a mentelmi jog megszüntetése volt a politikusbűnözés visszaszorítása érdekében. „Kezdjük a munkát a képviselők önkorlátozásával! Úgy gondoljuk, a mentelmi jog egy idejétmúlt politikusi privilégium” – fogalmazott Novák.
„Mi viszont komolyan gondoljuk azt, ami az Alaptörvényben szép szavak szintjén áll: a törvény előtt mindenki egyenlő” – nyomatékosította, majd kiegészítette azzal a meglátással, hogy aztán mégis vannak egyenlőbbek. Hangsúlyozta, hogy „a képviselők felelőtlensége helyett itt az ideje az elszámoltatásnak”.
A Mi Hazánk alelnöke arra is emlékeztetett, hogy a ciklus első határozati javaslatával a céljuk a választási rendszer arányosabbá tétele volt, ami a Tisza programjában is szerepelt. Ezért bízik benne, hogy ez a kérdés előbb-utóbb napirendre kerülhet, akár a Mi Hazánk, akár a Tisza Párt előterjesztésének formájában.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
