Újraindult a gyártás Magyarország egyetlen csempegyárában
Kép forrása: HVG
Közel egyéves szünet után újra elindította a gyártást a tófeji csempegyárban a Szatmári Cégcsoporthoz tartozó új, magyar tulajdonú vállalkozás, a Terra Danubia Kft.
Szatmári Zoltán, a cégcsoport tulajdonosa a Zala vármegyei településen, a gyár pénteki ünnepélyes avatásán elmondta: céljuk, hogy Magyarország egyetlen csempegyárában, az egykori Zalakerámia-gyárban a meglévők mellett új termékeket állítsanak elő korszerű technológiával. Ezeket nemcsak a magyar piacra, hanem exportra is szánják.
Az addigi tulajdonos Lasselsbergerrel októberben kezdték el a tárgyalásokat, majd márciusban tudták aláírni a szerződést. „Sikerült visszacsábítani a dolgozókat, így július közepén már újra elindulhatott a gyártás” – mondta.
A cégtulajdonos az MTI kérdésére elmondta: a gyár és a készletek, bányajogok megvétele, valamint a termelés újraindítása mintegy 15 millió eurós befektetést igényelt. A további fejlesztésekre még ugyanekkora összeget terveznek beruházni.
Buday Bence, az újrainduláshoz támogatást nyújtó HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt tizenkét évben 54 esetben született pozitív támogató döntés zalai projektekről. A beruházások együttes értéke 176 milliárd forint volt, általuk közel 3000 új munkahely jött létre, és további 7300 munkahelyet sikerült megőrizni.
A tófeji beruházással egyszerre valósul meg „a magyar szakértelem megőrzése, a magyar tulajdon támogatása, valamint a modern és versenyképes magyarországi tevékenység alapjainak megteremtése”
– hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy a HIPA és a kormány a támogatási területen új stratégiát dolgoz ki. „Alapvetés lesz, hogy Magyarországnak szüksége van külföldi cégekre”, arra a technológiai tudásra és szakértelemre, amelyet a külföldi nagyvállalatok képviselnek, de „nem minden beruházás azonos értékű a magyar gazdaság számára”.
Magyarország nem egyszerűen több beruházást, hanem „magasabb minőségű és magasabb hozzáadott értékű beruházásokat kíván vonzani” úgy, hogy ebben minél több magyar kis- és közepes vállalkozás is akár beszállítóként, akár partnerként részt vehessen – jegyezte meg a HIPA vezérigazgatója.
Túri András, a Magyar Kerámia Szövetség képviseletében arról tett említést, hogy az előbb Romhányban, majd Tófejen is megszüntetett kerámiagyártás nagyon fájó pont volt a magyar ipar történetében.
Jó lenne ezért, ha az újrakezdés a fejlődést is szolgálná, merítve a magyar és közép-európai építészeti kultúrából, majd a sok siker mellett „alacsony gázárakat” is kívánt a tulajdonosoknak.
Soós László polgármester azt emelte ki, hogy Tófej történetének fontos része kezdődik újra. Az 1924-ben indult gyár az elmúlt évtizedekben generációk életét határozta meg, munkát, megélhetést és büszkeséget jelentett a tófejieknek.
Kapcsolódók:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
