Baka András szembement a Tisza-kormánnyal: az Alkotmánybírósághoz küldte a vagyonvédelmi törvényt

Előzetes normakontrolt kért az államfő a múlthéten „rohamtempóban” elfogadott salátatörvény miatt. Emellett kifogásolta az érdemi egyeztetés és a garanciák hiányát. 

Baka András köztársasági elnök nem írta alá az állami vagyon védelméről szóló törvényt, és előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz fordult. A döntést hétfő délután jelentette be a Sándor-palota – írta a 24.hu, miután a parlament a múlt héten rendkívüli sebességgel fogadta el a salátatörvényt.

Baka szóvátette azt az eljárásmódot is, mely keretében az Országgyűlés mindössze 26 óra alatt átverte a salátatörvényt, érdemi viták és szakmai egyeztetések nélkül. Az államfő hétfő délután közölte, hogy nem írja alá a jogszabályt, és előzetes normakontrollt kér.

A legvitatottabb elemek közé tartozik a zártkörű befektetési alapok kérdése, melyben a tervezet szerint a befektetési jegyek tulajdonosai hatvanszázalékos többséggel leválthatják az alapkezelőt.

Szintén sarkalatos pontja a tőkepiaci szabályozás, ahol a jogszabály több új kivételt vezet be a kötelező nyilvános vételi ajánlattétel alól, amivel gyakorlatilag megfoszthatja a tőzsdei társaságok kisbefektetőit ama lehetőségüktől, hogy egy nagybefektető többségszerzésekor tisztességes áron adhassák el a részvényeiket. Mindent a gazdagoknak, semmit a közembernek! 

A Tisza-kormány tervezetét látva a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége nyílt levélben kérte az államfőt a vétóra. A szervezet közleményében „botrányosnak és jogellenesnek, ezért teljesen elfogadhatatlannak” nevezte a salátatörvényt. Értékelésük szerint a felmentések miatt „az állam és bármelyik ügyeskedni képes nagybefektető immár a kisrészvényesek kárára és piaci kockázatára előzetes és utólagos jogi következmények nélkül, vagyis büntetlenül randalírozhat bármelyik tőzsdei társaságban”.

A parlamenti vitában Kármán András azt állította, azért kell gyorsan átverni a javaslatot, hogy megakadályozhassák az „állami források és hitelállomány elszivárgását”. Szónoki képességei 115 képviselőt győztek meg az igen szavazat mellett, míg 38-an nemmel szavaztak, 4-en pedig tartózkodtak. 

Baka Andrást viszont nem győzte meg, így ő közvetlenül az Alkotmánybíróság elé utalta a jogszabály sorsát. A törvény a testület határozatáig nem léphet hatályba. Az Alkotmánybíróságnak arról kell döntenie, hogy a közpénzek védelmére hivatkozó sürgősség felülírhatja-e a tulajdonvédelem és a tőkepiaci jogbiztonság garanciáit.