Valóban csak a minimálbér-emeléssel befolyásolhatja a kormány a bérszínvonalat? (+VIDEÓ)

2024 novemberében a kormány, a szakszervezeti konföderációk és munkáltatók hároméves megállapodást kötöttek, amely szerint 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedik a minimálbér összege. Ez most borulni látszik.

Ugyanis a 2026-os minimálbér ügyében a felek újratárgyalnak: a 2023-ban kötött, hároméves megállapodás 13 százalékos emelést írt elő 2026-ra, de a gyengébb növekedés és a megváltozott makropálya miatt a munkáltatók 9–10 százalékot javasolnak, a szakszervezetek 12–13 százaléknál maradnának. A vita októberben felgyorsult, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kijelentette, kicsi az esélye a 13 százalékos emelésnek. 

Ma a minimálbér összege bruttó 290 ezer forint, amely adókedvezmények nélkül nem éri el a nettó 200 ezer forintot. Korábban több alkalommal kijelentették a kormány részéről, hogy a minimálbér-emelést tekintik egyetlen eszköznek, amellyel befolyásolni tudják a bérek növekedését. 

A Mi Hazánk szerint önmagában kevés a minimálbér-emelés

Nem ért egyet ezzel Lantos János, a Mi Hazánk munkaügyi kabinetvezetője, aki éppen a napokban tartott sajtótájékoztatót a témában. 

Úgy fogalmazott, hogy: „az állam mint munkáltató is megjelenik a cégeivel, és átszervezésekkel, a bürokratikus vízfejek felszámolásával forrásokat tudna felszabadítani, amelyet béremelésekre tudna fordítani, például tisztességesebb fizetést tudna adni a postásoknak, vasutasoknak és így tovább, ráadásul ezzel bérversenyre kényszeríthetné azokat a multikat is, akik olyan területen nyújtanak szolgáltatást, ahol állami cégek is szerepelnek”.

Mi az a svájci bérrendszer?

A Mi Hazánk politikusa azt mondta, önmagában nem elég a minimálbér-emelés, mert látható volt, hogy az elmúlt évtizedekben ettől még továbbra is alacsony maradt a magyar bérszínvonal, és még átlagbérek tekintetében is Bulgáriával „versenyzünk”.

„A Mi Hazánk tervei között az szerepel, hogy úgynevezett svájci mintájú bérrendszer vezetnénk be, tehát kötelező bértáblában rögzíteni kell, hogy melyik munkában minimum milyen bérekre jogosultak a dolgozók, ezeket lehet ágazati minimálbéreknek is nevezni, az elv az, hogy azonos munkáért minden dolgozó azonos bért kapjon. Ez a minimálhatár a gyermekek számával és a ledolgozott évek számával növekedhet is” – jelentette ki.

Ennek a svájci mintának az is a lényege, hogy az olcsó külföldi munkaerő, tehát a harmadik világbéli vendégmunkások ne vehessék el a magyarok munkáját. Ennek kidolgozásakor a nemzetközi példákat és gyakorlatot kívánnák alapul venni, és szakértők véleményére hagyatkoznának. Ez nagyban segítené a vidék bérfelzárkóztatását is.