Megszületett a mesterséges intelligenciáról szóló hazai törvény, csak a Mi Hazánk szavazott nemmel

Megjelent a Magyar Közlönyben a hazai AI-törvény (2025. évi LXXV. tv. az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról), amely szerint létrehozzák a mesterségesintelligencia-csúcsszervezetet, vagyis az MI Tanácsot. A múlt keddi szavazáson csak a Mi Hazánk frakciója szavazott nemmel a törvény elfogadására, mert az Országgyűlés alelnöke, Dúró Dóra képviselő szerint a gyermekvédelemnek hangsúlyosabban kellett volna megjelennie a törvénytervezetben.

A piacfelügyeleti hatósági jogkör a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került, így nem lett külön magyar hatóság. A bejelentési jogkört pedig a korábban már létező Nemzeti Akkreditáló Hatósághoz delegálták. Az uniós törvényt kötelező volt a magyar szabályozásba beültetni, viszont a törvényalkotó ennél is többet tett, létrehozott a bejelentő és piacfelügyeleti hatóságok fölé egy szakmai szervezetet, ez lett az MI Tanács.

Ebben összegyűlnek a releváns hatóságok és kutatási szereplők, hogy egységes iránymutatásokat adjanak a jogalkalmazáshoz, illetve az idén megjelent második magyar MI-stratégia éves felülvizsgálatát elvégezzék.

A tanács tagjai:

• a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
• a Magyar Nemzeti Bank,
• a Gazdasági Versenyhivatal,
• a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
• a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága,
• a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala,
• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
• a Nemzeti Akkreditáló Hatóság,
• a Nemzetgazdasági Minisztérium (mint piacfelügyeleti hatóság),
• a vállalkozásokért felelős miniszter,
• a Magyar Tudományos Akadémia,
• a Magyar Művészeti Akadémia,
• a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és
• a Magyar Rektori Konferencia.

A Magyar MI Tanács elnöke Palkovics László professzor, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos.

Rontják a gyermekek szellemi teljesítményét az okoseszközök

Korábban a Magyar Jelenen is írtunk már arról, hogy Palkovics már az általános iskola első osztályában lehetővé tenné a mesterséges intelligencia alkalmazását, Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk miniszteri biztosa pedig kiterjesztené a digitális alkalmazások használatát az iskolákban. 

Ezzel szemben Dúró Dóra egy tizenhat pontos ajánláscsomagot állított össze, melyekben szerepel az iskolai digitális eszközök minőségbiztosítása. Ez többek között figyelembe venné a gyermekek életkorát a kezükbe adott iskolai digitális alkalmazások bevezetésekor.

„A gyermekek szellemi teljesítménye azóta romlik az OECD harmincnyolc országában, amióta a digitális eszközök eluralták az életüket”

– fejtette ki a Mi Hazánk politikusa hozzátéve, hogy Svédország például 2023-tól elkezdett visszatérni a papíralapú oktatás visszavezetéséhez, erre évi ötszázmillió svéd koronát fordítva, mert a szellemi készségek terén gyengülést mutat az okoseszközök használata.