A kezdő lépés a sikeres revízió útján – az első bécsi döntésre emlékeztek Budapesten

Az első bécsi döntés némileg megszüntette azt az igazságtalan állapotot, amit a trianoni békediktátum rótt Magyarországra. A csehszlovák és magyar fél elfogadta a döntőbíróként felkért Harmadik Birodalom és Olaszország javaslatát, így Csehszlovákia déli részén a Felvidékből és Kárpátaljából közel 12 ezer négyzetkilométernyi terület térhetett vissza az anyaországhoz. A határozat 1938. november 2-án lépett érvénybe, s erre a dátumra, illetve az ezt követő kedvező felvidéki helyzetre emlékezve zajlott felszólalásokkal kísért megemlékezés vasárnap Budapesten, a Hazatérés temploma előtti Szabadság téren.

Az Igazságot Magyarországnak Szövetség 2025. november 2-án megtartotta az első Hazatérés Napja rendezvényt. A több száz fős hallgatóság előtt az est moderátora, Budaházy György elmondta, hogy ezt a rendezvényt egy sorozat részének kell tekinteni, s ebben a sorozatban meg fognak emlékezni a két világháború közötti sikeres revíziós politikánk főbb állomásairól.

Az első felszólaló, Vékony Csongor reményének adott hangot, hogy bizonyára meg fogjuk érni azt a kort, amikor újra miénk lesz minden elorzott területünk, a ma még határon túli véreink, ismét – hivatalosan is – magyar földön élhetnek majd.

Gyetvay György Gergely, a Magyarok Világszövetségének budapesti elnöke beszédében utalt rá, hogy a bécsi döntések következményei, illetve háborús országgyarapításaink sikerei sajnos csak átmenetiek voltak, jelentőségük mégis örökérvényű és visszafordíthatatlan. Ezért az 1938-as év a magyar történelemben, a remény, az összefogás és az üdvtörténeti fordulat szimbóluma lett.

Ezután Barcsa-Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) társelnöke emelkedett szólásra, ő az idők változására figyelmeztetett minket, hisz pár évtizede Trianon felemlegetése még tabutéma volt, ma már pedig szinte minden településen tartanak Trianon-megemlékezést. Ez pedig óriási sikere a nemzeti oldalnak. Arra is utalt – s ezen gondolatait példákkal is alátámasztotta –, hogy a jelenlegi határok nem kőbe vésettek, mindig van remény azok számunkra kedvező megváltoztatására.

A rendezvényre három párt is meghívást kapott – a Fidesz, a KDNP, és a Mi Hazánk –, de csak ez utóbbi képviseltette magát, Novák Előd személyében. Az ő felszólalásában nagy hangsúlyt kapott, hogy a jelenlegi kormányzópárt a nemzeti ellenállás tekintetében köpönyegforgató, ezért sürgette, hogy Kárpátalja vonatkozásában a kormány határozottan lépjen fel az ottani népszavazás eredményének betartatására.

A nemzeti oldalt peres ügyekben évtizedek óta következetesen képviselő Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője is a felszólalók között volt. Ő többek között felolvasta vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó első bécsi döntésre kiadott hadparancsát, de említett ehhez kapcsolható számadatot is: a visszacsatolt felvidéki terület 12 ezer négyzetkilométerének egymillió lakosa volt, amelynek 85 százaléka vallotta magát magyarnak. Sőt, történelmi párhuzamot is vont az akkori Csehszlovák műállam feldarabolásának szükségszerűsége, és a jelenlegi – összetákolt – ukrán állam eljövendő sorsa között. Beszédében kitért még arra is, hogy Trianon revízióját elkerülhetetlenné teszi a mostani határainkon túl élő elcsatolt magyar közösségek tűrhetetlen helyzete.

A felszólalók sorát Raffay Ernő történész zárta, aki nagy ívű előadásában pontokba foglalta össze, melyek azok a követelmények, amelyeknek megléte szükséges sikeres revíziós törekvéseink megvalósításában. Az ilyen célokat általában először a civil szervezetek fogalmazzák meg, de a döntő lépést a nemzeti kormányzatoknak kell megtenni. A revíziós harc egy külső és belső küzdelem, ennek szerencsére megvannak a személyi feltételei, de ezt tovább is erősíteni kell, mert az a legfontosabb kérdés, hogy mi magyarok akarjuk-e egyáltalán ezt a revíziót.

Bár nem volt személyesen jelen, Drábik János is üzenetet küldött a rendezvényre, ezt zárásképpen Budaházy György olvasta fel.

Az eseményen nemcsak felszólalások hangzottak el, de köztük filmbejátszásokat nézhettek meg a megemlékezők az Észak felé című korabeli dokumentumfilm-összeállításból, illetve Sziva Balázs előadásában a témához illő dalok is színesítették a rendezvényt, amely méltóképpen a Himnusz és a Székely himnusz eléneklésével zárult.

 A videó érdemi része 15:06-nál kezdődik.