Ez ma Budapest: háromszázalékos felár magyar nyelvű kiszolgálásért

Október elején fotóztak egy igen meghökkentő mondatot az egyik Margit körúti vietnámi kávézó és étkezde menüjének alján: „három százalék felár magyar nyelvű kiszolgálás esetén”. 

A felirat azt nem részletezte, hogy ilyen áron dolgozik a tolmács, vagy ennyire bántja a Budapesten élő és vállalkozó vietnámiakat a magyar nyelv használata, hogy háromszázalékos sérelemdíjat kell felszámolni miatta. 

Elnézést kértek a „nyomdahibáért”

Aztán kiderült, a kávézó igazán „peches”, hiszen a magyarok számára előírt háromszázalékos felár tulajdonképpen csak „egy nyomdahiba”, amit hát pont azt követően vettek csak észre, hogy a kiírásból országos hír lett, és a felháborodás áradata zúdult rájuk. Nyilván, amikor felszámolták az extrát, akkor fel se tűnt nekik, hogy „automatikusan” három százalékkal drágább a kiszolgálás. Persze, az is lehet, hogy nagyon magyar szót se hallani arrafelé, így nem is volt, aki ezen a tájidegen nyelven próbált volna rendelni a budapesti Margit körúton. 

Ha azonban arra tévedne egy magyar a jövőben, akkor ő megnyugodhat. A cég elnézést kért a „nyomdahibáért”. Mint fogalmaztak: „Mi egy újonnan indult kisvállalkozás vagyunk, ezért még kevés tapasztalattal rendelkezünk a menedzsment és a kommunikáció terén”. Elvégre kivel nem esett még meg, hogy kezdővállalkozásként, véletlen felárat számolt fel bizonyos nemzetiségeknek? 

Aztán váratlanul a vendéglátó egység ideiglenesen be is zárt, hogy „átszervezze a csapatát”. Reméljük, tényleg csak erről van szó, és nem az ÁNTSZ-nek kellett „szétnéznie” arrafelé.  

Mindennapok a „migránsmentes” országban

Az eset már csak azért is említésre méltó, mivel Orbán legújabb kedvenc kampányeszközei éppen az ázsiaiak lettek. Elvégre, mivel lehetne jobban bemutatni, hogyan sikerült megvédeni kultúránkat és országunkat, mint egy sétával Budapest utcáin. 

Az étterem, amelyet a miniszterelnök és kísérete meglátogatott, egy kínai étterem volt, ahol a személyzetet is kérdezte Orbán, hogy beszélnek-e magyarul, mire közölték vele, hogy „nem”. De páran legalább annyit megtanultak, hogy „közös fotót”? Magyarország miniszterelnöke pedig elfogadta, hogy ez a magyar(?) fővárosban így működik, hiszen, ha Magyarországra jössz, a nyelvet se kell igazán megtanulnod, mi tartjuk tiszteletben a te kultúrádat és szokásaidat. 

De legalább minden jó csípős volt. Mert, ahogyan a videóban el is hangozott, a „magyar ember szereti a fűszeres ételeket”. Nos, jelen sorok írója, vidéki magyar emberként, a magyar éttermeket és ételeket szereti. Ha Orbán Viktor pedig kihívást keres, próbáljon magyar éttermet találni Budapesten. Mert kínait, törököt, vietnámit látni minden sarkon. Sőt, még olyan „japán” éttermet is, amelyben valamiért szintén vietnámiak szolgálnak fel. De magyar éttermet találni olyan, mint tűt keresni a szénakazalban.