Nagyhatalmi erőpolitika – Venezuela és a Benes-dekrétumok ügye

A Nyílt Sisak legújabb adása két, első pillantásra távoli, valójában azonban közös gyökerű ügyet vizsgált: az Egyesült Államok venezuelai katonai fellépését és a Benes-dekrétumok körül újraéledő európai vitát. A központi kérdés az volt, meddig terjedhet az állami hatalom, és hol húzódnak a jogállamiság határai.

A beszélgetés vendégei: Tóth Máté, a „Tibi atya” brand alapítója; Schiffer András ügyvéd; Bokor Gábor, a Mandiner újságírója; valamint Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője voltak. A műsor szerkesztője Gulyás Anita; az adást ezúttal Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője vezette, mivel a Nyílt Sisak állandó műsorvezetője súlyos térdsérülése miatt nem tudott részt venni az adásban.

Venezuela: nemzetközi jog vagy nyers erőpolitika?

Meghívott vendégeink az adás első felében az év eleji venezuelai eseményeket elemezték. Az Egyesült Államok katonai akciója során elfogták Nicolás Maduro elnököt és feleségét, akik jelenleg az Egyesült Államokban állnak bíróság előtt. A vita középpontjában az állt, milyen jogon dönthet Donald Trump Venezuela sorsáról, és milyen precedenst teremt, ha egy nagyhatalom következmények nélkül avatkozik be egy szuverén állam belügyeibe.

Felmerült az is, miért hallgat a magyar kormány, illetve mennyire veszélyes, ha a vélt diktátorok bukásának ünneplése legitimálja a jövőbeni beavatkozásokat. Vendégeink szerint mindez a globális rend egészét fenyegetheti, és akár Európában is hasonló logika érvényesülhet.

Benes-dekrétumok – jogfosztás Európában

A második témablokk Európára és a magyar közösségeket közvetlenül érintő kérdésekre fókuszált. 2025 végén Szlovákiában olyan jogszabály-módosítás lépett hatályba, amely akár szabadságvesztéssel is büntetheti a Benes-dekrétumok nyilvános bírálatát. Vitapartnereink beszéltek a külhoni magyarok jogfosztásáról, valamint Robert Fico politikájáról. Vita alakult ki arról, hogy a magyar kormány nem lép fel kellő határozottsággal, miközben az Európai Unióban továbbra sincs valódi jogvédelem az őshonos kisebbségek számára – pedig ez számos konfliktust megelőzhetne.

Szó esett a globális tőke Európájáról, a progresszív disztópia képéről, a brüsszeli bürokrácia befolyásolhatóságáról és a természetes közösségek tudatos szétveréséről is. Vendégeink között olyan álláspont is megfogalmazódott, miszerint a Mi Hazánk Mozgalom az egyetlen politikai szereplő, amely következetesen kiáll a külhoni magyarok jogaiért, miközben a balliberális pártok mostani megszólalásai inkább hatalomtechnikai lépéseknek tűnnek, mint valódi kiállásnak.