A Mol-finomítóban akkora volt a tűzkár, hogy máig nem tudták felmérni?

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, október végén az egyik éjjel tűz keletkezett a Mol százhalombattai, Dunai Finomítójának AV-3-as egységében, amely az atmoszferikus és vákuumdesztillációs üzem részét képezi. A lángokat a Mol saját tűzoltói lokalizálták, és több környékbeli hivatásos tűzoltóegység is a helyszínre érkezett, hab- és vízágyúkat bevetve az oltásban. Akkor még azt a hírt kaptuk, hogy személyi sérülés nem történt, a tűz okát pedig még vizsgálják.

Érdemes megemlíteni, hogy a finomítóban az elmúlt években nem ez volt az egyetlen rendkívüli eset: júliusban egy berendezéshiba miatt le kellett állítani egy üzemet, 2022-ben pedig az AV-2-es egységben volt kisebb tűzeset. Azóta több hírportál beszámolt néhány fejleményről, de egy ideje nem kaptunk újabb válaszokat, így a Magyar Jelen szerkesztősége feltett néhány kérdést a Molnak a fejleményekkel kapcsolatban: szerettük volna megtudni, hogy hol tart az ügy kivizsgálása és az üzem helyreállítása.

Az alábbi kérdésekben kértünk tájékoztatást:

1. A november eleji közlemények alapján nem került ki a határértéket meghaladó szennyezés az üzemből. Milyen további vizsgálatok zajlottak a környezeti hatások felmérésére?
2. Folyik-e hosszabb távú monitoring a késleltetett környezeti vagy egészségügyi hatások vizsgálatára?
3. A médiában megjelent olyan szakértői becslés, hogy a finomító lepárló kapacitásának mintegy 40 százaléka hónapokig nem lesz elérhető, és az AV-3-as üzem akár fél évre kieshet a termelésből. Jelenleg ezek a becslések mennyire állják meg a helyüket, mi a tényleges tapasztalat? Milyen állapotban van az üzem, és mikorra várható a teljes visszaállás?
4. Továbbra sem találtak szabotázsra utaló jeleket?

A megkeresésünkre egy rövid választ kaptunk a Moltól

Az egészségügyi hatások vizsgálatára vonatkozó kérdésben arról tájékoztattak, hogy „a Dunai Finomító AV-3 üzemében történt tűzeset kapcsán a hatóságok folyamatosan monitorozták a levegő minőségét, és egészségügyi határérték feletti értéket nem mértek”.

Bár arra nem kaptunk választ, hogy mikorra várható a teljes visszaállás, de annyit elárultak, hogy „az esetet követően megtörtént a tűzesetben nem érintett üzemegységek újraindítása, így október végén csökkentett kapacitással újra elindulhatott az üzemanyag-termelés”.

Azt sem tudtuk meg, hogy a jelenlegi becslések mennyire állják meg a helyüket, mert elmondásuk szerint

„a Dunai Finomítóban az AV-3 üzem kárfelmérése továbbra is zajlik”.

A szakértői becslés, miszerint a lepárló kapacitás mintegy 40 százaléka hónapokig nem lesz elérhető, akár még valósnak is tűnhet, ha akkora a kár, hogy azóta sem látni a kárfelmérés végét.

Azonban a kiszolgálást illetően megnyugtató információkat adtak át szerkesztőségünknek, amelyben kifejtették, hogy mindenképpen fogják biztosítani a régió ellátását: „ezzel együtt az üzemanyag-termelés és a másodlagostermék-termelés a lehetőségekhez képesti maximális mértékben folyik. Egyúttal a régiós ellátás érdekében a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk a Mol-csoport finomítói (Pozsony, Százhalombatta és Rijeka) közti szinergiákat, és szükség esetén akár a régión kívülről is be tudunk hozni kőolajtermékeket”.

A tűzeset utáni hírekben felmerült a szabotázs lehetősége

Az Euronews korábban arról adott tájékoztatást, hogy a Mol kizárta, hogy a Budapesttől 27 kilométerre fekvő százhalombattai finomítóban történt éjjeli tűzesetnek bármi köze lenne a romániai robbanáshoz: a létesítménybe, amely Magyarország legnagyobb és legmodernebb olajfeldolgozó üzeme, oroszországi kőolaj érkezik a Barátság vezetéken keresztül.

A Mol sajtótájékoztatóján Pulay Krisztián, a Mol-csoport Downstream Termelés és Fejlesztés ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nem történt robbanás.

„Mi nem észleltünk robbanást. Amivel összekeverhették: ilyenkor vészhelyzetben fáklyára engedjük a keletkező gázokat, és ennek van egy erős hanghatása, de robbanás nem volt. Ez egy lokalizált tűz volt” – mondta a tűzeset másnapján. Az igazgató szerint külső körülmény, külső behatás nem merült fel a baleset okai között, annak nincs köze a Lukoil romániai kőolaj-finomítójában ugyanazon a napon történt déli robbanáshoz.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint nem állják meg a helyüket a később elterjedt összeesküvés-elméletek sem, amelyek szándékos károkozásról vagy politikai indíttatású támadásról szóltak.

A Magyar Jelen ezzel kapcsolatban feltett kérdésére azonban nem tartalmazott friss információt a cég válasza, így az még nem derült ki, hogy azóta találtak-e szabotázsra utaló jeleket.

(Kiemelt kép forrása: Kardosné Gyurkó Kata/Facebook)