A Mi Hazánk budapesti elnöke szerint az útdíjak emelése újabb adó a kormány részéről

„A kormány ügyesen kommunikálta, hogy az útdíjemelés valódi oka a főutak védelme, ezért szükséges a forgalmat az autópályákra terelni. Az indoklás alapjaiban igaz, ugyanakkor ez nem kizárólag az útdíjak emelésével lett volna elérhető. Az autópályadíjak csökkentése vagy egy kompromisszumos, a főutak és az autópályák díjainak egymáshoz közelítése ugyanilyen hatást eredményezett volna.”

Balog Csaba hangsúlyozta: „Ha a kormány az infláció körüli emelésnél maradt volna, a fuvarozók nagy valószínűséggel nem hárították volna tovább a többletköltségeket. A mostani, drasztikus emelés azonban beépül az árakba, ami újabb drágulást és inflációt jelent a magyar fogyasztóknak. Az állam ugyan több adóbevételhez jut, de ennek az árát a magyar vásárlók fizetik meg.”

A Mi Hazánk budapesti elnöke szerint a döntés elsősorban a belföldi fuvarozást sújtja: „A nemzetközi fuvarozás eddig is döntően autópályákon zajlott. A főutakat elsősorban a kisebb, egy-két autós magyar vállalkozások használják, akik gyakran a nagy cégek alvállalkozói. Őket érinti leginkább az útdíjemelés.”

Balog Csaba úgy látja, a kormány ezzel lehetetlen helyzetbe hozza a magyar kisvállalkozókat: „A magyar kisvállalkozó vagy tönkremegy, vagy csalni és trükközni fog. A főutakon jóval kevesebb a fixen telepített ellenőrző kamera, így az ellenőrzés könnyebben kijátszható. Az állam gyakorlatilag adóelkerülésre kényszeríti a kkv-szektor szereplőit, miközben a nagyvállalatok újabb piacokat szerezhetnek. A választás brutálisan egyszerű: hazárdírozol vagy tönkremész. A becsületes adófizető kerül versenyhátrányba, miközben a magát nemzetinek valló kormány tovább erodálja a középréteget.”

Külön kiemelte a túlsúly- és túlméretdíjak 30 százalékos emelésének hatását is: „Ez az emelés is a csalás irányába tolja a vállalkozások üzleti tervezését. Egyre nagyobb az olló, és egyre inkább megéri csak részben vagy egyáltalán nem megfizetni ezeket a díjakat. Mindezt tetézi az ellenőrzések hiánya és az a súlyos állítás, miszerint a 30 milliárd forintért telepített TSM-kapuk (A TSM-rendszer egy olyan összetett mérési hálózat, amely képes a járművek össztömegét és tengelyterhelését megállítás nélkül, menet közben lemérni és meghatározni a mért értékek jogszabályoknak való megfelelőségét – a szerk.) jelentős része nem működik. Felmerül a kérdés: szakmai alkalmatlanságról van szó, vagy valakiknek érdekük, hogy ezek a rendszerek ne működjenek megfelelően?”

Balog Csaba szerint a jelenlegi rendszer a tisztességes vállalkozásokat bünteti: „Ma már a fuvarozás költségeiben sok esetben nagyobb tétel az útdíj, mint az üzemanyag. Tankolni muszáj, az útdíjjal viszont lehet ügyeskedni. Aki nem fizeti meg, tisztességtelen versenyelőnyhöz jut a becsületes cégekkel szemben. Ez az intézkedés nem fehéríti, hanem tovább szürkíti a fuvarozói szakmát.”

Végezetül Balog Csaba súlyos képviseleti problémára is felhívta a figyelmet: „A kkv-szektort és a legkisebb magyar szállítmányozó cégeket valójában senki nem képviseli. Nem vehető komolyan, hogy a Waberer’s első embere, Barna Zsolt – a tulajdonosi háttér ismeretében – a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének élén hitelesen álljon ki a kisvállalkozók érdekei mellett. Ez a rendszer nem a magyar kisvállalkozóknak kedvez, hanem a nagytőkének.”