Hanti Vilmos a magyar nők szovjetek általi megerőszakolásáról: „a háborúnak sajnos vannak rossz részei is” (+VIDEÓ)

Kispest úgynevezett „felszabadulására” emlékeztek a XIX. kerületben január 9-én, pénteken 10 órakor a Városháza téren. A megemlékezés után Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöke nyilatkozott lapunknak. Az antifasiszta vezető egyebek mellett azt mondta, nem tudja, vertek-e meg embereket 2023 februárjában Budapesten, mert nem volt ott.

A felmelegedés átmenetileg visszavonulót fújt Magyarországon, így tulajdonképpen a normálisnak nevezhető januári hidegben mintegy tucatnyi érdeklődő előtt kezdte meg a kispesti önkormányzat rendezvényét péntek délelőtt. Az apropót az adta, hogy az akkor még önálló városnak számító Kispest 1945. január 9-én szabadult fel hivatalosan a szovjet-kommunisták által. 

Sajnálatos módon Vinczek György, Kispest alpolgármestere a nagy örömködés közepette „elfelejtett” beszélni a több tízezer megerőszakolt, megbecstelenített és sok esetben bestiálisan meggyilkolt magyar nőről, ahogy hazánk negyven esztendős szovjet megszállása sem került szóba. Ilyen felvezetés után helyezte el a kerület koszorúját az 1960-ban átadott, nőalakot ábrázoló emlékmű talapzatánál Gajda Péter XIX. kerületi polgármester, illetve Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke.

Nem tudja, mi történt 2023 februárjában, mert nem volt ott

A rövid, mintegy tízperces rendezvény után a résztvevők Pálóczi Zoltán előadását hallgathatták meg a városházán a nyolcvanegy évvel ezelőtti eseményekről – kint azonban amíg ez elkezdődött, sikerült néhány kérdést feltennünk Hanti Vilmosnak, a MEASZ elnökének.

„Nyilván nem a felszabadulás idején és emiatt, a háborúnak sajnos vannak rossz részei is”

– mondta a kérdésre, amely a „felszabadulás” során megerőszakolt, megbecstelenített több tízezer magyar nőről érdeklődött volna. „Nagyon sok olyan eset is volt, amikor polgári áldozatok voltak, és az is, amit Ön említ” – folytatta válaszában. 

Hozzátette, hogy ők elsősorban azt ünneplik, hogy béke lett és az emberek végre kijöhettek a pincékből és megnyílhattak a koncentrációs táborok kapui. Végül úgy összegezte a kérdéskört, hogy bár ezek az esetek nem fogadhatóak el, de

„nem szabad háborút kezdeményezni, mert annak sajnos ilyen következményei vannak”.

Nem maradhatott ki a kérdés, hogy mit gondol a 2023 februárjában történtekről. Hanti Vilmos azt mondta, mivel nem volt ott ezeknél az eseteknél, ezért nem tudja, mi történt. Azonban bízik a magyar bíróságok függetlenségében és abban, hogy megfelelő ítéleteket hoznak majd. A felvetésre, miszerint videók vannak az antifasiszták által elkövetett támadásokról, azt mondta: „manapság sokféle felvétel készülhet”. 

Azt azonban leszögezte, hogy antifasisztaként elítéli az erőszak minden formáját, ahogyan elítéli a Budai-hegyekben található katonasírok megrongálását is. Mint mondta, a halott katona már nem ellenség, és jár a méltó nyughely számukra is. A kitörésre való megemlékezést is engedné, de csak akkor, ha az nem jár együtt semmilyen módon „a nácik dicsőítésével”.

Sehol nem volt kommunizmus, de törekedtek rá

A rövid beszélgetés második felében a kommunizmus szerepére kitérve sikerült némileg belegabalyodnia saját fejtegetéseibe Hantinak. A felvetésre ugyanis, miszerint ennek az eszmének mégiscsak volt cirka 100 millió áldozata, Hanti Vilmos azt mondta, valójában nem a kommunizmus volt ezért a felelős, hanem azok, akik az eszme nevében gyilkoltak. 

Nekik azonban szerinte semmi közük a kommunizmushoz, amely „egyébként soha, sehol nem valósult meg”.

Ezután pedig kérdésre válaszolva jelentette ki, hogy jó viszonyt ápolnak az oroszországi Kommunista Párttal, amely Putyin parlamenti ellenzékeként működik. Ekkor jött a felvetés, hogy ez a szervezet csak jogutódja a Szovjetunió Kommunista Pártjának, ez pedig láthatóan és hallhatóan okozott némi zavart a baloldali erőben. 

Kapcsolódó: