Antifasiszta terroristát mosdat a német közszolgálati televízió magyar szekciója

Széles vigyorral az arcán, egyenes tartással, jó állapotban, jó közérzettel vonul be interjút adni a német Deutsche Welle magyar szekciójának a magyarverő antifasiszta, „Maja”, valódi nevén Simeon Ravi Trux. Már első ránézésre is látszik: a magyar kormány kesztyűs kézzel bánik az idegen terroristával, és gondoskodnak arról, jó sora legyen a börtönben. Alighanem jobb körülmények között él, mint a legtöbb kórházi beteg Magyarországon.

S, láss csodát, igazi antifasisztaként, „Majának” már sikerül az első mondatában hazudnia, amit természetesen a riporter sem javít ki – miért is tenné, hiszen az egész videó egy érzékenyítő propagandaanyag. Mert ugye „Maja” azt állítja, azért kell börtönben ülnie, mert a vád szerint erőszakos bűncselekményt követett el „neonácik ellen”. Nem. A vád szerint részt vett egy ártatlan, dohánybolti dolgozó félholtra verésében, majd járókelőket és túrázókat támadott meg Budapest utcáin. 

Nyilván, egy normális ember szemében az sem számítana mentő körülménynek, ha tényleg neonácikat vert volna, de jelen esetben még csak nem is erről van szó. 

Antifasiszta, de annyira azért mégse 

Könnyfakasztó bemutatkozásából kiderül, a „tomboló nácizmus”, „az idegengyűlölet” és az „antiszemitizmus” tette őt antifasisztává. „Ez az élete”. De annyira azért nem, hogy bármilyen szervezethez vagy mozgalomhoz csatlakozzon. Ő egy „barátainak és családjának élő, zárkózott” antifasiszta. Szavaiból megtudjuk, hogy az antifasizmus tulajdonképpen „harc az igazságos, kirekesztésmentes társadalomért”. A „fasiszták és a nacionalisták” azok, akik „erőszakot alkalmaznak”, nem ők. Ők csak „kiállnak a szabad társadalomért”. 

Ismételten kétszer elmondja, nem tagja antifasiszta szervezetnek, „csak egy baloldali civil”. 

Ez itt már „nácizmus”

„Maja” szerint az antifasiszta mozgalmak betiltása egyértelműen a „’30-as évek Németországára hajaz”. Ezzel kapcsolatban természetesen nem mulasztott el koncentrációs táborokat és deportálásokat vizionálni. Pedig, ha csak fele olyan kemény körülmények között tartanák őt ma Magyarországon, mint azt megérdemelné, aligha lenne ilyen jó kedélyű az egész riport alatt. 

Arról is beszélt, szerinte a kormány befolyásolni akarja a bíróságokat (melyek jelenleg szerinte is függetlenek) azért, hogy őt elítéljék. Ő emiatt aggódik. Alighanem érzi és látja, hogy egyébként a bírók Magyarországon is jellemzően szélsőbaloldaliak vagy liberálisok. 

Elpanaszolta, nem is tudta, hogy elfogatóparancs van ellene, „sokkot kapott”, mikor letartóztatták. Az meg egyenesen lesújtotta, mikor megtudta, kiadják Magyarországnak. Valószínűleg azért, mert pontosan tudja, hogy a németországi bíróságok inkább szövetségesei az Antifának, semmint a törvény őrei. 

Majd amiatt panaszkodik, hogy „szegénynek” magánzárkában, elkülönítve kell töltenie a büntetését, pedig „nagyon szeretne emberekkel együtt lenni”. Sajnos, kérését nem teljesítik a magyar hatóságok, hiába várja őt a cellákban megannyi „tesa”, akik szívesen gyakorolnák vele az „antifasizmust” és „toleranciát”. Szerencsére „Maja” kitartóan küzd azért, hogy elkülönítése véget érjen. Őszintén kívánjuk, hogy vágya teljesüljön, és tegyék be közéjük.

Kapcsolódó: