Biztató, hogy az Alkotmánybíróság az első tárgyaláson nem utasította el a forintosítás alkotmányellenességének kimondását

Az Alkotmánybíróság 3. számú ötöstanácsa február 10-i ülésén nem döntött dr. Kriston István Európa-jogi szakjogász beadványáról, amelyben az ügyvéd egy konkrét ügy kapcsán a DH1 törvény 3. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását indítványozza. 

Ez a paragrafus rendelkezett arról 2014-ben, hogy a devizaelszámolásban nyilvántartott kölcsönöket számítsák át a Magyar Nemzeti Bank meghatározott középárfolyamára. Az általában százötven forintos svájci frank áron felvett hiteleket kétszázötvenhat forinton, az eurósokat háromszáznyolc forinton váltották át.

Dr. Kriston István pozitívan értékeli azt, hogy a mai napon nem született döntés, az Alkotmánybíróság alapos, több körös megtárgyalás alá veti beadványát, és nem utasította el azt azonnal.

A tét nagy. 

A DH1 törvény 3. § (2) bekezdése alkotmányellenességének kimondása megnyithatja az utat egy gyors parlamenti jogszabályalkotáshoz, amellyel kötelezni lehetne a bankokat új elszámolásra a devizakárosultak felé.

Mintegy félmillió szerződést forintosítottak 2014–15-ben, amikor a devizanyilvántartás árfolyamkockázata miatt a törlesztő részletek az egekbe szöktek. Az állam tíz év után végre felismerte, hogy a kölcsönök devizában elszámolásának banki gyakorlata tarthatatlan, mert tisztességtelen. És ha az adósok észbe kapnak, tömeges perekkel fogják kimondatni a szerződések érvénytelenségét a tisztességtelen feltételek miatt. Ettől meg akarta óvni a bankokat, ezért gyorsan hozott egy törvényt, amely a bankok hasznát szem előtt tartva, törvényi paranccsal átváltotta a devizát forintra. Jó magas árfolyamon.

Ha az Alkotmánybíróság kimondja, hogy ez a paragrafus alkotmányellenes, akkor az Országgyűlés is kénytelen lesz jogszabályt alkotni, amelyben az európai bírósági döntéseknek megfelelően rendezheti a devizahitelesek helyzetét.

Kapcsolódó: