Elismerték: a rendőrségnek tart érzékenyítést a Háttér Társaság nevű LMBTQ-szervezet (+VIDEÓ)

Egy 2019-es ügy tárgyalásán ismerte be a homoszexuális lobbiszervezet vezetője, Dombos Tamás, hogy tartanak érzékenyítést a rendőrség számára is, együttműködve a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériummal. A bírósági tárgyalást február 17-én tartották, az ügyben Walter Pál Péter, Budaházy György hazafi és Barcsa-Turner Gábor, a HVIM társvezetője is a vádlottak padján ült.

A felvételen Budaházy György, dr. Gaudi-Nagy Tamás és Himmelné dr. Ökrös Mária Magdolna védők értékelik a februári tárgyalást. Az eljárás azért folyik, mert a hazafiak meglátogattak egy rendezvényt a Pride idején még 2019-ben, ami az iskolákban folytatott LMBTQ-propaganda tevékenységről szólt. Nem engedték be a normalitáspártiakat, azonban rendőrt hívtak rájuk, akik ott és akkor egyébként nem intézkedtek, később mégis eljárás indult ellenük, mert „becsöngettek” a Budapest Pride egyik programjára. 

Ezt az eljárást aztán mind a rendőrség, mind a bíróság megszüntette, azonban a Fővárosi Főügyészség újraindíttatta az ügyet 2021-ben – emlékeztetett rá Gaudi-Nagy Tamás. Ezután vádemelés is történt a hazafiak ellen csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt. 

A mai napig végez a rendőrség számára érzékenyítést a Háttér Társaság

Dr. Gaudi-Nagy Tamás értékelésében elmondta, hogy a tárgyaláson feltett kérdéseire Dombos Tamástól, az LMBTQ-szervezet vezetőjétől kapott válaszokból kiderült, hogy ő maga is a mai napig végez érzékenyítő tevékenységet a rendőrség számára. 

Ezek témája kifejezetten az, hogy a rendőrségnek hogyan kellene fellépnie a Pride rendezvényein megjelenő tiltakozó, normalitáspárti aktivistákkal szemben.

Mindezt úgy, hogy maga a Budapest Pride – papíron legalábbis – 2025 tavasza óta be van tiltva. Gaudi-Nagy szerint ezért amennyiben igaz Dombos Tamás állítása, hogy a mai napig tart érzékenyítést a rendőrségnek, úgy azt haladéktalanul ki kell vizsgálni.

Ellentmondásos tanúvallomások 

Nem csak Dombos Tamást, hanem Sándor Beátát is meghallgatta a bíróság, aki a Háttér Társaság képviseletében volt jelen az ominózus esetnél. A vád leginkább a nyomozati szakban tett vallomásaikra alapoz, de hamar kiderült, nem biztos, hogy minden úgy történt, ahogy ők az állították. 

A konkrét erőszakosságra például nem tudtak bizonyítékot felmutatni, de még csak meg sem tudták nevezni, hogy őket melyik vádlott és konkrétan mivel szidalmazta. Sándor Beáta pedig egy ponton beismerte, hogy ő lesodorta a csengőről Barcsa-Turner Gábor kezét, tehát fizikai kontaktust egyedül ő valósított meg. 

A „közösség tagja elleni erőszakkal” megvádolt hazafiak mindvégig, ezen incidensnél is nyugodtak és békések maradtak. 

Dombos Tamás a nyomozati szakhoz és a videófelvételekhez képest is új verziókat adott elő a vele szembeni fizikai erőszakról. Életszerűtlenül azt állította, hogy ő egyedül próbálta megakadályozni 15 ember átjutását a lépcsőházon, de falanxszerűen: 5 fős csoportokban, hullámokban támadva végül őt elsöpörték. A harmadik tanú, aki egy ott lakó volt, szeretett volna kijutni a lépcsőházból, és pont láthatta az eseményeket: szerinte sem volt senki sem hangos, nem követett el senki sem erőszakot, nem félt senki. Mint elmondta, ő csak azt látta, hogy vitatkoznak a felek.

Alapvető tévedésen alapul a vád

Az ügyben jelenleg is a tanúk meghallgatása, kihallgatása zajlik, Gaudi-Nagy Tamás szerint pedig a vádlottak szempontjából jelentős előrelépést tudtak elérni. Gaudi úgy véli, egyértelművé vált a meghallgatások után, hogy „teljesen önkényes kirekesztés történt” a Háttér Társaság részéről 2019-ben.

„Alapvető dogmatikai tévedésen alapul a vád” – mondta az ügybe most bekapcsolódó Ökrös Mária Magdolna ügyvéd. 

Szerinte ugyanis a vád nem tartalmazta azokat a tényállási elemeket, amelyekből a bűnfelelősségre egyáltalán következtetni lehetne. Úgy véli ugyanis, hogy ami miatt a vádlottak odamentek tiltakozni, vagyis az LMBTQ-propaganda iskolai terjesztése nemcsak 2021 óta tiltott, de már 2019-ben, vagyis az események megtörténtekor is ellentétes volt az Alaptörvénnyel. 

Ezen felül olyan cselekményeket sorolt fel az eljárás indokaként, amelyek nem érik el azt a bűncselekményi szintet, amely alapján az eljárás megindítható lett volna.

Kapcsolódó: