Paksi személycsere: lehet, hogy a szakmaiságnál fontosabb a politika akarata? – interjú dr. Tóth Máté energiajogásszal
A paksi atomerőmű | Kép forrása: atomeromu.mvm.hu
A paksi atomerőmű jövője körül komoly politikai erők és elsősorban külföldi érdekek feszülnek egymásnak, így aligha független tőlük a látszólag egyszerű vezérigazgató-csere – fogalmazott lapunknak adott interjújában dr. Tóth Máté energiajogász.
– Mennyiben befolyásolja a vezérigazgató személye egy olyan intézmény működését, mint a Paks I.?
– Véleményem szerint itt
nem csupán a napi működtetés a lényeg, sokkal fontosabb kérdés, hogy mi lesz a paksi atomerőmű sorsa, jövője. Az nyilvánvalóan politikai döntés volt, hogy Horváth Pétert menesztették,
és helyébe a korábbi üzemviteli igazgató, Vigh Károly lépett.
Megjegyzem, Horváth Péter távozásáért nem érdemes egy könnycseppet sem ejtenünk. Ő korábban az energiahivatal – erősen fideszes – elnöke volt, akinek vezetése alatt a lehető legrosszabb áron kötötték meg a távhőcélú földgáz-beszerzési szerződéseket. Ez a döntése százmilliárdos kárt okozott Magyarországnak az orosz–ukrán háború és az energiaválság évében, 2022-ben.
– Napjainkban hogyan látja Paks jövőjét?
– A paksi erőmű egén igencsak gyülekeznek a sötét fellegek. Mindenki emlékszik a nyári mizériára, amit Magyar Péter ügyesen félrekommunikált, miközben támadta a Mi Hazánk elnökét és jómagamat is. Természetesen a lényegről akkor sem beszélt: arról, hogy már akkor látványosan a politika áldozatává vált a szakmai vezetés, amit a hibás kormányzati döntések is mutattak. Nem engedtek saját szakmai döntéseket hozni Pakson, és az MVM-nek sem hagytak beleszólást, hanem politikailag kézivezérelték a folyamatokat.
Ennek lett a következménye, hogy nem gondoskodtak időben a tartalék erőművi kapacitásról, késlekedtek a fenékküszöbbel, és teljesen indokolatlanul majdnem leállították az atomerőművet, ráadásul a kieső áramot sem szerződték le időben. Mindezzel nyolcvanmilliárdos kárt okoztak.
Ez már akkor figyelmeztető jel volt, de ahogy közeledünk napjainkhoz, még érdekesebb dolgok történtek. A kormány összepakoltatta az összes meglévő szerződést és műszaki dokumentációt – Paks I. és Paks II. vonatkozásában is – egy jogi átvilágítási (due diligence) adatszobába, és elkezdték ezeket elemezni. Ennek az lehet a célja, hogy december 31-ig eldőljön: le lehet-e állítani a Paks II. bővítést, illetve mi legyen Paks I. további sorsa.
Zajlik tehát az átvilágítás, ami azért is minden szempontból indokolatlan, hiszen a paksi dokumentumokat – legkésőbb akkor, amikor a finanszírozási szerződést újra kellett kötni – rendszeresen átvilágítja az Európai Unió is.
– A jövő tehát még bizonytalan, de mi miatt lehet ez ennyire kétséges?
– Tudjuk, hogy
Kapitány István és az energiahivatal környékén elképesztő lobbierők összpontosulnak, és ők elsősorban a kis moduláris atomreaktorok alkalmazása mellett érvelnek. Nemcsak a franciák vannak jelen, de meglepő módon a britek is,
akik számára Magyarország – már csak a távolság miatt is – nem egy hagyományos piac. Nyilván ezeknek a köröknek az az érdekük, hogy a paksi új beruházás megépülése és a meglévő atomerőmű működtetése helyett az általuk kínált drága technológiát vásárolja meg Magyarország.
Azt is tudjuk, hogy az a Bart István lett az energiaügyért felelős helyettes államtitkár, aki Paks-ellenes lobbistaként tíz éven keresztül az Energiaklub nevű álcivil szervezet vezetőjeként minden lehetséges fórumon megtámadta a paksi atomerőmű bővítését. Megjegyzendő még, hogy Bart az osztrákok embere, akiknek kedvező, hogy mi vásárolunk tőlük – nagyon drágán – a vízerőműveikben megtermelt áramból. Ha viszont Paks II. megépülne, ez az irány megfordulna, mert sokkal olcsóbb az itt előállított energia, így akkor inkább az osztrákok vásárolnának tőlünk.
De mellettük nagyon erősen ott van a német széllobbi is; a szélerőművek első létesítési hulláma már el is kezdődött Magyarországon. Sőt, jelen van az amerikai cseppfolyós földgázlobbi is,
mivel a németek elképesztő pénzekért terminálokat építettek ki az északi-tengeri partvidéken, és ez a befektetésük csak akkor térülhet meg, ha erre a földgázra vevőt találnak. Nem véletlen, hogy a BlackRock-kancellár Merz gyakorlatilag azzal küldte haza Magyar Pétert a múlt héten Berlinből, hogy majd ők segítenek nekünk leválni az olcsó orosz – ne felejtsük el, hogy a paksi fűtőanyag is orosz – energiahordozókról. Ez egyébként kapcsolódik ahhoz az oroszellenes európai uniós irányhoz is, miszerint az üzleti kapcsolatokat meg kell szüntetni Oroszországgal.

– Ez tehát nem igazán lenne járható út, mégis mi lehet a lobbierők harcának a következménye?
– Az látható, hogy a politika most nem figyel ezekre a következményekre, és mindent felül is ír.
Viszont még néhány érdekes dolgot lehet tudni a belső információkból. Egyebek mellett azt, hogy az atomerőművi dolgozók és szakemberek már a nyáron kritikusan jelezték a kormánynak: nem a megfelelő szakmai lépések születnek a paksi válsághelyzet kapcsán. Sőt, állítólag egy belső anyag is elkészült arról, miért elengedhetetlen Paks I. megtartása és Paks II. megépítése a magyar villamosenergia-biztonság érdekében. Úgy hírlik, hogy Paks II. megtérülésére egy szakmai számítás is megszületett, ezt azonban letiltották minden fórumon. Tehát egészen biztos, hogy van belső feszültség Paks kapcsán, de ez nem meglepetés egy olyan területen, ahol a szakmával szembemegy a politika.
Vigyázó szemeinket ezért most Paksra kell vetni, ahol egy látszólag jelentéktelen vezérigazgató-csere is nyilván annak a jele, hogy a politika nagyon erősen felügyelete alá vonta ezt a szektort. A kérdés most az, hogy egyáltalán megmaradhat-e a paksi atomerőmű?
A legfontosabb szempont az, hogy Magyarország energetikai önállósága és regionális pozíciója is elképzelhetetlen Paks I. és Paks II. nélkül – különös tekintettel a rengeteg megújuló energiaforrás okozta hálózati problémákra és a nagy kiegyenlítőenergia-igényre, amelyben a stabil zsinóráramot szolgáltató atomerőmű bődületesen felértékelődik.
Energiabiztonsági szempontból figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi 44 terawattórás (TWh) energiafelhasználásunk 2030-ra 60 terawattórára növekszik, tehát minden kapacitásra ugyanúgy szükségünk van, mint a sivatagnak minden csepp esőre.
Ezért is kritikus, hogy mi lesz Paks I. és Paks II. sorsa. Ennek ellenére a kormányzat most szemlátomást politikai és ideológiai kérdést csinált abból, amiben valójában semmi politikának, semmi ideológiának nem lenne helye.
Kapcsolódók:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás