Minden egyes szavazat számít – dr. Grundtner András választási tájékoztatója (II. rész)

Néhány nappal a választások után eldől, hogy melyik pártnak hány jelöltje nyert egyéni mandátumot, illetve hogy a listájáról melyik párt hány képviselőjét küldheti a parlamentbe. A kormányalakításról, a parlamenti pozíciók kiosztásáról, a lezajlott választás utáni első politikai feladatokról dr. Grundtner András a Mi Hazánk jogász szakpolitikusa tájékoztatja olvasóinkat.

– Lezajlott a választás, megvan a hivatalos végeredmény. Mi történik ezután, meddig marad a mostani kormányzat?

– A jelenlegi kormány a következő kormány megalakulásáig marad hivatalban, ez utóbbira pedig az új Országgyűlés megalakulásával egyidejűleg kísérelnek meg sort keríteni. Egészen az új kormány megalakulásáig – mivel az ország nem maradhat kormány nélkül – a hivatalban lévő kormány viszi az ügyeket. Ez korlátozott hatáskört jelent, gyakorlatilag csak azokat a folyó adminisztratív feladatokat látja el, amivel az ország működőképességét biztosítja. 

Az új kormány megalakulására úgy kerül sor, hogy a köztársági elnök – a Nemzeti Választási Bizottság által hitelesített és jogerős választási eredmény alapján – a választást követően összehívja az új Országgyűlés ünnepélyes alakuló ülését.

Ezt követően – nem kötelezően, de gyakorlatilag minden esetben – a legtöbb parlamenti mandátumot szerző párt, illetve pártszövetség jelöltjét terjeszti fel a miniszterelnöki tisztségre. A miniszterelnököt végül az Országgyűlés többsége bízza meg a kormányalakítással.

Előfordulhat az az eset, hogy egyik pártnak vagy pártszövetségnek sem sikerül megszerezni az abszolút többséget, tehát nincs meg a parlamentben a 100 fős képviselői többsége. Ekkor az az érdekes eset áll elő, hogy a bejutott pártok között különböző alkudozások, egyezkedések kezdődnek, hiszen a kormányfő – azaz a miniszterelnök – megválasztásához mindenképpen szükség van a parlamenti többség támogatására. Szerintem a mostani választásoknál van arra esély – bár meglehetősen kicsi –, hogy a valószínűsíthetően bejutó három párt közül, egyiknek sem lesz meg a 100 képviselője.

– Ebben a helyzetben milyen megoldási lehetőségek állhatnak fent?

– Három lehetőség van. Első esetben a miniszterelnök-jelölt koalíciós megállapodás alapján megszerzi a többség támogatását. A második – kevésbé valószínű és nehezen kivitelezhető – esetben a miniszterelnök kormánykoalíció nélkül ugyan, de politikai alku árán az ellenzéki képviselők ad hoc támogatásával megszerzi a megválasztásához szükséges többséget, majd kisebbségi kormány élén, vagyis kevesebb mint 100 képviselővel a háta mögött megkísérli kormányozni az országot. A harmadik út pedig, hogy új választások kiírására kerül sor.

– Vannak fontos pozíciók a parlamentben – házelnök, alelnökök, jegyző, bizottsági tagságok stb. – ezekre a helyekre ki nevezhet ki jelölteket, és kiket?

– Az új Országgyűlésnek – a megalakulásának a napján – meg kell választania a törvényben rögzített legfőbb közjogi tisztségviselőit, így az elnököt, az alelnököket, a jegyzőket és a háznagyot.

Ez még tehát a kormány megalakulása előtt megtörténik.

A rendszerváltás utáni magyar országgyűlési választástörténetben nem volt példa arra, hogy ne szerezzen egy párt, vagy pártszövetség abszolút többséget, így egyszerű volt ezekre a pozíciókra a személyek megválasztása a többség birtokában. Viszont abban az esetben, ha nem jön létre olyan eredmény, ami abszolút többséget biztosítana, akkor az szintén egy hosszadalmas alku tárgya, hogy ezek a tisztségek kinek a kezébe kerüljenek.

– Ez azt jelenti, hogy a győztes párt gyakorlatilag az összes pozícióra saját jelöltet állíthat?

– Ez így van – ez így is történhetne –, de 

van egy szokásjog a magyar parlamentarizmusban, hogy legalábbis jelképesen az ellenzéknek is néhány tisztséget kiosztanak.

Így lett a Mi Hazánktól Dúró Dóra a parlament alelnöke, illetve Dócs Dávid az Országgyűlés jegyzője.

A parlamenti munka fontos színtere a különböző bizottságok működése, összetétele. Ezek a bizottságok lehetnek állandó vagy eseti bizottságok. Ez utóbbiakat bizonyos ügyek mentén hozzák létre, míg az állandó bizottságok felállítását a törvény rögzíti, a bizottságok elnökeire, tagjaira javaslatok érkeznek a pártoktól, s ebben a kérdésben végül az Országgyűlés dönt.

Ha nincs abszolút többsége senkinek, akkor azért ezekben a kérdésekben is nehéz dűlőre jutni, de általában a pártok meg szoktak egyezni ezekben a személyi kinevezésekben. Bár megjegyzem vannak kulcsfontosságú bizottságok, ahová nehéz bejutni ellenzékinek; főleg a Mi Hazánktól, a nemzeti oldaltól. Példa erre a Nemzetbiztonsági Bizottság, ide Novák Elődöt többször javasolta a párt, át is világították, mégsem engedik a bizottság közelébe sem.

Kulcsfontosságúnak tartom a Törvényalkotási Bizottságot is, hiszen sokszor itt döntenek abban a kérdésben, hogy melyik törvényjavaslat kerüljön napirendre, azaz a plenáris ülés elé.

Összességében tehát vannak, védettebb, zártabb, és vannak nyitottabb, kevésbé fontos bizottsági helyek, de ezek a helyek abban megegyeznek, hogy mindegyik elfoglalása a pártok közötti alku kérdése.

– Meghatározza a törvény, hogy a választási eredmények jogerőre emelkedése után mennyi időn belül kell megalakulnia az új Országgyűlésnek?

– A Országgyűlés megalakulására van törvényi határidő, ez a választást követő 30 nap. A kormány megalakulására már nincs határidő megszabva,

csak annyi, hogy a miniszterelnök megválasztását meg kell kísérelni az alakuló ülésen, majd annak eredménytelensége esetén a köztársasági elnök újabb javaslata alapján ismételten 15 napon belül. Sikertelen kormányalakítás esetén az Alaptörvényben meghatározottak szerint a köztársasági elnök végül feloszlathatja az Országgyűlést, és ekkor új választást kell tartani.

A köztársasági elnök alapesetben tehát a győztes pártot kéri fel, hogy nevezze meg a miniszterelnökét, ezután pedig ez a miniszterelnök nevezi meg kormánya tagjait.

Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül a párt listavezetője lesz az új kormány miniszterelnöke, ennek személyét a győztes pártban döntik el.

Érdekességként a Bajnai-kormány megalakulásakor Bajnai Gordon, még csak nem is szerepelt az akkori Magyar Szocialista Párt listáján, nemhogy országgyűlési képviselő lett volna.

Ez azt jelenti, valaki úgy is lehet miniszterelnök, vagy kormánytag, hogy nem parlamenti képviselő. A kormány tagjai a parlament első sorában kapnak helyet, de csak azok szavazhatnak az üléseken, akiknek parlamenti mandátumuk is van, mivel a hatalmi ágak szétválasztásából adódik, hogy az Országgyűlés a törvényhozó hatalmat, míg a kormány a végrehajtó hatalmat képviseli.

– A pártok választási listái nyilvánosak, és gyakran jóval több név szerepel rajtuk, mint a 199 parlamenti mandátum. Miért van szükség ilyen hosszú listákra, mi indokolja ezt a gyakorlatot?

Ha valaki egyéniben nyerte el a mandátumát, és valami oknál fogva ezt elveszíti – lemondás, haláleset, összeférhetetlenség stb. okán –, akkor abban a választókerületben időközi választást kell kiírni. Aki ezt megnyeri, az lesz a térség új egyéni képviselője.

Amennyiben viszont valaki a listás helyről került be, akkor a mandátuma elvesztése után, az őt jelölő párt dönti el, hogy helyette a listáról kit delegál. Ez azt is jelenti, hogy nem kötelező a sorban következőt választaniuk.

Ehhez viszont az kell, hogy erről a jelölő párt a mandátum megüresedését követő 15 napon belül nyilatkozzon. Ha ez nem történik meg, akkor automatikusan a listán következő fogja megkapni a mandátumot. Tehát azért kell ilyen hosszú lista, hogy ha valaki elveszti a mandátumát, akkor a pártnak legyen egy széles merítési lehetősége arra, hogy kivel pótolja őt a parlamentben.

Az is előfordulhat, hogy bár valaki fent van a listán – befutó helyen –, mégis úgy dönt, hogy nem kíván országgyűlési képviselő lenni. Gyakorlati példa, hogy összeférhetetlenség miatt kell választani: például egy polgármester, inkább ezt a pozícióját tartja meg, az országgyűlési képviselői mandátuma helyett. Ekkor azonban fontos, hogy ezt a döntését mikor hozza meg. Ha nem is veszi át a mandátumot – tehát a választást követően, de még a megbízólevele átvétele előtt úgy dönt, hogy nem lesz képviselő –, akkor automatikusan a listán szereplő következő személy kapja meg a parlamenti helyet. Ha viszont a mandátum felvételét követően mond le, és úgy esik ki, akkor a párt a listáról szabadon jelölhet helyette bárkit.

– Gyakran hallani a parlamenti frakció kifejezést. Pontosan kik alkothatják ezt a csoportot, és milyen különleges jogosítványokkal rendelkeznek a képviselőcsoportok?

– A frakciókat – hivatalos néven képviselőcsoportokat – a választáson országos listát állító pártok, illetve pártszövetségek hozzák létre az új parlamentben.

Egy-egy frakciónak minimum öt főből kell állnia, ugyanakkor képviselőcsoportot alkothat ugyanazon párthoz tartozó három képviselő is, ha a mandátumukat ugyanazon önálló pártlistáról szerezték.

Egy képviselő csak egy frakciónak lehet a tagja. Adott esetben kiléphet frakciójából, majd később átülhet egy másikba a közös pártlistát állító pártok képviselőcsoportjai közül. A frakció megalakításának vannak előnyei a parlamenti munka során – például felszólalási idő tekintetében –, a frakciók munkáját pedig a frakcióvezető fogja össze, akit a frakció tagjai választanak meg maguk közül.

Kapcsolódó: