Reggel hat óta zajlik a voksolás, ezek a legfontosabb szabályok

A Nemzeti Választási Bizottság (NVI) közlése szerint valamennyi szavazókör rendben megnyílt az országgyűlési választásokon, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés. Az MTI összegyűjtötte, hogy mit kell tudni a szavazás szabályairól.

Nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választópolgár jelenlétében. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni; azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le – azaz „érvényesítheti” – a bizottság egyik tagja.

A szavazatszámláló bizottság előtt megjelenő választópolgár esetében ellenőrzik a személyazonosságot, valamint azt, hogy szerepel-e az adott szavazóköri névjegyzékben. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a bizottság egyik tagja a két országgyűlési szavazólapot hivatalos bélyegzővel lepecsételi a lap bal felső sarkában, majd átadja azokat a választópolgárnak.

Az idei választáson már nem kötelező a boríték használata, de azt a választópolgár kérésére a bizottság átadja. A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapokat. Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, ennek feltüntetésével.

A szavazólapok átadása után a szavazatszámláló bizottság – kérésre – elmagyarázza a szavazás módját, de a választót nem befolyásolhatja döntésében. Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a párt neve feletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal (+ vagy x jellel) lehet. Nem tekinthető érvényes szavazatnak a „bekarikázás”, „besatírozás”, „kipipálás”, valamint az sem, ha nem a megfelelő körben metszik egymást a vonalak.

A szavazat leadásához a választópolgár használhatja a szavazófülkében elhelyezett tollat, vagy saját – bármilyen színű – tollát, filctollát is. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen, de kétség esetén úgy kell tekinteni, mintha a választópolgár tollat használt volna; a szavazatszámláló bizottság nem „tesztelheti” azt például radírozással. A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem befolyásolja, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak.

Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, ugyanakkor a szavazófülke használatára nem lehet kötelezni a választópolgárt. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egyetlen választó tartózkodhat a fülkében; az úgynevezett családi szavazás tilos, mivel sérti a szavazás titkosságát.

A jogszabály nem tiltja, hogy a választópolgár a szavazófülkében lefényképezze a szavazólapját.

Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapokat, választása szerint borítékban vagy anélkül az urnába dobja azokat. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy alkalommal, és csak az urnába helyezés előtt van lehetőség.

Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a „rontott” megjegyzést, és bevonja azt. Az elrontott szavazólapok számát a szavazóköri eredményről készült jegyzőkönyvben – a szavazás befejezését követően – rögzítik.

A szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veheti figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét, ugyanakkor ezek számát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

A szavazókörök 19 óráig tartanak nyitva, eddig nyílik alkalma leadnia a szavazatát a csaknem 7,5 millió választásra jogosult magyar állampolgárnak.

Kapcsolódó: