„Arra kérem külügyminiszter asszonyt, rendelje be Románia nagykövetét, és tiltakozzon a magyar egyházat veszélyeztető jogtiprás ellen”

„Hosszú ideje zajlik Szent László városában, Nagyváradon a premontrei rend épületkomplexumának kálváriája. Ennek részeként immáron nemcsak az iskolát és az udvart, hanem a tizennyolcadik századi templomhoz tartozó lakrészt, sőt a sekrestyét is el akarják venni. Egy 1936-os magyar- és katolikusellenes intézkedés következtében, teljesen jogellenesen egyszerűen átírták a román államra az épületegyüttesnek azt a részét, ahol az iskola működik, de még ez sem érintette a templomhoz tartozó lakrészeket. Ennek ellenére most már innen akarják kilakoltatni a rend főapátját, Fejes Rudolf Anzelm atyát” – írja Orbán Anita külügyminiszterhez címzett nyílt levelében Toroczkai László. 

Mint a politikus rámutat, az ügyben nem csupán a keresztény, magyar történelmi örökség elvételéről van szó, hanem minden bizonnyal „sötét üzleti érdekekről” is. A templom mellett már felépült egy fizetős parkolóház, amelynek kivitelezése során megrepedt a háromszáz éves műemléki épület fala is. Most pedig a napjainkban Mihai Eminescu néven működő főgimnázium épületét az önkormányzat egy 20 millió eurós uniós támogatás révén akarja felújítani. Mindezzel azonban egy rendkívül fontos történelmi, egyházi intézmény léte is veszélybe került.

„Tekintettel arra, hogy Fejes Rudolf Anzelm atya a jogtiprással szemben ellenállt, a román hatalom végrehajtója először 2026. február 23-án próbálta meg kényszerrel kilakoltatni az apátot. A szakadó esőben azonban mintegy kétszáz hívő vette körbe az apátot, így a végrehajtást végül elhalasztották. A helyszínen volt Kispalkó Szilveszter, a Mi Hazánk Mozgalom nemzetpolitikai kabinetjének elnöke is” – ismerteti a Mi Hazánk elnöke.

Kitért arra is, a második foglalási és kilakoltatási kísérlet 2026. április 14-én történt, amikor reggel 9 órakor újra megjelent a román állam végrehajtója az önkormányzat képviselőjével, valamint több tucatnyi fegyveres csendőrrel és rendőrrel, akik betörtek a templomba, ahol az apát éppen magyar nyelven szentmisét tartott. „Fejes Rudolf Anzelm atya elmondása szerint csupán azért nem hurcolták el, mert főtiszteletű Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, valamint jómagam mint parlamenti képviselő a jelenlétünkkel, időnként a testünkkel védtük a fegyveres erővel fellépő végrehajtóval szemben” – tette hozzá a politikus. Szerinte legalább ennyire fontos volt az is, hogy ismét mintegy kétszáz nagyváradi magyar honfitársunk is ott maradt, hogy a passzív ellenállásban részt vegyen. Mint fogalmazott: „A végrehajtók és a fegyveresek nyolc órán keresztül vegzálták az atyát és a híveket, a sekrestyét is el akarták foglalni, és még a miseruhákat is leltárba vették. Eközben a hívek együtt, hangosan imádkoztak, és a régi magyar himuszt, a Boldogasszony Anyánkat énekelték”.

Toroczkai úgy látja, könnyű elképzelni, mi történt volna, ha egy ortodox templomban tették volna ugyanezt a hatóságok. „Több millió román hívő jogosan háborodott volna fel, de egy ilyen szentségtörést mindenki elképzelhetetlennek tart Romániában. Egy magyar nyelvű szentmisén, egy ősi katolikus templomban mégis megtörténhetett ez a gyalázat” - írja. Kitért arra is, ellenállásuknak köszönhetően végül a hatóságok (végrehajtó, rendőrök, csendőrök) távoztak, és 30 napos haladékot adtak az épület elhagyására.

„Néhány nappal később Budapesten Sulyok Tamás köztársasági elnököt és Magyar Péter miniszterelnököt is személyesen tájékoztattam a nagyváradi helyzetről, és kértem, hogy lépjenek fel az apát úr, illetve a rendház és a templom védelmében. Mindketten jelezték támogatásukat. Magyar Péter néhány nappal később, az RMDSZ elnökével való találkozóján valóban arra kérte Kelemen Hunort, hogy intézkedjenek az ügyben” – idézte fel Toroczkai.

Majd 2026. május 14-én, amikor a végrehajtó megjelenése ismét várható volt, a hívek újra élőlánccal vették körbe a templomot. A Mi Hazánk elnöke kiemelte, ezúttal is ott volt Tőkés László, de sem az RMDSZ, sem a Tisza Párt, sem a Fidesz–KDNP parlamenti képviselői nem jelentek meg a határozott kérésünk ellenére sem. „A Mi Hazánk Mozgalmat azonban immáron ketten képviseltük: eljött ugyanis Borvendég Zsuzsanna, európai parlamenti képviselőnk is. Az ellenállás ismét meghozta az eredményt, mert a végrehajtó végül ezúttal nem jelent meg, a román fegyveres csendőrök sem törtek be a szentmisére, csupán a templom előtt biztosították a forgalmat. Borvendég Zsuzsanna az Európai Parlament elé viszi az ügyet, és kezdeményezi a 20 millió eurós uniós támogatás felhasználásának alapos vizsgálatát is” – fejtette ki. 

Mindezek után arra kérte Orbán Anitát, hogy rendelje be hivatalába Románia magyarországi nagykövetét annak érdekében, hogy tiltakozzon a misére való szentségtörő, fegyveres román állami behatolás, valamint az egész jogtipró eljárás ellen, amely egy több száz éves, kiemelt jelentőségű magyar műemléket, kultúrtörténeti épületegyüttest és egy egyházi intézményt is veszélyeztet. „Kérem, kérjen tájékoztatást arról, hogy a kialakult helyzetben mi a szándéka a román államnak és a nagyváradi önkormányzatnak! Jelzem, hogy amennyiben újra próbálkoznak az apát úr kényszerkilakoltatásával, mi újra ott leszünk. Soha nem adjuk fel a küzdelmet az igazságtalansággal szemben” – zárul a nyílt levél.

Kapcsolódó: