Csak a devizás végrehajtásokat függessze fel az Országgyűlés!
Részlet a Kilakoltatás című filmből | Kép forrása: port.hu
A T/52. számú, dr. Hantosi István (Tisza) és dr. Melléthei-Barna Márton (Tisza) által benyújtott, a devizahiteles és végrehajtási perek felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat a gyereket is kiönti a fürdővízzel együtt.
A devizás végrehajtások, kilakoltatások, árverezések felfüggesztése sürgős és fontos intézkedés, azonban
a javaslat azokban az esetekben is hátráltatja az igazságszolgáltatást, ahol a devizakárosult a felperes. Ő ugyanis a tavalyi év fontos európai bírósági ítéleteire alapozva indított pert a szerződése érvénytelenségének megállapítására, valamint jogkövetkezményként az eredeti állapot helyreállítására.
Tehát hogy visszakaphassa túlfizetését a banktól, követeléskezelőtől.
Kétségtelen, hogy a végrehajtás, árverezés alatt álló devizások vannak a legszörnyűbb helyzetben – csakhogy az ő számuk jelenleg viszonylag csekély. A nagy kilakoltatások, ingatlanelkobzások már megtörténtek. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adatai alapján 2025-ben nagyságrendileg ezernégyszáz ingatlan volt érintett valamilyen végrehajtási eljárásban. A kilakoltatások száma rendkívül alacsony maradt: csupán huszonkét esetben került sor bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követő intézkedésre. A már végrehajtott elkobzások esetében pedig sokkal fontosabb lenne a visszaszerzési, illetve az eredeti állapot helyreállítását célzó perek lefolytatása, semmint azok megállítása.
A megindított érvénytelenségi devizaperek száma sokezres nagyságrendű.
Erre vonatkozóan a Magyar Jelen kérdésére ugyan nem méltóztatott választ adni az Országos Bírósági Hivatal, de a T/52-es törvényjavaslatra reagáló ügyvédi megszólalások alapján rengeteg ilyen ügyük van a jogi képviselőknek.
Kinek az érdeke?
A törvényjavaslat vagy hozzá nem értésből veszi egy kalap alá a végrehajtások felfüggesztését a devizaperek általános felfüggesztésével, vagy nagyon is hozzáértésből teszi azt. Hiszen ne feledjük, hogy az igazságügyi miniszter asszony férje az OTP Bank ügyvédje, az igazságügyi államtitkáré pedig „az a Gárdos Péter ügyvéd, aki megszövegezte a Kúria 6/2013. PJE határozatát, majd kitalálta, hogy nem lehet érvénytelenség esetén helyreállítani az eredeti állapotot” – olvasható a devizaügyekben exponált dr. Marczingós László közösségi oldalán lévő bejegyzésben. A pénzügyminiszter pedig az Erste Banknál szolgált, amely szintén nyakig benne volt a tisztességtelen feltételekkel megkötött devizahitelezésben.
A banki és követeléskezelői érdekek jól átgondoltságát jelzi az is, hogy a bíróságok már a T/52-es törvényjavaslat – sőt a választások – előtt jóval, idén januártól elkezdték felfüggeszteni a devizapereket a C-1/26. számú EUB-beadványra hivatkozva. Ez persze önmagában még nem jelenti a perek elbukását a devizakárosultak oldalán, de tekintettel a felperesek magas átlagéletkorára, az időhúzás mindenképpen többletkockázatot jelent számukra. Miközben a követeléskezelők akár el is tűnhetnek...
Mi a célja és az indoka a felfüggesztésnek például azokban az esetekben, ahol a felperes az árfolyamkockázati tájékoztatás elégtelenségére hivatkozva perel, miközben már túlfizetésben van a bankkal szemben, és az EUB ítéleteit egyszerűen csak alkalmazni kellene?
Az állam dolga az lenne, hogy hatékonyan képviselje állampolgárai érdekeit. Ezért javasoljuk, hogy az Országgyűlés olyanformán módosítsa a törvényjavaslatot, hogy az csak a devizás végrehajtásokat függessze fel – ahogy ezt a Mi Hazánk „végrehajtási stop” javaslata is tartalmazza –, az érvénytelenség megállapítására indított devizaperek esetében pedig nyilatkozzon a felperes, hogy akarja-e a felfüggesztést.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
