Egy felemás törvényjavaslat margójára – dr. Fiszter Zsuzsanna szakpolitikus kommentálja a tiszás beadványt

A devizakárosultak helyzetének rendezése érdekében dr. Hantosi István és Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt országgyűlési képviselői a napokban törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentben. Az előterjesztés lényege, hogy a devizahitel-szerződésekből eredő bírósági eljárásokat, valamint a kapcsolódó végrehajtásokat és kilakoltatásokat azonnali hatállyal fel kell függeszteni mindaddig, amíg meg nem születik az ügy végleges, átfogó törvényi rendezése. Bár a témáról korábban már megjelent egy elemzés a Magyar Jelen oldalán, dr. Fiszter Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom hitelkárosult-védelmi szakértőjével készített interjúnkban szeretnénk pontosítani a javaslat gyakorlati részleteit, jogi buktatóit és a károsultakra gyakorolt valós hatásait.

– Ez a most benyújtott törvényjavaslat mennyire felel meg a Mi Hazánk álláspontjának?

A javaslatban szereplő kötelező perleállítást úgy finomítanám, hogy a felfüggesztés lehetősége választható legyen az adósok számára. A felek ugyanis a végrehajtási eljárásokhoz kapcsolódóan a perek széles skáláját indíthatják meg, és egyáltalán nem biztos, hogy mindegyik eljárás automatikus felfüggesztése célravezető.

A perek túlnyomó többségét egyébként az adósok indították a bankok ellen, így a felfüggesztés sokszor éppen a pénzintézeteknek kedvezne.

– Ez a „mindent felfüggesztő javaslat” ezek szerint problémát jelenthet?

– A sajtóban megjelent, hogy a devizahitelesek ügyében az EUB – az Európai Unió Bírósága – hamarosan egy általánosan alkalmazandó jogi iránymutatást, döntést hoz. Addig is érdemes egyáltalán ezzel a kérdéskörrel foglalkoznia a magyar kormánynak?

– Az uniós döntéshozatali folyamat még legalább néhány hónapot igénybe vesz, erre azonban nem szabadna várni. Megjegyzem, az Európai Unió Bíróságának már tavaly tavasszal volt egy olyan állásfoglalása – igaz, akkor még csak egy konkrét ügyben –, amely kimondta, hogy a devizahitelessel kötött banki szerződés tisztességtelen feltételei miatt az egész megállapodás semmisnek tekinthető.

Pártunk álláspontja szerint ebből az következik, hogy minden devizahitel-szerződés csaláson alapulhatott, ami azt jelenti, hogy ezek a szerződések eleve semmisek.

Amit pozitívumként kell értékelnünk, az az, hogy a törvényjavaslat alapján – bár még nem tudjuk, mikor tárgyalják majd meg – a végrehajtásokat a devizahiteles ügyekben felfüggesztik. Ezt ugyanis a Mi Hazánk is többször követelte már az előző kormánytól.

Ez a mostani törvényjavaslat azonban csupán megelőzi azt az új – remélhetőleg rövidesen megszülető – devizahiteles törvényt, amely majd egyértelműen meghatározza a károsultak kártalanításának módját és részletszabályait.

– Mikor jöhet el ez a „rövidesen”?

– Ezt ma még nem lehet pontosan tudni. Az sem tartható kizártnak, hogy a Tisza-kormány azért húzza az időt, mert a kampány során Magyar Péter azt is nyilatkozta: a kártalanítás folyamatáról mindenképpen egyeztetne a bankokkal és a banki képviselőkkel.

Nyilvánvalóan reménykednünk kell abban, hogy végre valahára lezárul ez a devizahiteles katasztrófa, de óva intek mindenkit a túlzott elvárásoktól. Az biztos, hogy a Mi Hazánk Mozgalom ebben a kérdésben nem fog támogatni félmegoldásokat; kizárólag olyan javaslat mellé állunk, amely ténylegesen az adósok érdekeit képviseli, és valódi kártalanítást jelent.

Megjegyzem, a javaslatnak van egy olyan része – és ezt több tiszás politikus is pozitívumként emelte ki –, amely továbbra is megadja a lehetőséget az adósoknak arra, hogy az önkéntes befizetéseket folytassák.

Ez a pont azonban visszásnak hat, hiszen ha az új kormány valóban kártalanítani akarja a devizahiteleseket, akkor az önkéntes fizetés lehetőségének fenntartásával nem kellene közvetetten arra ösztönöznie az adósokat, hogy továbbra is pénzt utaljanak a bankoknak.