A Tisza-kormány rendészeti államtitkárának korábbi vezetői működését ombudmani jelentés ítéli el
2006 véres ősze | Kép forrása: index.hu
Ez a tény abból a 2010-ben keletkezett parlamenti vizsgálóbizottsági jegyzőkönyvből derül ki, amely a 2002 és 2010 közötti – és különösen 2006 őszi –, az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgálta.
A vizsgálóbizottság jegyzőkönyvéből kiderül, hogy
a jelenlegi államtitkár vezetése alatt működő rendőrséget az állampolgári jogok országgyűlési biztosának OBH 2624/2009. számú jelentése elítéli.
A dokumentum a 2009. március 15-i rendezvényekkel kapcsolatban kimondja: „komoly alkotmányos aggályokat vet fel az a gyakorlat, hogy egyes állami vagy önkormányzati rendezvények biztosítását az állam a rendőrség helyett személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató, úgynevezett őrző-védő magánvállalkozásokra bízza”.
A meghallgatáson Wittner Mária ’56-os halálraítélt szabadságharcos felvetésére a jelenlegi rendészeti államtitkár – és az akkori országos rendőrfőkapitány is – elismerte, hogy a Miniszterelnöki Hivatal utasítására valóban együttműködtek a központi állami rendezvények biztosításában egy magáncéggel, az In-Kal Securityvel, holott ezt a törvények nem tették volna lehetővé.
A közrend fenntartásának átengedése egy magáncég számára nemzetbiztonsági kockázatot jelent,
de a rendezvényeket előkészítő egyeztetéseken sem a rendőri vezetők, sem a nemzetbiztonsági szolgálatok jelen lévő munkatársai nem emeltek kifogást a magán őrző-védő szolgálatok bevonása miatt.
Ugyanakkor a meghallgatás során dr. Tóth Gábor kijelentette, hogy 2007-es hivatalba lépése után céljának tekintette a szakmaiság megerősítését, ezzel elismerve, hogy 2006-ban a kontrollálatlan erőszak jellemezte a rendőrség fellépését a tüntetőkkel szemben.
Gaudi-Nagy Tamás azon kérdésére, hogy mit gondol, miért voltak azonosítószám nélkül kivezényelve a rendőrök, a rendészeti államtitkár kijelentette:
„nem gondolom, hogy azok az egyedi jogsértések, amelyek 2006 őszén történtek, közvetlenül összefüggésben lennének az azonosítószámokkal”.
Majd önmagát meghazudtolva így folytatta: „Amikor a főkapitányság irányítását átvettem, akkor többek között erre is, és sok más dologra is oda kellett figyelnem, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő.”
A rendőri erőszakkal az emberi alapjoguk gyakorlásában megsértett emberek számára a BRFK költségvetésében nem szerepelt olyan bázis, amelyet kártérítésre lehetett volna fordítani, és az ORFK sem tudott a saját keretéből erre a BRFK-nak külön költségvetési fedezetet biztosítani – mondta el Tóth Gábor, majd hozzátette: ennek ellenére volt rá példa, hogy peren kívüli megállapodást kötöttek a sértettekkel.
Gaudi-Nagy Tamás azzal is szembesítette az egykori főkapitányt, hogy
2006 ősze után csak fokozódott a rendőri terror a nemzeti megmozdulásokon résztvevő tüntetők ellen.
„A tüntetésekre érkező vagy onnan távozó, hazafias érzelmű embereket kifejezetten azért, mert mondjuk Nagy-Magyarország-póló volt rajtuk, vagy nemzeti címert viseltek, vagy zászló volt a kezükben, folyamatosan, rendszeresen, vegzáló jelleggel igazoltatták” – emlékeztette Gaudi a szakmai munkájával elégedett, jelenlegi rendészeti államtitkárt.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és más jogvédő szervezetek legalább tizenegy olyan nagyobb tüntetésről tudnak, amelyeknél az ombudsman, a Független Rendészeti Panasztestület, valamint a független bírósági ítéletek is megállapítottak számos, a tüntetések biztosításával és az ott tett rendőri intézkedésekkel kapcsolatos jogsértést.
Gaudi-Nagy Tamás rámutatott arra a kettős mércére is, amely a 2006 utáni rendőri vezetést jellemezte. Miközben a nemzeti megmozdulások bejelentését közbiztonsági okokra vagy a forgalom aránytalan korlátozására hivatkozva rendszeresen megtiltották, addig a 2008-as Pride felvonulást tudomásul vették, pedig az nemcsak a főváros egyik közlekedési ütőerét jelentő Andrássy út, hanem a környező utcák forgalmának teljes lezárásával járt.
A homoszexuális felvonulás engedélyezése Draskovics Tibor kérésére történt meg, amelyet a miniszter is elismert a meghallgatáson.
Az In-Kal bevonására pedig csak annyi volt a cinikus válasza, hogy különben drága túlórapénzt kellett volna fizetni a rendőröknek.
Az ülésen szóba került a Teve utcai rendőrségi székház elleni, 2007-es gépfegyveres akció eredménytelen felderítése is, amellyel kapcsolatban a rendőri vezetők kijelentették: meg vannak győződve arról, hogy tudják, kik követték el a merényletet, de az ügyészség elegendő bizonyíték hiányában végül megszüntette a nyomozást, és nem emelt vádat.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
