Tízmilliárd eurónyi, Magyarországnak járó összeget old fel az Európai Unió

Május 29-én délután egy órakor fogadta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Magyar Pétert, hogy aláírjanak egy politikai megállapodást a Magyarországnak járó, ám az előző kormány által okozott jogállamisági aggályok és korrupciós kockázatra hivatkozva felfüggesztett uniós forrásokról, azon belül is elsősorban a helyreállítási alap (RRF) 10,4 milliárd eurójáról.

A tárgyalás utáni sajtótájékoztatót Ursula von der Leyen azzal kezdte, hogy április 12-e sokáig az emlékükben megmarad, hiszen aznap a magyarok a „saját kezükbe vették sorsukat és egy egyértelmű döntéssel Európát és a demokráciát választották”.

Konkrét példaként azt mondta, hogy a miniszterelnök épp az Európa-napon tette le hivatali esküjét, ismét kitűzték az Országgyűlés épületére az európai zászlót, és beiktatásán elhangzott az Európai Unió himnusza is.

Von der Leyen hangsúlyozta: az új magyar kormánnyal azonnal megkezdték a közös munkát azon célok eléréséért, amelyek Magyarország és az Európai Unió közös érdekét szolgálják.

Külön kiemelte és üdvözölte, hogy Magyarország csatlakozni fog az Európai Ügyészséghez, valamint megerősíti a korrupcióellenes Integritás Hatóság jogköreit, és átláthatóbbá teszi a közbeszerzési eljárásokat.

Tízmilliárd eurónyi forrást oldanak fel

„Nagyon büszkén bejelenthetem, hogy 10 milliárd eurónyi forrást fel tudunk oldani Magyarország számára” – jelentette ki von der Leyen, aki azzal folytatta, hogy ezekkel a lépésekkel a kohéziós alapokból 4,2 milliárd eurót tudnak feloldani, valamint a KEKVA-k megváltoztatásával további 2,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást oldanak fel.

Utóbbi miatt azon magyar hallgatók is visszatérhetnek az Erasmus+-csereprogramba, akiknek a modellváltó egyetemeit korábban kizárták a programból – ők a következő tanévtől, azaz már idén szeptembertől jelentkezhetnek ismét a programba.

Magyar Péter szerint nagyon kemény tárgyalófél volt a magyar delegáció, minden eurócentért megküzdöttek, de végül sikeresen zárták le az egyeztetéseket.

„Ennek eredményeként Magyarország 16,4 milliárd euróhoz jut hozzá, vagyis mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forráshoz, amely a magyar költségvetés 13 százaléka.”

– fogalmazott.

A kormányfő bízik abban is, hogy mielőbb lezárul a csatlakozási kérelem elbírálása az Európai Ügyészséghez.

Átalakítják a magyar vagyonnyilatkozati rendszert, és büntethető lesz, ha valaki hamis adatokat tüntet fel. Aki szándékosan valótlan adatot közöl, akár két év börtönnel is büntethető. Mostantól megszűnik a lehetőség, hogy a hatalom kijátssza a közvagyont az oligarcháinak.

Részletezték a tervezett költéseket

A kormányfő fő vonalaiban vázolta, hogy mire fordítják az érkező forrásokat:

• 4,4 milliárd eurót a kohéziós alapból közlekedés-, egészségügyi és szociális fejlesztésre fordíthatnak a kkv-k támogatása mellett;
• 2,2 milliárd eurónyi támogatást lehet oktatásfejlesztésre, illetve K+F-re fordítani;
• eurómilliárdok mennek már megvalósult, illetve megvalósuló projektekre, ezáltal megnő a magyar költségvetés mozgástere;
• 1,5 milliárd euró érkezik elektromoshálózat-bővítésre, ismét támogatni fogják a szél- és napenergiát, és készülnek hozzájuk tárolókapacitások is;
• lehetőség lesz 2 milliárd euróból új vasúti és HÉV-szerelvényeket beszerezni. Ugyancsak ezekből a forrásokból akarnak majd a lakhatási válságon enyhíteni, és bérlakásprogramot indítani.

Kapcsolódó: