Csendes katasztrófa a magyar munkahelyeken: Miért égett ki a dolgozók többsége?

A nemzetközi HR-piacot évek óta lázban tartó fogalom, a „csendes felmondás” (quiet quitting) mára mindennapi valósággá vált Magyarországon is. A nemzetközi közvélemény-kutató óriás, a Gallup legfrissebb munkahelyi felmérései riasztó képet festenek a hazai állapotokról, nemzetközi viszonylatban 20 százalékos a munkahelyi elköteleződés, Magyarországon nem lenne meglepő, ha még ezt az arányt sem érné el az elköteleződés.

Ez azt jelenti, hogy tízből nyolc dolgozó motiválatlanul, érzelmileg teljesen elszakadva végzi a munkáját, vagy ami még rosszabb, az úgynevezett csendes felmondás állapotában leledzik.

Fejben már felmondtak

A „csendes felmondás” ezen formája egyfajta belső emigráció. A munkavállaló még nem nyújtja be hivatalosan a felmondólevelét, mert a megélhetése és a biztonságérzete miatt szüksége van a fizetésére, de fejben azonban már rég elhagyta a céget, a mindennapokban csak a kötelező minimumot teljesíti, nem vállal pluszfeladatot, nem hajt a sikerért. Legszívesebben azonnal váltana, és amint találna egy jobb, biztosabb alternatívát, azonnal távozna.

Ez a hosszan tartó bizonytalanság, az elismerés hiánya és a belső feszültség egyenes út a teljes mentális és fizikai kimerüléshez, azaz a kiégéshez. A folyamatos stressz és a kényszerű jelenlét nemcsak a vállalatok hatékonyságát vágja hazavágja, hanem a dolgozók egészségét is felőrli.

Mi Hazánk: A neoliberális gazdaságpolitika rombolja a társadalom lelkét

A drámai adatokra és a társadalmi jelenségre Lantos János, a Mi Hazánk Mozgalom munkaügyi kabinetvezetője is felhívta a figyelmet a közösségi oldalán közzétett videójában. A politikus szerint ez a fásultság és elhidegülés közvetlenül rombolja a magyar társadalom lelki állapotát. Lantos ugyanakkor hangsúlyozta, a helyzet egyáltalán nem a véletlen műve.

Mint mondja, ez az állapot az eddigi kormányok által évtizedek óta folytatott neoliberális gazdaságpolitika egyenes következménye.

A Mi Hazánk szerint a mindenkori politikai vezetés szinte kivétel nélkül a nagytőke oldalára állt a munkavállalói jogokkal szemben. Lantos szerint baljós előjel, hogy az új Tisza-kormány nemhogy nem hozott létre munkaügyi minisztériumot, de még államtitkári posztot sem rendelt a terület mellé. Márpedig szerint a munkaügyi minisztériumra és egy új munka törvénykönyvére is szükség volna.

Állami beavatkozásra és erős szakszervezetekre van szükség

A Mi Hazánk munkaügyi politikusa szerint az államnak aktívan támogatnia és erősítenie kell a szakszervezeteket. Lantos úgy véli, erős, törvényi háttérrel felvértezett érdekképviseletek nélkül esélytelen bármiféle sikeres bérharc megvívása. Ha a munkavállalóknak nincs valódi érdekérvényesítő erejük, akkor nem lesznek jobb fizetések, és nem fognak javulni a sokszor embertelen munkakörülmények sem.

A párt üzenete egyértelmű és határozott: megbecsült magyar dolgozó nélkül nincs boldogabb magyar jövő.