Lépésről lépésre, tégláról téglára – fokozatosan épül ki a Tisza Párt diktatúrája

Magyar Péter a közelmúltban sajtótájékoztatóján részletesen kifejtette, milyen módját fogja választani Sulyok Tamás köztársasági elnök pozíciójából való elmozdításának. Ez azonban eltér az eddig kommunikálttól, ezért dr. Grundtner András jogi szakértőt a változtatás okáról, illetve az egyéb várható alkotmánymódosítási lépésekről kérdeztük.

– Egy újabb lehetséges elmozdítási utat választott Magyar Péter, mi ez az út, és miért történt az eddigiekhez képest változtatás?

– Magyar Péter most azt az utat választotta, hogy az Alaptörvény módosításával éri el a célját. Mindenki azt várta, hogy egy cizelláltabb jogi megoldást fog alkalmazni erre a célra, ehhez képest

ez az alkotmánymódosítás – aminek a hivatalos neve Magyarország Alaptörvényének 17. módosítása – egyetlen félmondattal intézi el a köztársasági elnök sorsát.

Ugyanis azt mondja ki a vegyes és záró rendelkezések között: amikor ez a módosítás hatályba lép, abban a pillanatban megszűnik a jelenlegi köztársági elnök megbízása.

Ez egy rendkívül primitív, személyre szabott, statáriális jellegű jogi megoldás, olyan, amilyenek a sztálinista proletárdiktatúrákra voltak jellemzőek. Ebből is kitűnik, hogy a miniszterelnök egyáltalán nem ad még az alkotmányosság látszatára sem. Egyszóval szégyen ez az egész.

Szégyen a jogász végzettségű Magyar Péterre, és még nagyobb szégyen az általa a „magyar jogász szakma koronázatlan királynőjének” kikiáltott igazságügyi miniszter asszonyra, hogy egy ennyire barbár megoldással távolítanak el – visszaélve a kétharmaddal, illetve azzal, hogy az Alkotmánybíróság nem bírálhatja felül az alkotmánymódosító indítványokat – egy magas közjogi méltóságot.

– Annak a megállapításnak, hogy „társadalmi bizalomvesztés”, mi lehet az alapja?

– Nyilván semmi, hiszen a bizalomvesztés megállapítása egy vélemény, és nem jogi tény. A „társadalom részéről” kifejezésben pedig az tükröződik, mintha Magyar Péter a választásokon elért ötvenhárom százalékos eredményével az egész magyar társadalmat képviselné, ami szintén nonszensz.

– Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult az ügye kapcsán. Kaphat onnan segítséget?

– Ez a bizottság be tudna avatkozni mellette, de úgy néz ki, ezt nem erőltetik, nem nagyon iparkodnak megvédeni a köztársasági elnököt, Sulyok egyelőre nem kapott jogvédelmet tőlük ebben a kérdésben. Megjegyzendő, hogy a bizottság – amelyik nem ügydöntő ebben a kérdésben, de a véleménye mérvadó – korábban jelezte, hogy sürgősséggel előreveszi ezt az ügyet, de a döntés eddig sem történt meg.

Meggyőződésem, hogy ha fordított lenne a helyzet – azaz balliberális lenne a köztársasági elnök –, akkor már az összes uniós jogvédelmi és döntéshozó intézmény hangosan fenyegetődzve tiltakozott volna a kormány európai demokratikus alapértékeket sértő alkotmányos megoldása ellen.

– A közeljövőben milyen fejlemények várhatóak?

Tudomásom szerint egy-két héten belül összeül az Országgyűlés, és az Alaptörvény módosítását rendkívüli eljárásban meg fogják szavazni. Vagyis ez várhatóan heteken belül hatályba lép, és ha ez bekövetkezik, abban a pillanatban megszűnik a köztársasági elnök megbízása. Ekkortól az Országgyűlés tiszás elnöke – Forsthoffer Ágnes – fogja átvenni a köztársasági elnök jogköreit, egészen addig, amíg új köztársasági elnök megválasztására nem kerül sor.

– Újra felmerült a közvetlen elnökválasztás lehetősége. Van ennek realitása?

– Ahhoz újabb alkotmánymódosítás kellene, de ez a mostani javaslatcsomag nem érinti a köztársasági elnök megválasztásának jelenlegi módját. Marad tehát egyelőre az, hogy az Országgyűlés választja majd meg a köztársasági elnököt.

Ebből adódóan a köztársasági elnöki székbe ültetett jelenlegi pártmegbízott helyét egy másik pártmegbízott – a Tisza-kormány embere – fogja átvenni.

A köztársasági elnök közvetlen, nép általi választásának a jövőben viszont komoly szerepe lehet, de ahogy a politikai elitet ismerem, amennyiben ez a megoldás veszélyeztetné a hatalmi rendszerét, esélyes, hogy rövid úton ismét visszakerülne majd a választás joga az Országgyűléshez.

– A köztársasági elnök elmozdítása hatással lehet a másik öt elmozdítással fenyegetett közjogi méltóság pozíciójára is?

– Elsőre azt lehet mondani, hogy nem, bár nyilván azért ez jelzés a számukra is. Őket az Alkotmánybíróság nagyobb ellenállási képessége miatt ezzel a módszerrel elmozdítani nem lenne annyira egyszerű, mint a köztársasági elnököt, de talán éppen ezért Magyar Péter már az Alkotmánybíróságot is elkezdte szépen lebontani. Azzal a szintén a 17. módosításba foglalt rendelkezéssel, hogy a hetvenéves életkort betöltő alkotmánybírók megbízása automatikusan megszűnik, három alkotmánybírót – beleértve Polt Pétert is – el is fognak távolítani a tisztségükből. Ez a módosítás is azonnal hatályba lép, és a jelenleg megbízásukat töltő alkotmánybírókra is kiterjed, ami legalábbis aggályos alkotmányjogi szempontból, és semmiképp nem európai – a fékek és ellensúlyok jogállami alapkövetelményét tiszteletben tartó – jogi megoldás. Mindezeket összefoglalva úgy tűnik, Magyar Péter hatalomkoncentráló ámokfutásának megállítására egyre kevesebb az esély. Legalábbis a demokráciákban elfogadott eszközökkel.

Kapcsolódó: