Civil jövőkép kontra hivatali önkény: a pilisjászfalui döntéshozatal válsága

Pilisjászfalun a helyi források és civil beszámolók alapján egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a helyi vezetésből teljesen hiányzik a komoly stratégia és a hosszú távú jövőkép. 

Ahelyett, hogy a település természeti értékeire, és a beköltöző családok igényeire építenének, az önkormányzat átláthatatlan, egyéni érdekek mentén hozott döntésekkel irányít, ugyanakkor a falu fejlődéséért tenni akaró, konstruktív és kritikus civil hangokat pedig a helyi jogkörökkel visszaélve, adminisztratív eszközökkel igyekeznek elnémítani és megfélemlíteni. 

A napokban jelent meg a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában nyolcszázezer forintos bírságot szabott ki az önkormányzatra a pilisjászfalui mini bölcsőde építése kapcsán elkövetett törvénysértés miatt.

Az akkubotrány
A tervezett veszélyeshulladék-feldolgozó ügye is országos figyelmet kapott. A lakosság számára 2026 februárjában derült ki, hogy az NT Recycling Kft. egy olyan üzemet kíván létesíteni a falu határában, amely évente csaknem kétezer tonna lítium-ion akkumulátorokból származó veszélyes hulladék gyűjtését és hasznosítását végezné.

A falu vezetése ezt a horderejű, környezeti kockázattal járó ügyet teljesen elhallgatta a nyilvánosság elől. 

Nem tartottak lakossági fórumot, és teljesen figyelmen kívül hagyták a partneri egyeztetéseket, amelyek egyik legfőbb pontja éppen a veszélyes üzemek tiltása lett volna. Ehelyett egy korábbi, kerékpárút-építési eljárás mögé bújva, január 20-án a képviselő-testület megszavazta a terület GKSZ-ből (gazdasági, kereskedelmi) GIP/GIPe (ipari) övezetté történő átminősítését.

Bár a projektet a civilek gyors reakciója (akik a hatóság honlapján vették észre az eljárást), és egy jogi kiskapu átmenetileg megállította a beruházást, a terület veszélyes besorolása megmaradt.

A falu vezetése a párbeszéd és a megnyugtató megoldás helyett eddig már három botrányos testületi ülésre is rendőrt hívott a saját választópolgáraira, amikor azok a biztonságos besorolás visszaállítását követelték.

A napvilágra került belső hivatali és nagyvállalkozó közötti levelezésekből ráadásul egyértelművé vált, hogy a döntéshozatalt nem a lakók érdekei, hanem az ipari park tulajdonosának lobbija irányította.

Emiatt hivatali visszaélés, hűtlen kezelés és hivatali vesztegetés gyanújával feljelentés született, a rendőrség pedig már ki is hallgatta a polgármestert, a jegyzőt és a képviselőket.

Helyi jogkörök a közösségépítés ellen

Miközben a pilisjászfalui és tinnyei polgárok készek lennének tenni a környezetükért, a közös önkormányzati hivatal agresszív hatósági fellépéssel reagál. 

A közös polgármesteri hivatal már 2020-ban is a legrosszabb, egyes, azaz elégtelen osztályzatot kapta az Állami Számvevőszék integritási vizsgálatán, mivel információkat tartottak vissza az ÁSZ elől,

 és a Közbeszerzési Hatóság is megbírságolta őket – mindezt a jelenlegi jegyző, Geréb Tünde hivatali ideje alatt. A morális krízist tetézi, hogy a jegyzőt becsületsértés és rágalmazás miatt másodfokon már elítélték, miközben jelenleg is nyomozás zajlik a testület és a polgármester ellen hivatali visszaélés és zaklatás gyanújával.

A hivatal lakosságellenes, gáncsoskodó működése több területen is megmutatkozik a közös igazgatású településeken – mondják a helyi civilek, és sorolják a példákat. 

Miközben közös hivatalhoz tartozó Tinnyén hatalmas szükség lenne új bölcsődei férőhelyekre, az önkormányzat a szükséges engedélyek és támogatások megtagadásával anyagilag és erkölcsileg ellehetetlenített egy helyi családi bölcsődealapítást, vélhetően egy másik magánbölcsőde gazdasági érdekeit védve.

Egy másik eset az volt, amikor a tinnyei Királyvölgyben az útfeltöltéshez tiszta murva helyett illegális építési törmeléket és sittet hordtak ki, 

és egy lakos ezt jelezte a hivatal felé. Érdemi intézkedés helyett a hatóság abszurd módon magát a bejelentőt sújtotta bírsággal.

A helyi források szerint rendszerszintű a kritikus lakók megfélemlítése koholt indokú bírságokkal, miközben a falu vezetése a saját haveri körében lévő nyilvánvaló szabálytalanságokat, mint például az alpolgármester HÉSZ-ellenes, illegális garázsát és egyéb építményeit elnézi – idézik fel a bírságolási anomáliákat. Előfordult az is, hogy a polgármester lesben állva fotózta és videózta a saját ingatlanukon teljesen jogszerű tereprendezést végző lakókat, és jogkörét túllépve próbálta leállítani a munkát.

Esély a változásra

Jelenleg zajlik a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) teljes felülvizsgálata. Az önkormányzat a lakossági javaslatokra mindössze egy szűk, kéthetes időablakot biztosított, amely ráadásul a nyári szabadságok idejére esik. A lakók joggal tartanak attól, hogy a véleményüket most sem veszik figyelembe, és a folyamat csupán arra szolgál, hogy a januári veszélyes ipari (GIP) minősítéseket bebetonozzák, a belső kör szabálytalanságait pedig legalizálják.

A pilisjászfalui civilek azonban bizonyították: nem a rombolásban, hanem az értékőrzésben érdekeltek. Nem egy fejlődésellenes csoportról van szó, hanem olyan felelős polgárokról, akik tiszta levegőt, biztonságos környezetet és átlátható, támogató önkormányzatot szeretnének a gyermekeiknek.

A Pilisjászfalun és Tinnyén tapasztalható hatalmi mechanizmusok sajnos nem egyedülállóak: az utóbbi időben több más magyarországi településről is érkeztek hasonló mintájú beszámolók, ahol a lakosság teljes megkerülésével, elhallgatásokkal vagy éppen adminisztratív nyomásgyakorlással próbálnak átvinni vitatott beruházásokat.

A civilek azt szeretnék elérni, hogy más települések civil közösségei éljenek a kritikus gondolkodás jogával a mindenkori helyi vezetéssel szemben. Rendkívül fontos, hogy a lakosok aktívan informálódjanak a helyi rendeletekről, a háttérben zajló döntésekről és az építési szabályzatokról. A transzparens, elszámoltatható és valóban a közösséget szolgáló önkormányzatiság alapja ugyanis mindenhol a tudatos, tájékozott és a jogaikért közösen kiálló állampolgárok közössége.