Keressen cikkeink között...

Az Magyar Péter áfiuma ellen való orvosság – Kurucz Dániel elemzése (3. rész)

2026. júl. 26. 08:32

7 perces olvasmány

Kép forrása: kozter.com

„Nem tehetek róla, valamiért mindig azon kattog az agyam, hogy a történelem ismétli önmagát. 2026 Magyarországát pedig már-már félelmetes pontossággal megfejtette Zrínyi Miklós valamikor még 1661-ben – feltéve, hogy egy kicsit használjuk a fantáziánkat. A »Ne bántsd a magyart! Az török áfium elleni orvosság« című politikai röpirat amúgy a magyar hadtudományi és politikai irodalom egyik legfontosabb alapműve. De nézzük meg tömören tíz pontban a lényegét!” – írta Kurucz Dániel a KözTér hírportálon megjelent cikksorozatának utolsó részében.

Zrínyi akkoriban nem az infláció vagy a reálbér növekedése miatt aggódott, hanem amiatt, hogy lesz-e egyáltalán még Magyarország. Ezért először is fel akarta rázni a népet, hogy meghallgassák a tervét.

Kurucz Dániel szerint Zrínyi gondolatai ma is számos ponton aktuálisak lehetnek. Mint írta, a korabeli magyar nemzetet „elaltatta a hamis biztonságérzet, a halogatás és a nemtörődömség”, miközben „a halálos veszély (a török) már a spájzban volt”. Zrínyi ebből a kábult állapotból akarta felrázni a kor „Pató Pál urait”.

A főszerkesztő kifejtette: „2026-ban minket a folyamatos gazdasági fejlődés ígérete altat el.” Ez a vakhit a globális gazdaságban, hogy „úgyis meglesz az újabb iPhone-om”. Hozzátette: „Cserébe az állam legfeljebb az adók megfizetését és a törvények – legalább minimális – betartását várja el. Ez nem a siker receptje, valljuk be! Se félsz, se komolyabb célok nincsenek a rendszerben. Pedig a mindenkori magyar gazdaság Trianon óta Európa legsebezhetőbb gazdaságai közé tartozik. Tehát kellenek a generációs közös célok: például harc a magyar multikért, az aszály és a demográfiai válság ellen stb.”

„Érdek nélkül senki sem fog segíteni”

Kurucz Dániel felidézte: Zrínyi műveiben részletesen bemutatta az Oszmán Birodalom katonai erejét, és arra figyelmeztetett, hogy a török hadsereg, ha érdekei úgy kívánják, gyorsan felszámolhatja Magyarországot.

„A török, ha akarja, pik-pak felszámolja az országot, ami aztán eltűnik a történelem süllyesztőjében” – idézte Zrínyi gondolatmenetét, majd aláhúzta: a hadvezér arra is figyelmeztetett, hogy „érdek nélkül külföldről senki sem fog segíteni. (Igaza lett!)”

„Most, hogy az elnyomó NER-diktatúra véget ér, türelmesen lehet várni, hogy végre kibújjanak a földből az ütőképes magyar multik, amelyek nélkül a modern Magyarország új gazdasági szerkezete elképzelhetetlen. Ha kibújtak, jöhet az állam, és apolitikus módon dédelgetheti óriássá a magyar Microsoftokat, Teslákat.”

Elavult rendszerek és modern kihívások

Mint írta, Zrínyi élesen bírálta a korszak elavult védelmi rendszerét és a feudális nemesi felkelést (insurrectio). Szerinte a fegyelmezetlen, képzetlen és lusta nemesek alkalmatlanok egy modern, professzionális és jól szervezett török hadsereg megállítására. Most akkor aktualizáljuk az állításokat közel 400 év távlatából, és cseréljük ki a „védelmi rendszer”, valamint a „nemes” szavakat a magyar gazdaságra, a NER-re, a közgondolkodásra, az állam működésére.

Kiemelte:

„Schiffer Andrásék már 2013-ban megénekelték, hogy összeszerelő üzem lettünk. Igaz, de már előtte is azok voltunk.”

Talán félelemből, talán csak úszva az árral, de Magyarország a második világháború óta mintha kerülné a kutatás-fejlesztésbe, az innovációba való komolyabb befektetést. „Jellemzően Magyarországon a GDP körülbelül 1,4 százalékát fordítják K+F-re, miközben az uniós átlag 2,24 százalék, Finnországban és Dániában pedig már 3 százalék fölött van” – jelentette ki.

Kurucz Dániel emlékeztetett, hogy a magyar gazdaságban a nagy árbevételű vállalatok jelentős része külföldi tulajdonú, Magyarországon működő multinacionális cég. Mint írta, kevés az olyan hazai gyökerű vállalat, amely külföldön is képes terjeszkedni.

„Félreértés ne essék, szuper, hogy egyáltalán van Szikszón a Hell, vagy Kisvárdán a Master Good, de egyik sem lesz a ChatGPT konkurenciája” – fogalmazott, hozzátéve: külföldön is sikeres magyar vállalatok nélkül a magyar gazdaság sem lehet hosszú távon sikeres.

Zrínyi fő mondanivalója, „orvossága”: egy állandó, reguláris, hazai toborzású nemzeti hadsereg felállítása.

„Adj nekem hadsereget!” – gazdasági értelemben

A szerző szerint ezt a gondolatot ma gazdasági nyelvre is le lehet fordítani: „Emberek, ötleteljetek, vállalkozzatok, kockáztassatok! Állam, te meg támogass minket, ahogy csak tudsz!”

„Amíg az ország a kata visszavezetésénél tart, addig például Finnországban a startupok és a belőlük kinőtt nagy cégek (scale-upok) a finn GDP három százalékát úgy adják, hogy közben a növekedési ütemük miatt az ország gazdasági motorjának számítanak. Csak összehasonlításképp: a majdnem feleakkora lélekszámú Finnországban körülbelül 4000 életképes startup termel évi mintegy 12 milliárd eurót, ez nálunk megközelítőleg 2000 startup esetén 1,5 milliárd euróra rúg csupán.”

„Nyilván nem változna meg egy csapásra az élet itthon, ha több kockázati tőkealap működne, de segítené az átszellemülést 1997-ből 2026-ra” – írta.

A széthúzás mint régi magyar probléma

Kurucz Dániel szerint Zrínyi Miklós nemcsak a külső ellenséget, hanem a magyar társadalom belső problémáit is kíméletlenül elemezte. Mint írta, a hadvezér „ostorozta a magyar nemességet az önzésért, a pártoskodásért, a széthúzásért és a morális züllöttségért”, mert úgy vélte, hogy „a belső széthúzás legalább akkora ellenség, mint a török”.

A főszerkesztő szerint Zrínyi több évszázados megállapítása ma is elgondolkodtató. „Úgy tűnik, van, ami örök” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy Fodor Gábor visszatérő gondolata szerint „a rendszerváltó elit az uniós csatlakozással minden közös célt kimaxolt [sic!]”.

Kurucz Dániel hangsúlyozta, hogy „a sikeres magyar jövő szempontjából nélkülözhetetlen lenne a magyar gazdaság újragondolása, ami társadalmi egyetértésen alapul, újfajta közös célként”. Véleménye szerint ez nem lenne könnyű folyamat, hiszen „ez biztos, hogy eleinte fájdalommal járna”, ugyanakkor úgy látja: „Az az igazság, hogy sok nagy állami rendszerünk a Kádár-korszak, sőt a Horthy-korszak óta nem, vagy csak alig lett megreformálva.”

Zrínyi öröksége: hit a változásban

Kurucz szerint Zrínyi Miklós azért lehet ma is példakép, mert „minden nehézsége ellenére nem volt pesszimista”. Mint írta, a hadvezér híres felkiáltása, a „Ne bántsd a magyart!” azt fejezi ki, hogy „a nemzetben megvan a belső erő a győzelemhez”.

A szerző kiemelte:

„Zrínyi hitt benne, hogy ha a magyarság felébred az áfiumos (ópiumos) álomból, összefog és saját kezébe veszi a sorsát, képes lesz megvédeni magát és visszaszerezni a függetlenségét.”

Kurucz Dániel úgy fogalmazott: „Nem írtam volna ezt a cikket, és Te, kedves olvasó, biztosan nem olvastad volna el idáig, ha nem élne köztünk tovább Zrínyi öröksége.” Hozzátette, hogy bár „nem katonai veszély leselkedik ma konkrétan Magyarországra, de mind társadalmilag, mind gazdaságilag rossz állapotban vagyunk”.

A főszerkesztő szerint ezért érdemes feltenni a kérdést: „Vajon meddig hagyjuk azt, hogy ez a csodálatos történelmű ország így bánjon saját magával?” Hozzátette, hogy szerinte „tényleg Magyar Péter jelenti majd az orvosságot minden problémánkra? Ehhez nem kell rakétatudósnak lenni, mármint ahhoz, hogy tudjuk a választ.”

Kijelentette: minden politikai korszak véget ér egyszer. Mint írta: „Ahogy tizenhat év Fidesz-kormányzás, úgy Magyar Péter rémuralma és rombolása is egyszer majd elmúlik. Főleg, hogy »ez a rendszer sokkal törékenyebb, mint amilyennek kívülről látszik«.”

Végül nyitva hagyta a kérdést, hogy mi következik ezután. „De mi lesz akkor? Én földobtam a labdát, de nektek kell leütni” – zárta gondolatait.

Kapcsolódó:

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

További cikkeink

Összes

Sonnevend Pált jelöli alkotmánybírónak a Tisza-frakció

Sonnevend Pált, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárát, korábbi dékánját, valamint nemzetközileg elismert alkotmány- és nemzetközi jogászt jelölik Hende Csaba megüresedett alkotmánybírói helyére.

Menü