Tovább fogy a magyar: még a tavalyinál is kevesebb gyermek született az év első felében

Tovább mélyül Magyarország demográfiai válsága: 2026 első felében mindössze 34 312 gyermek született, 703-mal kevesebb, mint egy évvel korábban, a teljes termékenységi arányszám pedig 1,27-re süllyedt. Bár a természetes fogyás mérséklődött, ez nem a születésszám kedvező fordulatának, hanem a halálozások csökkenésének köszönhető. A júniusi adatok sem hoztak áttörést: újabb 2,6 százalékos visszaesés után egyre sürgetőbb a kérdés, hol lehet a magyar gyermekvállalási kedv mélypontja – összegzi az Idenx.

Az előzetes adatok szerint 5790 gyermek született 2026 júniusban 2,6 százalékkal, 157-tel kevesebb, mint 2025 júniusában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A természetes fogyás némileg mérséklődött, a 2025. júniusi 3511-gyel szemben 3377 fő volt. A házasságkötések száma is emelkedett 403-mal a tavalyi évhez képest.

Ezer lakosra 7,4 élveszületés és 11,8 halálozás jutott. Az élveszületési arányszám 0,2, a halálozási arányszám 0,3 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint 2025 júniusában. Az ezer lakosra jutó természetes fogyás 0,1 ezrelékponttal, 4,3 főre csökkent. Ezer lakosra 6,4 házasságkötés jutott, 0,5 ezrelékponttal több, mint az előző év júniusában.

Első féléves mérleg

Az adatok azonban további fogyást, és drasztikus elöregedést mutatnak. Az első félévében mindössze 34 312 gyermek született, ez 703-mal kevesebb, mint az előző időszakban. Ezen belül január–márciusban 3,4, május–júniusban 1,7 százalékkal kevesebb, míg áprilisban 1,8 százalékkal több volt az élveszületések száma, mint az előző év azonos hónapjaiban. Ezer 15–49 éves nőre 34,3 élveszületés jutott, 0,1 ezrelékponttal több, mint egy évvel korábban.

A teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke alig 1,27, pedig már egy éve is a mélypontnak számító 1,28 volt. Az adatok nincsenek tovább bontva etnikumra, ugyanis – ellentétben számos nyugati országgal, ahol ez teljesen természetes - nálunk a törvények tiltják az ilyesféle, pontos statisztika vezetését. Így csak nyers számokból dolgozhatunk. Mindössze annyit árultak el, hogy Budapesten és három régióban tovább csökkentek a születési számok, miközben Észak-Magyarországon nagyobb mértékű növekedést láthatunk a népszaporulatban. 

A természetes fogyás tovább folytatódik, s noha a tavalyi 29 994-el szemben idén 28 018 fős fogyásról beszélünk, ez, mint fentebb említettük, nem a magasabb születési számoknak, hanem az alacsonyabb halálozásoknak köszönhető.

Összegezve

2025. július és 2026. június között 71 314 gyermek született, 4,4 százalékkal, 3254-gyel kevesebb a megelőző 12 havinál. 121 514-en haltak meg, 6,3 százalékkal, 8156-tal kevesebben, mint a megelőző 12 hónapban. Ezer lakosra levetítve: 7,5 élveszületés és 12,8 halálozás jutott. Az élveszületési arányszám 0,3 ezrelékponttal, míg a halálozási arányszám 0,8 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint a megelőző 12 hónapban. 

A népességfogyás innentől kezdve pedig csak gyorsulni fog, hiszen folyamatosan csökken a szülőképes korú nők száma, akik egyre kevesebb gyermeket vállalnak. Ez pedig már középtávon a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát, és súlyos gazdasági és társadalmi problémákat jelenthet. Az Eurostat előrejelzéseiből az is világosan látszik, hogy a korábbi becsléseknél is gyorsabb lehet a népességcsökkenés, ezért a demográfiai fordulat nem pusztán családpolitikai, hanem az egész magyar gazdaság jövőjét meghatározó stratégiai kérdéssé vált. A rendszer működési logikájából, illetve a társadalom általános felfogást ismerve viszont az látszik, hogy a helyzet visszafordíthatatlan. Legalábbis addig biztosan, míg nem jön valami radikális változás.