A Tisza-kormány előtt a bükkábrányi lignitbánya sorsa

A bükkábrányi lignitbánya sorsáról kérdezte a kormányt a parlamentben Szabadi István, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, aki szerint a térség lignitvagyona nem csupán az áramtermelésben, hanem a mezőgazdaságban is kulcsszerepet kaphatna. Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában megerősítette, hogy a tárca valóban vizsgálja az energetikai hasznosítás melletti alternatívákat, ugyanakkor a helyieknek egyelőre további türelemre van szükségük a végleges döntésig – írta meg a Borsod24.

Szabadi István felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a bükkábrányi lignitbánya szorosan összefonódott a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjaival, amelyek Magyarország villamosenergia-ellátásának stabil és jelentős szeletét adják. A Mi Hazánk politikusa rámutatott, a bánya bezárásának kérdése már a Fidesz idején is terítékre került, ami akkor szerencsére nem valósült meg, hiszen ez a környéken élőknek valóságos tragédiával érne fel: több száz család veszítené el a megélhetését, a környékbeli települések pedig elesnének az iparűzési adó jelentette bevételtől. 

Szabadi szerint a bánya jövője szerinte nem pusztán energiapolitikai kérdés, „hosszú távú mezőgazdasági, iparpolitikai és tudománystratégiai jelentősége is van”.

A keleti országrész egyetlen erőműve

Az 1969 óta üzemelő Mátrai Erőmű csonka Magyarország keleti felének egyetlen folyamatosan működő nagyerőműve, ami nem csak ellátásbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú, de a régió egyik legnagyobb munkaadója is. 

„A bükkábrányi bánya 1985 tavaszán nyílt meg Bükkábrány, Mezőnyárád és Vatta községek határában. A termelés kezdetben az északi bányamezőn indult, majd 1991-től kapcsolódott be a ma is művelt Déli Bányamező is. A vállalatcsoport 2020-ban az MVM Csoport tulajdonába került, 2021 júliusától pedig MVM Mátra Energia Zrt. néven folytatja tevékenységét, a felhagyott bányaterületeken pedig már most is zajlik a tájrendezés, illetve a napenergiás hasznosítás előkészítése” – írja a Borsod24.

A különböző „klímaprogramok” miatt azonban az erőmű működése veszélybe került. A Nemzeti Energia- és Klímatervben szerepel, hogy a Mátrai Erőmű lignites blokkjait „legkésőbb 2030-ig” le kell állítani. Ezt később ismét módosították, így a legújabb, 2024-ben aktualizált változatban már a „legkésőbb 2029-ig” kifejezés szerepel.

Erre elvileg az Európai Unió is adna 250 millió eurós támogatást, hogy minél gördülékenyebb legyen a leválás a lignitalapú termelésről, illetve, hogy minél hatékonyabban át lehessen képezni a dolgozókat. A Qubit tavaly augusztusi beszámolója szerint azonban a kivezetés csúszásával párhuzamosan a támogatások felhasználása is akadozik és a rendelkezésre álló pénzből évek óta nem indultak el a tervezett pályázatok.

Nem biztos, hogy be kéne záratni

Szabadi István ezzel kapcsolatban a parlamentben arról beszélt, a bükkábrányi lignit huminsav-tartalma európai összevetésben is kiemelkedő, ami javítja a talajok szerkezetét és vízmegtartó képességét, növeli a műtrágyák hatékonyságát, és fokozza a növények ellenállóképességét. 

A képviselő egy 2010-es példát is felhozott, amikor a kolontári vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállításhoz állítása szerint hasonló, magas huminsav-tartalmú anyagot alkalmaztak eredményesen a károsodott termőföldek regenerálására.

A képviselő úgy látja, Bükkábrány-Visonta térség lignitvagyona magas hozzáadott értékű termékek alapanyaga is lehetne, ami új feldolgozóipari beruházásokat és munkahelyeket teremthetne a térségben, annál is inkább, mert a hazai huminsav-hasznosítás területén már most is számottevő szakmai tudás halmozódott fel az országban.

Felvetéseire Porcher Áron felelt, aki azzal kezdte, hogy a Mátrai Erőmű valóban az elmúlt években elsősorban negatív kontextusban került a sajtó látókörébe, utalva a Mészáros Lőrinchez köthető felvásárlásra, majd a sikertelen magánvezetést követő állami visszavásárlásra, ami az államtitkár szerint jelentős mértékben megpecsételte a helyszín megítélését.

Felhívta a figyelmet arra, az energetikai tárca szerint az agrárcélú hasznosítás nem tekinthető közvetlen energetikai megoldásnak, ezért ehhez az MVM profiljának jelentős bővítésére volna szükség. Az államtitkár ugyanakkor jelezte, hogy a kormányzat tárcaközi munkacsoportok keretében, a mezőgazdasági szaktárca bevonásával vizsgálja a lehetőségeket, és további egyeztetéseket ígért a kérdésben.

Elismerte, jogos a bizonytalanság a helyiek részéről, de időt és türelmet kér tőlük.