Tragikus adatok érkeztek: tovább csökkent a termékenységi arányszám

Az Index több cikkben is foglalkozott a demográfiai válsággal. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Demográfiai Szakosztályának elnöke lapunknak rámutatott: Magyarország mély demográfiai válságban van, ahol a születésszám történelmi mélypontra zuhant, és a természetes fogyás gyorsul. Ugyanakkor a népességfogyás nem magyar sajátosság, a fejlett világban széles körben tapasztalt jelenség, de itt különösen érzékelhető a társadalom elöregedésében és a fiatal generációk gyermekvállalási kedvének csökkenésében.

„A válság nem egyik napról a másikra alakult ki, hanem legalább hét évtizedes strukturális folyamat eredménye, amelyhez nem elegendők az egyszerű anyagi ösztönzők”

– szögezte le Benda József.

A demográfiai szakember kiemeli, hogy az elöregedő társadalom nem okként, hanem következményként jelenik meg, a valódi probléma a rövid távú gazdasági érdekek túlsúlya.

„A láthatatlan munka – például gyermeknevelés és idősgondozás – gazdasági szerepét alulértékelik, pedig lényeges a társadalom működéséhez. A jelenlegi gazdasági modell bünteti a családalapítást és növeli a fiatalok számára a gyermekvállalással kapcsolatos bizonytalanságot” – mutatott rá Benda József, aki szerint a technológiai fejlődés és az elmagányosodás is hozzájárul a gyermekvállalás elhalasztásához. „Hosszú távú társadalmi és gazdaságpolitikai stratégiára van szükség a tendencia megfordításához, nem csak pénzbeli támogatásra” – erősítette meg.

A demográfus felveti a „főállású szülőség” fogalmának társadalmi elismerését mint olyan megoldást, amely lehetővé tenné a gyermeknevelés választását megfelelő anyagi és társadalmi támogatással. 

Hangsúlyozza, hogy nem arról van szó, hogy mindenkit erre kellene kényszeríteni, hanem valódi döntési szabadságot kell biztosítani a családoknak. „A jelenlegi munkaszerkezet – különösen a hosszú munkaidő és a rugalmatlan foglalkoztatás – tovább nehezíti a gyermeknevelés összeegyeztetését a keresőtevékenységgel” – fogalmazott.

A demográfiai válság nemcsak számokban mérhető, hanem a társadalmi bizalom, az együttműködési képesség és a humán erőforrás minőségének romlásában is. A technológiai környezet és az intézményes gondozás térnyerése következményként erősíti az elmagányosodást és a párkapcsolatok stabilitásának hiányát.

„A megoldás nem technokrata, hanem civilizációs fordulatot igényel, amelyben az állam, a közösségek és az egyének egyaránt szerepet vállalnak. Ha nem történik átfogó szemléletváltás, akkor a demográfiai trendek hosszú távon súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járhatnak”

 – emelte ki a szakértő.