Nem hajtják végre a megye elnevezés visszaállítását a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés döntése szerint
Fotó: Török János
Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának közgyűlése a csütörtöki ülésén a megye elnevezés visszaállításáról is szavazott, és a többség nemet mondott a változtatásra. Lenkei Róbert szerint a vármegye nem egy politikai divat, hanem évszázados történelmi hagyomány, amelyet a kommunista diktatúra szakított meg – írta a Világgazdaság.
Pénteken ülésezett a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés, amely a költségvetés, az esélyteremtés, a területfejlesztés, a turizmus hosszú távú fejlesztése, a közbiztonság, a szakképzés és a vármegyei önkormányzati rendszer jövője mellett a megye elnevezés visszaállításáról is tárgyalt. Lenkei Róbert, a közgyűlés képviselője közleményében azt írta, hogy utóbbi kérdés ugyan nagy figyelmet kap, de szerinte az ülésen ennél fontosabb ügyekről is szó esett.
A közgyűlés munkája előtt átadták a dr. Szobonya Zoltán-emléklapokat is.
Bács-Kiskun vármegye marad
A közgyűlésen a megye elnevezése azért került napirendre, mert október 1-jétől országosan ismét a „megye” a hivatalos megjelölés. Az Országgyűlés 2026-ban módosította az Alaptörvényt, így a 2023 óta használt „vármegye” elnevezést újra a „megye” váltja fel. A változás kizárólag az elnevezéseket érinti, a területi közigazgatás szervezete, a hatóságok és az önkormányzatok feladatai, valamint az ügyintézés szabályai nem változnak.
A Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlésnek arról is döntenie kellett, hogy saját elnevezésében követi-e az országos változást. Lenkei Róbert közlése szerint ő nemmel szavazott, ahogy a közgyűlés többsége is.
„De miért? Azért, mert a vármegye kifejezést a 11. századtól használták egészen a 20. századig, amikor a kommunista hatalom el akarta venni az ország identitását, ezért amit csak lehetett módosítottak, hogy minél kisebb legyen a kötés hozzá”
– fogalmazott.
Lenkei szerint a „megye” mellett szóló egyik legfontosabb érv az, hogy ezt szokták meg azok is, akik életük nagy részében ezt a kifejezést használták. Szerinte azonban a megszokás nem azonos a történelmi eredettel.
„Nyilván az én életem nagy részében is a megye kifejezést használtuk. Mondhatni ezt szoktuk meg. De pusztán ez csak megszokás kérdése, a másiknak pedig van egy történelmi eredete, mely hosszú évszázadokon keresztül végigkísérte hazánk történelmét.”
A képviselő szerint ezért a vármegye elnevezéshez való ragaszkodás nem egyszerűen politikai kérdés. „Tehát akkor, amikor erről beszélünk, nem egy „Fideszes hóbortról” van szó, hanem a visszatérésről a hagyományainkhoz, melyet erőszakkal vettek el tőlünk” – írta.
A névváltoztatás most országosan ismét végigfut a közigazgatáson.
A hivatalos átállás ellenére egy ideig még vármegye feliratokkal is lehet találkozni, mivel a jogszabályok átmeneti lehetőséget biztosítanak az átnevezés végrehajtására. A változás a közlekedési táblákat, intézményneveket és informatikai rendszereket is érintheti, miközben az állampolgárok jogai és kötelezettségei nem változnak.
Lenkei a közleményében végül azt írta: „Ha a kommunista diktatúra alatt ezt nem veszik el, akkor nincs is ilyen kérdés, hiszen mindenki a vármegye kifejezést szokja meg, amely így már 1000 éves hagyomány lenne.”
Kapcsolódók:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
