Teljes átalakítás előtt a választási rendszer, ezek a legfontosabb változások
Képunk illusztráció | forrás: Pixabay
Szigorítanák a levélszavazás feltételeit, új kampányszankciókat vezetnének be, és az NVI hatáskörét is bővítenék. A választási iroda 2026-os jogalkotási javaslatcsomagja a választási rendszer számos elemét érintené, a nemzetiségi képviselettől a közösségi médiában folytatott kampányon át egészen a választási jogorvoslatokig – a Magyar Nemzet foglalta össze a legfontosabb változásokat.
A lap összefoglalója szerint átfogó választójogi és választásigazgatási reformot tart szükségesnek a Nemzeti Választási Iroda (NVI). A szervezet 25 oldalas, 2026-os jogalkotási javaslatcsomagjában összesen 34 pontban fogalmazta meg azokat a módosításokat, amelyekkel a választások lebonyolítását egyszerűsítenék, a visszaélések lehetőségét csökkentenék, valamint a választási eljárás egyes vitatott kérdéseit rendeznék. A javaslatok között több politikailag is jelentős változtatás szerepel: új rendszerben működhetne a levélszavazás, szigorodhatnának a kampány szabályai, és akár a közösségi médiás fiókok felfüggesztése is a választási jogsértések szankciói közé kerülhetne.
A dokumentum egyik legfontosabb megállapítása a nemzetiségi parlamenti képviselet jelenlegi rendszerének felülvizsgálatára vonatkozik. Az NVI az Emberi Jogok Európai Bíróságának Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyében hozott döntésére is hivatkozik, amely szerint a jelenlegi szabályozás több szempontból sérti a választójog érvényesülését. A kedvezményes mandátumszerzési kvóta ugyanis olyan magas, hogy a legtöbb nemzetiség számára gyakorlatilag elérhetetlen, miközben
az egyetlen zárt nemzetiségi lista a választás szabadságának és titkosságának kérdését is felveti.
Az NVI adatai szerint a 2026-os országgyűlési választáson több mint hetvenezer választópolgár szerepelt nemzetiségi választóként a névjegyzékben, közülük több mint negyvenezren ténylegesen részt is vettek a választáson. Egyik nemzetiség sem szerezte meg a kedvezményes mandátumhoz szükséges kvótát, így ezek a választópolgárok nemzetiségi listára leadott szavazatai nem eredményeztek parlamenti mandátumot. Az NVI szerint a tizenhárom nemzetiségből tizenegynek létszáma alapján elvileg sincs reális esélye a kedvezményes küszöb elérésére. A szervezet ezért a nemzetiségek parlamenti képviseletének átfogó felülvizsgálatát sürgeti.
Szigorítanák a levélszavazás rendszerét
Jelentős változtatásokat tartalmaz a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélszavazására vonatkozó fejezet is. Az NVI szerint a levélszavazás folyamatának ellenőrizhetősége természeténél fogva korlátozottabb, mint a személyes szavazásé, ezért további garanciák beépítésére van szükség. A javaslat szerint a levélben szavazásra minden választás előtt ismételten jelentkezni kellene. A választópolgár az elektronikus ügyintézési felületen, illetve személyesen a választási irodában kérhetné a levélcsomagot. Ezt követően egyedi szavazási kódot kapna, amelyet a levélcsomagban található, nevet, születési időt és egyedi vonalkódot tartalmazó azonosítókártyán kellene feltüntetnie. A visszaérkező szavazási iratok ellenőrzésekor a vonalkód alapján azonosítanák a választópolgárt, majd összevetnék az általa feltüntetett kódot a névjegyzékben szereplő adattal.
Az NVI szerint ez gyorsabb és egyértelműbb ellenőrzést tenne lehetővé a jelenlegi eljárásnál.
A változtatás egy másik fontos eleme, hogy minden magyarországi választópolgár számára automatikusan létrehoznának egy elektronikus ügyintézési fiókot, míg a külhoni választópolgároknak külön kellene regisztrálniuk. A belépés DÁP- vagy Ügyfélkapu+-azonosítással történne. A szervezet a külföldön tartózkodó választópolgárok szavazási lehetőségeit is egységesítené. Elképzelhetőnek tartja, hogy minden külföldön élő vagy tartózkodó választópolgár választhasson a levélben történő és a külképviseleti szavazás között. A tízéves regisztrációs időszak helyett pedig rövidebb, akár ötéves vagy minden választásra kiterjedő újraregisztrációt is indokoltnak tart.
Az NVI ugyanakkor a belföldi levélszavazás bevezetését már jóval óvatosabban kezeli. A dokumentum szerint ennek kockázata, hogy nem garantálható megfelelően a szavazás önkéntessége és titkossága, így az intézmény akár a szavazatvásárlás és a választópolgárok befolyásolásának terepévé válhat.
Új szankciók jöhetnek a kampányban
A kampányszabályozás területén szintén több jelentős változtatást kezdeményez az NVI. A szervezet egyebek között pontosítaná a közpénzből működő sajtótermékek és médiaszolgáltatók esélyegyenlőségi, valamint kiegyensúlyozottsági kötelezettségeit. A szabályozást kiterjesztenék az érintett médiumok honlapjaira és közösségi oldalaira is. Külön nevesítenék, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók által szerkesztett közösségi oldalakon is érvényesíteni kell a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség követelményét.
Az NVI ezt a 2026-os országgyűlési választási kampány során kialakult jogvitákkal és a Nemzeti Választási Bizottság, valamint a Kúria döntéseivel indokolja.
A javaslatcsomag egyik legfigyelemreméltóbb része a választási jogsértések szankcionálásának átalakítása. A szervezet magasabb bírságokat, úgynevezett képernyő-elsötétítést, valamint a közösségimédia-fiókok NMHH-n keresztüli felfüggesztését is elképzelhetőnek tartja. Emellett a választási bizottsági határozatok végrehajtását is szigorítanák: ha az érintett nem igazolja a döntés végrehajtását, hivatalból bírságot szabhatnának ki rá.
Az NVI a kampányajándékok kérdését is szabályozná, mivel jelenleg nincs meghatározva, milyen mértékű juttatás adható a választópolgároknak a kampány során.
A választópolgárok személyes adatainak kampánycélú felhasználása szintén napirendre kerülne. A jelöltek és jelölő szervezetek jelenleg díjfizetés ellenében kérhetik ki a választópolgárok adatait, amelyeket a választás napján meg kellene semmisíteniük, az erről készült jegyzőkönyvet pedig be kellene nyújtaniuk a választási irodához. Az NVI szerint ez a kötelezettség a gyakorlatban csak ritkán teljesül. Ezért két lehetőséget vázolnak fel: a kampánycélú adatszolgáltatás megszüntetését, vagy annak fenntartását, de a megsemmisítési jegyzőkönyv benyújtásának elmulasztása esetén hivatalból kiszabott bírsággal.
A szervezet emellett törvényben tiltaná, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek a kampány során felhasználják a tizenhat év alattiak személyes adatait, ideértve a képmásukat is.
Az ajánlásgyűjtést is átalakítanák, nagyobb szerepet kapnának a digitális eszközök és felületek
Az NVI a jelöltállítás folyamatát is korszerűsítené. A választópolgárok elsősorban elektronikus úton, a valasztas.hu felületén, DÁP- vagy Ügyfélkapu+-azonosítást követően ajánlhatnának jelöltet és listát, valamint támogathatnának országos vagy helyi népszavazási kezdeményezéseket.
A papíralapú ajánlásgyűjtést ugyanakkor nem szüntetnék meg, hiszen nem minden választópolgár rendelkezik elektronikus azonosítási lehetőséggel. A visszaélések visszaszorítása érdekében azonban eltörölnék a többszörös ajánlás lehetőségét,
vagyis kizárólag az elsőként érvényesnek elfogadott ajánlás számítana.
Emellett korlátoznák az egy jelölt által igényelhető ajánlóívek számát is. A szervezet az ajánlóívek le nem adása miatt kiszabható bírságokat is emelné. Jelenleg ajánlóívenként ezer forint a bírság, az NVI viszont tízezer forintos alapbírságot és minden be nem nyújtott ív után további ezer forintos tételt javasol. A változtatást azzal indokolják, hogy a jelenlegi alacsony összeg nem jelent kellő visszatartó erőt, miközben a bírságok behajtása jelentős adminisztratív és informatikai költségekkel jár.
A 2026-os országgyűlési választáson 71 szervezetnek és jelöltnek összesen csaknem 9,7 millió forint bírságot szabtak ki a le nem adott ajánlóívek miatt. Az NVI adatai szerint ezek közül mindössze 27 esetben érte el a bírság a NAV végrehajthatósági értékhatárát.
Az NVI venné kezébe a választókerületek módosításának előkészítését
A választási rendszer egyik különösen fontos kérdése az egyéni választókerületek határainak meghatározása. Az NVI szerint megfelelő eljárási garanciák hiányában a választókerületek kialakításánál a politikai szempontok is érvényesülhetnek, akár elsődlegessé is válhatnak. Ezért azt javasolják, hogy a törvényi feltételek fennállása esetén a Nemzeti Választási Iroda tegyen javaslatot az Országgyűlésnek az egyéni választókerületek módosítására.
A kezdeményezés indoklása szerint a pártatlanság érdekében szükséges, hogy a határváltoztatások előkészítése ne politikai szempontok alapján történjen. A módosítások időbeli korlátozására ugyanakkor továbbra is a jelenlegi szabályokat alkalmaznák, vagyis
az általános országgyűlési választást megelőző év első napja és a választás napja között főszabály szerint nem lehetne módosítani a körzeteket.
A dokumentum a lakóhely fogalmának visszaállítását is kezdeményezi. Az NVI szerint a 2021-es törvénymódosítás óta a lakóhely már nem feltétlenül a tényleges lakóhelyet jelenti, ami megnehezíti a választási célú fiktív bejelentkezések felderítését. A szervezet külön felhívja a figyelmet arra, hogy egyes lakcímszolgáltató cégek tevékenysége miatt akár több ezer választópolgár is szerepelhet ugyanazon a címen a nyilvántartásban anélkül, hogy ténylegesen a bejelentett lakóhelyük szerinti közösséghez tartoznának.
A választási jogorvoslatok rendszerét is átalakítanák
A javaslatcsomag a választási jogorvoslatok területén is jelentős változtatásokat tartalmaz. Az NVI szerint jelenleg több esetben párhuzamosan futnak olyan eljárások, amelyek a választás eredményét is érinthetik, miközben nem minden esetben egyértelmű, hogy melyik jogorvoslati fórum milyen kérdésben járhat el. A szervezet ezért egységesebb, egyutas fórumrendszer kialakítását javasolja, amelyben egyértelmű sorrendben bírálnák el a választási eredményre hatással lévő kifogásokat és kérelmeket.
A közösségi médiában folytatott kampánytevékenység esetében szintén tisztáznák az illetékességi szabályokat. Az NVI szerint az internetes kampányok gyakran egyszerre több választókerületet vagy akár az egész országot érintik, így a helyi választási bizottságok számára nehézséget okoz annak megállapítása, melyik szerv jogosult eljárni. A javaslat szerint ha a tevékenység kizárólag egy választási bizottság illetékességi területéhez tartozó egyéni jelöltet vagy jelölteket érint, az adott bizottság járna el, minden más esetben pedig a Nemzeti Választási Bizottság.
A választási eljárások digitalizálását a jogorvoslatokra is kiterjesztenék. Elektronikus úton is be lehetne nyújtani a kifogásokat, fellebbezéseket és felülvizsgálati kérelmeket, a választási irodáknak pedig elektronikus úton kellene továbbítaniuk az ügyeket a bíróságokhoz.
A választási szervek működésében is több változás jöhetne. Az NVI azt javasolja, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi székhelyeken ne működjön párhuzamosan helyi és országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, hanem utóbbi lássa el a helyi feladatokat is. Emellett visszaállítanák a Nemzeti Választási Bizottság listaállítás alapján delegált tagjainak szavazati jogát, amelytől a 2022-es törvénymódosítás fosztotta meg őket.
A választási irodák működését illetően az NVI a saját szabályozási mozgásterének bővítését is kezdeményezi. A szervezet szerint indokolt lenne, hogy a választások részletszabályait és a kapcsolódó adminisztratív előírásokat ne kizárólag miniszteri rendeletek határozzák meg, hanem ezek egy részéről az NVI elnöke rendelkezhessen.
A következő választás 2029-ben esedékes, nyáron európai parlamenti választások is lesznek, ezzel együtt tartották meg legutóbb az önkormányzati választásokat is. A 2024-ben megválasztott önkormányzati vezetők mandátuma 2029-ig szól.
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
