16.2 C
Budapest
2021. október 22., péntek
Magyar Jelen
Belföld Hírek Kiemelt

Bizottság: a gyermekvédelmi törvény “alapvető jogokat” és az EU lényegét sérti

Ismét Brüsszelből kívánják megmondani Magyarországnak, mit tehet meg és mit nem. Ezúttal a gyermekvédelmi törvény kiegészítése kapcsán gerjesztett egy bizonyos lobbi uniós szintű felháborodást, melynek eredményeként már a Bizottság is felszólította hazánkat: az elfogadott törvény nemcsak “alapvető jogokat”, de az EU lényegét, a belső piac szabad működését is sérti.

Nemcsak az EU Alapjogi Chartájában foglalt elveket sértené a magyar “melegellenes” (sic!) törvény, hanem az uniós belső piac működését is akadályozhatná, ha életbe lépne – áll abban a levélben, amelyet az Európai Bizottság küldött Varga Judit igazságügyi miniszternek, és az Európai Bizottság vezető szóvivő-helyettese, Dana Spinant osztott meg a Twitteren, örvendezik a hvg.hu.

Arra a Bizottság nem tért ki, hogy a belső piac működését az égbekiáltó bérkülönbségek miért nem sértik, ahogyan szerintük akkor sem sérül a piac, mikor Brüsszelből kötelezik hazánkat a dohánytermékek árának megemelésére, mert azok “túl olcsóak” a német és osztrák fizetésekhez viszonyítva.

Ha a kormány nem enged az EU-s nyomásnak, és nem változtat a törvény általuk kifogásolt részein,

a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat hazánk ellen, és végső esetben az Európai Unió Bíróságától kérheti a törvény megsemmisítését.

Azzal, hogy az EU a gyermekek védelmét összemosta a “belső piac elleni támadással”, igen nagy valószínűséggel meg is nyerné a pert, hiszen a luxemburgi bíróság majdnem hetvenéves joggyakorlata a belső piac védelmére épül, és ennek minden apró vetületét definiálták már, és olyan kényes esetekben is hoztak számos ítéletet, amikor a belső piac és valamilyen alapvető jog között kellett az egyensúlyt megtalálni.

A Bizottság értékelése szerint a magyar törvény “egyenlőségjelet tesz a pornográfia, illetve a homoszexualitást, a nemváltást és a születési nemtől eltérő identitás között, és ezt kiskorúak szellemi és testi fejlődésére károsnak minősíti”. Ha pedig alkalmazzák a törvényt, az megszegi az EU Alapjogi Chartájának 21. cikkében foglaltak, miszerint tilos a nemi irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés.

A magyar törvény a Bizottság szerint – többek között –  sérti az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó uniós irányelvet. Az uniós jogszabály értelmében valóban hozhat egy tagállam olyan törvényeket, amely a kiskorúak szellemi, erkölcsi vagy fizikai fejlődésének védelme érdekében bizonyos korlátozásokat vezet be – ilyen például, hogy a horrorfilmeknél kötelező kitenni a 18-as karikát és késő esti műsorsávban lehet őket vetíteni.

Ám az uniós intézmény indoklása szerint a magyar törvény aránytalanul és szükségtelenül szigorú korlátozásokat vezet be, amelyek nem szolgálják a fenti célt, sőt alapvető jogokat sértenek.

A Bizottság követeli továbbá a magyar kormánytól, magyarázzák el, mit értenek azon, hogy egy könyv vagy újság bemutatja vagy propagálja a homoszexualitást, a nemváltást és a születési nemtől eltérő identitás, ugyanis ez egy újabb pont lehet, amelyik sérti az áruk szabad mozgásának uniós elvét.

Az uniós intézmény egy héten belül választ akar kapni a magyar kormánytól, és zárósoraiban gyakorlatilag megfenyegeti Magyarországot:

ha a törvény a kifogások dacára is életbe lép, cselekedni fog az uniós jog és állampolgárok védelmében.

Az uniós vezetők (és lobbistáik) örvendeznek

Az EUrologus értesülései szerint az uniós vezetők elégedettek a Bizottság gyors és határozott fellépésével kapcsolatban. Azt várják, Orbán a közelgő uniós vacsorán már be is jelenti, módosítanak a törvényen.

Az Európai Bizottság elnöke, a Fidesz támogatásával megválasztott Ursula von der Leyen egy sajtótájékoztatón és közleményben is “szégyenteljesnek” nevezte a pedofil-törvényt, mert

az nyílt megkülönböztetést alkalmaz a szexuális irányultság alapján, és ellentétes az alapvető uniós értékekkel, az emberi méltósággal, az egyenlőséggel és az emberi jogokkal.

Cikkünk megírásáig már 17 uniós tagállam vezetői írták alá azt a nyilatkozatot, mely elítéli a magyar törvényt, és jogi lépéseket sürget a Bizottság részéről.

A nyilatkozatot a Benelux-államok kezdeményezték, az eredetileg aláíró 13 országhoz kedd óta Ausztria, Görögország, Ciprus és Olaszország is csatlakozott.

További híreink

Lazították a korlátozásokat Németországban

Varga Lilla

Az elhízás még a koronavírusnál is veszélyesebb

Faragó Dániel

Palesztin civilek, köztük három gyerek halt meg az izraeli légitámadásban

Kemény János

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben

Magyar Jelen