Több mint másfél millió forintot emeltek le egy idős veszprémfajszi házaspár folyószámlájáról anélkül, hogy a pénzintézet védelmi vonala reagált volna a kirívó csalássorozatra. Miközben a bank mulasztást, a rendőrség pedig tettest nem talál, a károsultak jogi úton követelik a pénzüket. Az ügyvéd szerint nem egyedi esetről van szó, így további áldozatok jelentkezését várja.
Észrevétlen fosztogatás napokon át
Éveken át gyűjtögetett, összesen 1,6 millió forintos megtakarítását veszítette el egy veszprémfajszi nyugdíjas házaspár. Az áldozatok állítása szerint semmilyen figyelmeztető üzenetet vagy telefont nem kaptak a gyanús pénzmozgásokról, így a csalók akadálytalanul üríthették ki a számlájukat. A tulajdonosok csak napokkal később szembesültek a pusztítással. Az eset az MBH Banknál történt, ahol nem ez az első botrányos eset.
„Hónap közben nem szoktuk folyamatosan ellenőrizni a számlát. Amikor végül megnéztük, akkor láttuk, hogy valami nagyon nincs rendben”
– nyilatkozta lapunknak a kétségbeesett számlatulajdonos, Eigner Ferenc.
A hivatalos számlakivonatok döbbenetes mintázatot mutatnak. A bűnözők két külön napra bontva hajtották végre a támadást. Az első alkalommal huszonegy alkalommal indítottak internetes bankkártyás vásárlást, ráadásul mindegyiket hajszálpontosan ugyanakkora összegben, összesen 900 ezer forint értékben. Néhány nappal később a folyamat megismétlődött, akkor újabb 700 ezer forintot loptak el a kártyaadatok felhasználásával.
Miért hallgatott a bankvédelmi rendszer?
A család felháborítónak tartja, hogy a pénzintézet automatizmusa nem gátolta meg a nyilvánvalóan csaló szándékú tranzakciósorozatot. A modern bankbiztonsági megoldások alapelve, hogy az ilyen extrém módon ismétlődő, sablonos fizetési hullámokat azonnal zárolják, és értesítik az ügyfelet. Ebben az esetben a kártyát mégsem tiltották le.
A helyzetet tovább fokozza, hogy az MBH Bankon belül sem egységesek a védelmi intézkedések.
Eigner Ferenc kiemelte: a fiuk szintén ennél a pénzintézetnél bankol, és amikor nála próbálkoztak visszaéléssel, a rendszer azonnal közbelépett, visszautasította a tranzakciót, és a biztonsági szolgálat telefonon kereste őt. A károsultak joggal követelnek választ arra, hogy az ő esetükben miért nem lépett életbe ugyanez a digitális pajzs.
Az MBH Bank háza táján nem ez az első komolyabb ügy. 2025 tavaszán ügyfelek százai panaszkodtak illetéktelen számlalevonásokra. A hitelintézet akkor azzal hárította el a felelősséget, hogy külső adathalászat történt, és a felhasználók voltak gondatlanok. Sok megkárosított ügyfél azonban bíróságra és a Pénzügyi Békéltető Testület elé vitte az ügyet, utóbbi pedig több alkalommal is a fogyasztóknak adott igazat a bankkal szemben.
Tehetetlen rendőrség, összefogásra készülő ügyvéd
A házaspár a lopás észlelése után azonnal büntetőfeljelentést tett. A nyomozó hatóság megállapította az online csalás bűntettét, ám a nyomozást a közelmúltban megszüntették. Az indoklás szerint az elkövetők rejtőzködési technikái miatt nem lehetett beazonosítani a tetteseket.
A meglopott házaspár nem törődik bele a döntésbe, és magánúton harcol tovább az igazáért. Dr. Fábián Péter ügyvédet bízták meg a képviseletükkel, aki szerint egyértelműen felmerül a pénzintézet felelőssége és mulasztása.
A jogi képviselő kiemelte, hogy információi szerint korántsem elszigetelt esetről van szó. Emiatt az ügyvéd nyilvános felhívást tesz közzé: várja mindazon károsultak jelentkezését, akik hasonló módon jártak pórul az online térben, és akiknél a bank védelmi szoftverei szintén csődöt mondtak.
A történet legfontosabb kérdése már nem a csalás ténye, hanem az, hogyan mehetett át ellenőrzés nélkül több tucat azonos tétel a szűrőkön. Lapunk megkereste az MBH Bankot, a Magyar Nemzeti Bankhoz pedig a felügyeleti felelősség tisztázása érdekében fordult. Mihelyst válaszolnak, közöljük reagálásukat.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Fotó: Magyar Jelen
