Lehet-e Orbán Viktor ENSZ-főtitkár, s ha igen, ennek mi lesz a belpolitikai hatása? – Som Tamás politológus elemzése

A Wall Street Journal szellőztette meg a hírt, miszerint Donald Trump Orbán Viktort jelölné az év végén megüresedő ENSZ-főtitkári posztra. A lap szerint Trump egyeztetett Oroszországgal és Kínával is, amelyek szintén támogatnák a magyar miniszterelnököt. Som Tamás külpolitikai szakértővel azt elemezzük, mit jelentene Magyarországnak és a világnak Orbán esetleges győzelme, illetve milyen belpolitikai átrendeződés várható ebben az esetben.

– A napokban ünnepeltük az 1956-os forradalom kitörésének hetvenedik évfordulóját, amelyre Magyar Péter meghívására a vendégek közül lényegében csak Ursula von der Leyen jött el, Orbán pedig esélyes az ENSZ vezető posztjára. Milyen üzenetet hordoz az, ha ezeket a tényeket összehasonlítjuk?

– Ez egyértelmű kifejezése annak, hogy 

Orbán Viktor a nemzetközi politikában még mindig összehasonlíthatatlanul nagyobb súllyal rendelkezik, mint Magyar Péter. Ha valóban megválasztják ENSZ-főtitkárnak, az hatalmas pofon lenne Magyar Péternek.

Magyarnak, ha komolyan gondolja az elszámoltatást, akkor a letartóztatási lánc végén el kellene jutnia Orbán Viktorhoz. Balliberális szavazói egyértelműen ezt várják tőle. Ha viszont Orbánt főtitkárrá választják, az számára diplomáciai mentességet jelent, valamint elég furcsán venné ki magát a nemzetközi diplomáciában, ha Magyar továbbra is azt a retorikát folytatná – bűnszervezet, Cosa Nostra, maffiafőnök etc. –, amit eddig előadott Orbán Viktorral szemben.

– Orbán megválasztásába valamilyen módon beleszólhat esetleg Magyar Péter?

– Neki nincs ráhatása.

Az ENSZ-főtitkár jelölési és megválasztási folyamatát az Alapokmány (97. cikk) szabályozza, amely szerint a főtitkárt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése (továbbiakban: közgyűlés) nevezi ki a Biztonsági Tanács ajánlására. Bármelyik ENSZ-tagállam állíthat jelöltet, de nem feltétlenül a saját állampolgárát.

A jelölteknek magas szintű diplomáciai és vezetői tapasztalattal, nemzetközi tekintéllyel kell rendelkezniük, az életrajzukat és programjukat nyilvánosságra hozzák. A közgyűlés előtt a jelöltek nyilvános meghallgatásokon és strukturált párbeszédeken vesznek részt, ahol a tagállamok és a civil társadalom képviselői is kérdezhetnek tőlük.

A tényleges döntési súlypont a Biztonsági Tanácsban van, mivel a közgyűlés csak a BT által hivatalosan ajánlott jelöltről szavazhat. A szavazási folyamat későbbi szakaszaiban

a BT öt állandó tagja (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Oroszország) eltérő színű szavazólapot kap. Ha az öt állandó tag közül akárcsak egyetlen ország is „Discourage” szavazatot ad (vétózik), a jelölt elbukik.

Amint kirajzolódik egy olyan konszenzusos jelölt, akit legalább 9 tag támogat a 15-ből, és egyik állandó tag sem vétóz meg, a BT egy hivatalos határozat formájában felterjeszti az egyetlen kiválasztott jelölt nevét a közgyűlés felé.

A hírek szerint az USA, Kína és Oroszország támogatja Orbánt, a másik két tag – Franciaország és az Egyesült Királyság – még vétózhatna. Franciaország tekintetében Macronnak jövő év áprilisában lejár a mandátuma, nagy eséllyel Marine Le Pen lesz az új francia köztársasági elnök, aki Orbán támogatója. Az Egyesült Királyságban pedig a munkáspárti miniszterelnöknek szintén instabil a széke, tehát ott sem hiszem, hogy lenne ellenállás.

Röviden, ha Trump, Putyin és a kínai elnök támogatni fogja Orbán Viktort, akkor gyakorlatilag kizártnak tartom, hogy a franciák vagy az angolok megvétóznák a személyét. Ha pedig az öt állandó tag támogatja, akkor kilencvenkilenc százalék, hogy eredményes lesz Orbán jelölése.

Megjegyzendő még, hogy bár Orbánnak az utóbbi időkben nem volt felhőtlen a viszonya az Európai Unió vezetőivel, azért azt figyelembe kell venni, hogy minden egyes országnak – De Gaulle-t idézve – érdekei vannak, és nem barátai. Tehát lehet, hogy nem ápolt jó viszonyt Európa különböző vezetőivel, de ha az érdekek úgy kívánják, akkor ők sem jelentenek majd akadályt a választásnál.

– Az ENSZ ázsiója az utóbbi évtizedekben meglehetősen lecsökkent, ezzel mit lehet majd kezdeni?

– Igen, ez valóban így van, de azt se felejtsük, hogy Donald Trump azt mondta az ENSZ kapcsán, hogy le akarja csapolni azt a mocsarat, meg akarja azt reformálni! Ha ezt tényleg komolyan gondolta, akkor ehhez logikus lépés lenne a részéről Orbán Viktor pozícióba helyezése, hiszen ő mindenképpen segíteni tudná Trump ezen törekvéseit.

Az, hogy most az ENSZ súlytalan, egy jelenlegi állapot, és ennek nagymértékben az az oka, hogy az Egyesült Államok tekinti súlytalannak. Ha az Egyesült Államok, Oroszország és Kína – hárman közösen – pozícióba tesznek egy új ENSZ-főtitkárt, akkor azzal nőhet a világszervezet súlya, és ezzel a főtitkári pozíció is jelentősebbé válna. Az ENSZ erősödése egyébként nagymértékben meghatározná az unió politikájának a változását is.

– Ennyire meghatározó lehet Trump véleménye?

– Trump azért léphet az ENSZ vonatkozásában ilyen határozottan, mert az USA a fő finanszírozó, lényegében ő tartja fenn ezt a szervezetet. Ugyan

az amerikai elnök többször belengette, hogy az Egyesült Államok majd nem finanszírozza tovább a világszervezet működését, de ezt nem fogja megtenni, mert akkor Kína azonnal a helyére lépne. Azt pedig nem engedheti meg magának az Egyesült Államok,

hogy átadja a terepet a finanszírozás terén Kínának, hiszen ahogy mondani szokás: „Aki fizet, az rendeli a zenét!”

– A megválasztásába még Orbánnak is bele kellene egyeznie.

– Nem véletlenül járt ő a közelmúltban Párizsban, és előtte az Egyesült Királyságban is. Valószínűleg Trump ezen szándékáról tud, vállalta a jelölést, és szerintem ő már diplomáciai lépéseket is tett az ügye érdekében. Persze ezek csak feltételezések,

sok a bizonytalansági tényező, de gyanúsan sok dolog mutat egy irányba, sok a szemmel láthatóan összefüggő részlet Orbán tekintetében.

– Ha megválasztják Orbánt, az milyen hatással lehet a magyar belpolitikára?

– Ez nálunk is gyökeres változást hozna. Orbán a közelmúltban meghirdette a nemzeti ellenállást, majd gyakorlatilag magára hagyta a Fideszt, a saját pártját. Ő a pártelnök, de a láthatósága az elmúlt pár hónapban gyakorlatilag közelített a nullához. Beszédes, hogy október 23-án is Párizsban volt, valószínűleg azért, mert a saját karrierjét már nem a Fidesz pártelnökeként képzeli el. Már nem hazai pályán gondolkodik, hiszen teljes mértékben tisztában van azzal, hogy a Fidesz-brand Magyarországon széles körben már eladhatatlan.

Gyakorlatilag az, hogy a hazai politikából Orbán kivonja magát, a Fidesz végét fogja jelenteni, de a Fidesznek egyébként – így is, úgy is – vége van, Orbán távozása csak felgyorsítja ezt a folyamatot.

– Ez jelentheti a Mi Hazánk további erősödését?

– Úgy gondolom, igen, de nem automatikusan. Ez a belpolitikai változás azt jelenti, hogy megnyílik a tér a politikai jobbközépen, ami előnyös a Mi Hazánk szempontjából, de ehhez nyitnia kell – egyértelműen középre – a pártnak. Vagyis egy olyan retorikai fordulatot kell végrehajtania, amellyel szalonképessé, elfogadhatóvá válik a jobbközép szavazók számára. Ez nagyon sürgős és fontos elvégzendő feladat a Mi Hazánk számára, ugyanis a politikai tér nem marad üresen, és

ha ezt a teret nem tudja betölteni a Mi Hazánk, akkor oda óhatatlanul egy új politikai erő fog benyomulni. Vagyis mozdulnia kell, nem lehet várnia, aktívnak kell lennie. A Mi Hazánknak olyan problémákra kell fókuszálnia, amelyek széles tömegeket érintenek, ezeknek a problémáknak a tárgyalását kell erősítenie, és a megosztó témákat le kell halkítania.

– Attól a Tiszától is, amely jobboldalinak vallja magát?

– A Tisza ugyan retorikájában azt mondja, hogy egy jobboldali párt, de tudjuk, hogy elég vegyes a támogatóinak az összetétele.

A Tiszában van egy nagyon erős balliberális vonal is a kiábrándult fideszesek mellett. Ahogy halad előre az idő, a fentiek miatt a Tisza szavazóbázisa összetarthatatlan lesz, így biztos, hogy szakadni fog,

Magyar Péter akármennyire zseniálisan is tartja egyelőre össze a szavazótáborát.

A Tiszának vagy az lesz a választása, hogy elmozdul a politikájában liberális irányba – és akkor óhatatlanul a jobbszélről fognak leszakadni szavazók, akik egyébként akár a Mi Hazánkhoz is csatlakozhatnak –, vagy tartja a jobbközép vonalat. Ez utóbbi esetben viszont várható a szakadása, és meg fog alakulni egy tőle balra álló balliberális párt. Szerintem a balliberális erők elég erősek, jó pozícióban vannak a párton belül – olyan nevekkel, mint Ruff Bálint, Kapitány István, Lannert Judit etc. –, úgyhogy szerintem szép lassan balliberális irányba való elmozdulás várható a Tisza politikájában. Ez viszont – mint utaltam rá – óhatatlanul azt fogja eredményezni, hogy

a Tisza jobboldali szavazóbázisa le fog szakadni, szépen lassan le fog morzsolódni a pártról. Őket vagy fel tudja szívni a Mi Hazánk, vagy ha ezt nem teszi meg, akkor létrejöhet egy új párt, egy új jobbközép formáció.

Könnyen elképzelhető, hogy ebbe a jobbközép üres térbe egy olyan politikus – és pártja – fog berobbanni, akiről ma még azt sem tudjuk, hogy egyáltalán létezik.

Kapcsolódók: