Kedvezőnek tartja az ítéletet Gyárfás számára Tasnádi Péter

Ma másodfokon, jogerősen is elítélte a bíróság Gyárfás Tamást a Fenyő-gyilkosság ügyében. Az egykori médiatulajdonos hét év börtönt kapott, legkorábban öt és fél év múlva szabadulhat. A védelem nem fogadta el az ítéletet, várhatóan perújításra nyújtanak be igényt. Az egykori üzlettárs, Tasnádi Péter a per lezárulta után lapunk néhány kérdésére válaszolt:

– Ön ilyen ítéletre számított ebben a perben? 

– Sokan tippeltek, hogy mi lesz ennek a tárgyalásnak a végeredménye, én arra számítottam, hogy felmentő ítélet születik majd. Ezt arra alapoztam, hogy nem láthatóak azok a bizonyítékok, amelyek minden kétséget kizáróan Gyárfás bűnössége mellett szóltak volna.

Az ügy előzményeihez tartozik, hogy a rendőrségnek volt két operatív jelentése – még Fenyő János meggyilkolása előtt – amelyben az szerepelt, hogy a Gyárfás engem bízott meg ezzel a bérgyilkossággal. Ugyanis Gyárfás felajánlott nekem egy összeget, arra az esetre, ha megszervezem ezt a gyilkosságot. Én pedig elmondtam nevetve egy barátomnak, hogy mivel bízna meg Gyárfás, s mennyit fizetne érte, sőt azt is, hogy az összeg egy részét már át is adta nekem. Ez a barátom ezt bejelentette a rendőrségen, de a rendőrség érdemben nem foglalkozott a dologgal, komolytalan információnak vették. Ebből következik, hogy ha a rendőrség, akkor nem hibázik – vagyis komolyan veszi ezt a dolgot – akkor megelőzhető lett volna ez a súlyos bűntény.

– Ön személyesen ismerte mind az áldozatot Fenyő Jánost, mind a most elítélt Gyárfás Tamást és Portik Tamást, milyen volt a viszonya hozzájuk?

– Gyárfással valamikor üzlettársak voltunk, s bár nem voltunk barátok, jó viszonyt ápoltunk. Sok pénzt kerestünk együtt, helyesebben én nagyon sok pénzt – több százmillióra kell gondolni – kerestem neki egykor. Ő azt is nyilatkozta, hogy ezt az előbb említett összeget – amit nem tagadott, hogy átadott nekem – azért adta, mert támogatni akart ilyen módon is engem, nem pedig Fenyő megölésére.

Fenyő Jánost is ismertem személyesen, voltak közös ügyeink, vele is dolgoztam együtt különböző ügyekben.

Portik Tamásról is tudtam, hogy kicsoda, de vele nagyon laza volt a kapcsolatom. Ennek az is lehet az oka, hogy húsz év korkülönbség van köztünk. Amikor a gyilkosság történt, harminc évvel ezelőtt én már egy olyan férfi voltam, akinek hírneve volt ezekben a bizonyos körökben, ő pedig még csak egy huszonéves srác volt, vagyis nem voltunk egy súlycsoportban. Megjegyzem, szerintem Portiknak nem állt érdekében megöletni Fenyőt, s tudtommal erre nincs is bizonyíték, így nem is értem, miért kapott végül életfogytiglanit. Itt is megismétlem – mert fontosnak tartom –, amit már az előbb mondtam, véleményem szerint nincs kétséget kizáró bizonyíték sem Portik, sem Gyárfás bűnösségére.

– Térjünk vissza az ítéletre, azt hogyan értékeli?

– Magát az ítéletet – ha már nem született felmentés – kedvezőnek tartom Gyárfás számára. Három enyhítő körülményt is említett a bíró az indoklásban, egyrészt az extrém hosszú időmúlást a bűncselekmény óta, másrészt a vádlott előrehaladott életkorát, harmadrészt a büntetlen előéletét. Mindezek miatt is változtatta meg az elsőfokú ítéletnek azt a részét, hogy nem fegyházban, hanem börtönben – ami egy enyhébb fokozatú elzárási mód – kell letölteni a büntetést.

– Még a másodfokú ítélet előtt Öntől – aki tizenhárom és fél évet volt lecsukva – tanácsot kért Gyárfás, mire készüljön a börtönbüntetés kapcsán. Ön mit gondol, milyen élet várhatja őt a börtön falai között?

– Véleményem szerint mind a rabok, mind az őrök már csak a neve, ismertsége miatt is tisztelni fogják. Emellett köztudomású, hogy egy gazdag, befolyásos ember, ezáltal segíthet anyagilag embereken. Ha pedig rendszeresen támogat anyagilag benti hangadókat, akkor biztos, hogy biztonságban élheti bent is az életét. Egyedül az a rossz történik vele, hogy be lesz zárva.

Én úgy ismertem meg Gyárfást, mint egy fegyelmezett és intelligens személyiséget, ő egy olyan valaki, aki mindent kibír, így bizonyára a börtönbüntetését is túl fogja élni.