Tagadja bűnösségét a Till Tamás meggyilkolásával vádolt férfi
Kép forrása: police.hu
Tagadta bűnösségét a bajai Till Tamás 2000-es meggyilkolásával vádolt férfi ügyének tárgyalásán szerdán a Kecskeméti Törvényszéken. Az elkövetéskor 16 éves férfit tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolják – adta hírül az MTI.
A per áprilisban tartott előkészítő ülésén az ügyészség arra az esetre, ha a vádlott beismeri bűnösségét és lemond a tárgyalás jogáról, a törvényi maximumnak megfelelő, 15 év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.
A férfi akkor és a szerdán elkezdődött tárgyaláson is – amelyre kéz- és lábbilincsben vezették elő – ártatlannak vallotta magát. Szerdán azt mondta: „A vádiratban foglaltakat nem követtem el.”
A vádlott – aki ellen korábban vagyon elleni bűncselekmények és adócsalás miatt is folyt eljárás – azt állította, hogy már 2005-ben beszélt a rendőröknek arról, hogy tudomása van egy gyermek holttestének helyéről, de akkor még nem tudta megnevezni az áldozatot.
Az esetet lapunk is megírta:
A vádlott arra hivatkozott, hogy 2024. november 28-án a rendőrök fenyegetéssel, zsarolással vették rá arra, hogy ismerje be: ő volt az, aki 2000. május 28-án meggyilkolta Till Tamást. A férfi korábban pótmagánvádas eljárást kezdeményezett a nyomozást vezető rendőrökkel szemben, de a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa elsőfokú ítéletében bűncselekmény hiányában felmentette a tiszteket.
Pásztor Anita tanácsvezető bíró a vádlott ezzel kapcsolatos felvetéseire kifejtette, hogy a bíróság ügydöntő határozatában ismerteti majd álláspontját arról, hogy az eljárási szabályoknak megfelelően folyt-e le ez a meghallgatás.
A bíróság a korábbi vallomásokat ismertette
A bíró több órán keresztül olvasta fel a vádlott korábbi vallomásait. A férfit először 2024. július 11-én, a Till Tamás eltűnése miatt indult körözési eljárásban hallgatták meg Baján. Ekkor arról beszélt, hogy egy esztergályosmester tanyáján, egy melléképület betonozása során egy gondozott társa – aki később önkezével vetett véget életének – segédkezett egy gyermek holttestének eltüntetésében. Augusztusban ezt a vallomását lényegében megismételte.
2024. november 28-án a vádlottat ismét kihallgatták, ekkor kezdetben már arról beszélt, hogy ő is részt vett a holttest elrejtésében. Ezen a napon a férfi újabb vallomást tett, amelyben már elismerte, hogy ő ölte meg a fiút. Elmondása szerint a tanyán egyedül dolgozott, kiment a közeli útra, ahol meglátta a biciklin közeledő fiút, akit becsalt az épületbe, ahol egy ácskapoccsal brutálisan végzett vele. A holttestet elásta az akkor még homokos aljú melléképületben, amelyet a tulajdonossal együtt egy héttel később betonoztak le.
Tettét azzal indokolta, hogy kíváncsi volt, „milyen egy élet elvétele”.
Egy héttel később újra kihallgatták a férfit, aki részletesen beszélt életéről, és elmondta, hogy általános iskolás korában szexuális abúzus áldozata volt. Ekkor a gyilkosság magyarázataként előadta, hogy hirtelen ötlettől vezérelve szólította meg az áldozatot, de szexuális vágya elmúlt, és mivel megijedt, hogy a fiú elmeséli a történteket, ezután végzett vele. A bűncselekmény részleteiről még a korábbinál is alaposabban számolt be a rendőröknek.
Első gyanúsítotti kihallgatásán, 2024. december 12-én már tagadta a bűncselekményt. Arra hivatkozott, hogy azért vállalta magára a gyilkosságot, mert a rendőrök és a nyomozást felügyelő ügyész azt mondták neki: nem büntethető, mert fiatalkorúként elkövetett tette már elévült – noha a vád szerinti minősített emberölés a hatályos jogszabályok alapján nem évül el.
A férfi ezután még számos vallomást tett, ezek között volt olyan, amelyben azt állította, a kisfiú közlekedési baleset áldozata lett. Volt, amikor saját magát nevezte meg a baleset okozójaként, máskor a tanya tulajdonosát.
A bírói kérdésre, hogy a sok különböző vallomás közül melyiket tartja fenn, azt válaszolta, hogy a gyanúsítottként tett nyilatkozatait, amelyekben azt állította, hogy a gyermek baleset áldozata lett.
A vádlott indítványozta, hogy a bíróság vizsgálja felül az elévülés kérdését.
A tárgyalás tanúk és szakértők meghallgatásával folytatódik, a bírói tanács decemberig több mint tíz tárgyalási napot tűzött ki.
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
