A mai napig élénk vita folyik arról, vajon megelőzhető lett volna-e Trianon? Balassagyarmat példája erre választ nem tud adni, azt azonban mindenképp bizonyítja, hogy kellő elszántsággal, no meg valódi magyar kormánnyal, igenis mérsékelhető lehetett volna az országvesztés.
Hiszen 1918-ban még egyáltalán nem volt eldöntött Trianon kérdése. Nem véletlen, hogy minden környező ország katonái (még a monarchia nagy haszonélvezői, a csehek is) Magyarországra törtek, hogy minél nagyobb területet szakítsanak ki maguknak, ezáltal kerülve a lehető legjobb pozícióba a tárgyalóasztalnál.
Mivel hadügyminiszterünk “nem akart többé katonát látni”, a frontról hazatérő honvédeket leszerelték, fegyvereiket elvették, így országunk védtelen maradt a reá törő idegenekkel szemben. Az eddig az ország védelmében élő nemzetiségek a haza ellen fordultak, s megindultak, hogy szétszabdalják a Szent Korona Országát. Kihasználva a hazaáruló magyarországi vezetés dilettantizmusát, novemberben kezdetét vette a cseh, román és szerb támadás, mely a győztes hatalmak (Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, Olaszország és szövetségeseik) jóváhagyásával, sőt hathatós segédletével rövid idő alatt elszakította a Felvidéket, Erdélyt és a Partiumot, valamint a Délvidéket. Károlyi Mihályék pedig, lelkes pacifistaként, tétlenül nézték, ahogy a megszállók harc nélkül szerzik meg, amire vágynak.
Mire Károlyiék felismerték, pacifizmusuk egyenlő a nemzethalállal, már késő volt. A kisantant országai, semmibe véve az előre meghatározott demarkációs vonalat, egyre beljebb és beljebb törtek az országba. A csehek már a történelmi Nógrád vármegye északi részét bitorolták, majd megszállták a szomszédos Hont vármegye székhelyét, Ipolyságot. A csehek, sikereiken, és a nem létező magyar ellenálláson felbátorodva átlépték az Ipoly folyót, elfoglalták a vasútvonalat, illetve Drégelypalánkot. Egy 40 fős különítmény pedig behatolt Balassagyarmatra. Birtokba vették a vasútállomást, a postát és a laktanyát, a város vasúton túli részét és száz méteres sávban a Sivító-telepet. A laktanyában lévő nemzetőröket lefegyverezték. Az itt állomásozó magyar csapatok távoztak a városból.
Harc vagy megadás?
Balassagyarmaton igen parázs vita bontakozott ki a csehek érkezésének hírére. A legfőbb kérdés az volt, felvegyék-e a harcot a megszállókkal? A Károlyit szolgáló főispán, Rákóczi István, igazi pacifistaként, írtózott a fegyveres ellenállás gondolatától is. Ő a “jegyzőkönyvezett tiltakozást” szorgalmazta, mely biztos jól meghatja majd a cseheket. Rajta kívül voltak mások is a városban, tisztviselők, katonák, (Pongrácz György megyei főjegyző, Huszár Aladár másodjegyző, Vizy Zsigmond és Bercelly György századosok), akik egy ütőképes „Palóc dandár” felállításában, és a fegyveres ellenállás megszervezésében látták a megoldást. Végül Rákóczi kormánybiztos akarata érvényesült: a városi képviselő-testület küldöttsége már január 14-én este kivonult a vasútállomásra, fogadni a cseheket és biztosítani a megszállás békés voltát.
A csehszlovákok számára kiemelkedő jelentőségű volt a fontosabb vasútvonalak megszerzése. A város fontosságát növelte Salgótarján közelsége, ahol a megmaradt Magyarország egyetlen jelentősebb szénmezője volt található. A csehszlovák politikusok minél nagyobb területet szerettek volna biztosítani új országuknak. Elképzeléseik szerint a határ Nógrád megyében Vác fölött, Püspökhatvan irányában húzódott volna.
Hadműveletek a Felvidéken
A gőgös csehek meg se próbálták leplezni, hogy az antant által meghatározott demarkációs vonalat semmibe véve, Balassagyarmatot is a megalakuló Csehszlovákiához kívánják csatolni. Ez volt az utolsó csepp a pohárban a helyi lakosok számára. Elhatározták, Balassagyarmat nem hagyja magát, és 1919. január 29-én a magyar katonák mellett a polgárok, vasutasok is fegyvert ragadtak, hogy kiűzzék a cseh megszállókat, és megvédjék az áldott magyar földet. Bazovszky csupán erőszakos fellépése csak olaj volt a tűzre, mely még elszántabbá tette a magyar ellenállást.
Fegyverbe!
Január 27-én történelmi gyűlésre került sor a vármegyeházán. A köztisztviselők által szervezett rendezvényen a városi társadalom szinte valamennyi rétege képviseltette magát. A lelkesítő, ellenállásra buzdító beszédek után egy történelmi kézfogásra került sor. Pongrácz György vármegyei főjegyző és a szociáldemokrata Schuch István mozdonyvezető kézszorítása két társadalmi réteg, két eltérő látásmód, politikai felfogás szövetkezését jelentette a közös cél érdekében – mintegy tanúbizonyságot téve arról, hogy igaz magyar ember számára a vér és föld sokkal fontosabb, mint az osztály és a származás. Egyhangúan kijelentették, hogy – vállalva sorsuk bizonytalanságát – nem tesznek esküt a csehszlovák államra.
Bajatz és Vizy századosok csapatai, kiegészülve a balassagyarmati vasutasokkal 1919. január 29-én, hajnali négy órakor intéztek támadást a csehszlovák katonaság ellen. Bajatz százados vezetésével három szakasz és egy géppuska feladata volt a laktanya hátsó frontjának a megtámadása, az Ipoly kishídjának elfoglalása, valamint a vasútállomás birtokbavétele. Vizyéknek a másik oldalról kellett megostromolni a laktanyát. Egy különítmény pedig a város különböző stratégiai pontjait szállta meg.
A cseh “elitosztag”
A laktanya elleni támadás meglepte a cseheket, még parancsnokukat, Lauka főhadnagyot is elvesztették, a felkelők betörtek az épületbe. A 16-os honvédek különítménye Vizy Zsigmond vezetésével a főbejárat felől rohamozott. Ők is sikerrel betörtek az épületbe és feljutottak az emeletre, azonban itt zavar támadt a két csoport között, és a támadók visszavonultak.
A laktanya elleni támadással egy időben heves harcok folytak a vasútállomás birtoklásáért, melyet a magyar csapatok végül megszereztek. Helytálltak a balassagyarmati vasutasok is. Feladatuk volt a vasúti sínek mentén haladva a kóvári híd elfoglalása.
A laktanya elleni sikertelen akció hírére a város elöljárósága megkezdte a polgárság szervezését. Huszár Aladár másodfőjegyző lett a városparancsnok. A megszervezett polgárok egy része a temetőnél járőrözött, illetve puskatűz alá fogott egy Losonc felől érkező vonatot. Másik részük a városban cirkált. A lakosok – köztük balassis diákok –, hogy elhitessék a csehekkel a katonaság jelenlétét, a környező háztetőkről, épületekből lőtték a laktanyát. A cseheket megadásra szólították fel, akik ki is lógatták a fehér zászlót, majd a feléjük tartó magyar katonákra lőttek.
A sikerek hírére már a kormány sem maradhatott tétlen. A hadügyminiszter a városba küldte az iglói géppuskás tanfolyam egységet, Kattauer Rudolf főhadnagy vezetésével.
A demolarizált ellenség végül ténylegesen is megadta magát, 78 csehszlovák katona esett az iglóiak fogságába. Balassagyarmat felszabadult! A hírre a Drégelypalánkon állomásozó, Pálmay Ernő százados vezetése alatt álló katonai egység is támadást indított. Az Ipoly északi partját és Salgótarjánt biztosító 40. hadosztály csapatai szintén tüzet nyitottak a demarkációs vonalat átlépő csehszlovákokra. A következő napon felszabadult az Ipoly teljes bal partja.
A polgári és katonai áldozatokat hatalmas gyászoló tömeg kísérte utolsó útjukra a balassagyarmati temetőbe. A magyar és csehszlovák elesettek együtt nyugszanak örök békében a katonai temetőben.
A városiak hős ellenállása megmutatta, hogy – török mintára – ha országszerte szervezett ellenállás alakult volna a megszálló hadak ellen, Trianon aligha lehetett volna ilyen mértékű. Balassagyarmat a kezdetektől őrzi a hősi vállalkozás emlékét. A városháza falán 1922. október 29-én helyezték el a ma is ott díszelgő emléktáblát, Horthy Miklós kormányzó szavainak kíséretében: „Akikről e tábla szólani fog, igaz magyarok voltak, mert forrón szerették hazájukat, és hősök voltak, mert hazaszeretetüknek életüket is feláldozták.”
Az ún. “rendszerváltás” után, 1998-ban, Balassagyarmat képviselő-testülete január 29-ét városi ünneppé nyilvánította és döntött arról, hogy a Civitas Fortissima feliratot címerében és a Városháza homlokzatán is elhelyezzék. A cím használata – miután a Parlament elfogadta Urbán Árpád képviselő javaslatát – 2005 májusában országgyűlési megerősítést is kapott.
Kiemelt képünkön a balassagyarmati felkelők – Fotók és források: hadkiegeszites.honvedseg.hu / balassagyarmat.hu / MTI / legbatrabbvaros.hu
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
