Ez az e-learning a Pride-ról és az LMBTQI emberek támogatásáról szól. A kurzus első részében megtudod, hogy miért fontos a Pride, mit ünneplünk ilyenkor. A második részben pedig az előbújásról olvashatsz, illetve arról, hogyan tudod támogatni ebben az LMBTQI ismerőseidet, barátaidat.
A kurzus elvégzése után képes leszel:
- összegezni, hogy miért fontos a Pride;
- elmagyarázni a coming out fogalmát és fontosságát;
- tudatosítani azokat a viselkedési mintákat, amik biztonságos teret nyújtanak a coming out során egy LMBTQI ember számára– írja az Amnesty honlapján keresztül elérhető e-learning kurzus, amit rövid regisztráció után bárki elvégezhet. Belevágtunk, a fontosabb tapasztalatokat alább összegezzük.
Még mielőtt elkezdődne a móka várni kell a visszaigazoló levélre, de néhány percen belül ez is megérkezik.
„Kedves Dániel!
Köszönjük, hogy jelentkeztél legújabb online kurzusunkra! Ez a kurzus az Előbújás-kurzus nevet kapta, ami a Pride-ról és az LMBTQI emberek támogatásáról szól. Reméljük, hogy hasznosnak találod majd! Jó tanulást kívánunk!” -írja Vivien, a személyre szabott e-learning koordinátorom (mellékelve a mobilszámát), akitől bármikor segítséget kérhetek, ha „biztonságos térre” lenne szükségem.
Az első leckében azonnal a tudatunkba vésik, hogy a 70-es években az USA-ban a rendőrök még zaklatni is képesek voltak azt a sokszínű közösséget.
Haladva tovább az elfogadás kurzusán el is érkezünk a nemzetközi kitekintéshez, ahol van lehetőségünk tanulmányozni az úgynevezett „Rainbow map-ot”, amely azt mutatja meg, hogy melyik országokban a legnehezebb élni LMBTQ-ként.
A Rainbow Map 49 európai országot vizsgál és kategorizál egy 0-100 közötti skálán. A 0% az emberi jogok és a teljes egyenlőség durva megsértését jelenti – míg a 100% az emberi jogok teljes tiszteletben tartását és a teljes egyenlőséget. Az LMBTQI-személyek emberi jogait közvetlenül befolyásoló jogszabályok alapján hat szempont szerint rangsorolják az országokat: egyenlőség, családjogok, gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd, jogi nemek elismerése és testi integritás, civil szféra függetlensége, menedékjog.
Zöld: Egyértelmű az LMBTQI jogok egyenlő biztosítása. Piros: Az LMBTQI jogi egyenlőség sérül. Sárga: Bizonyos területeken sérül az LBTQI jogi egyenlőség – írják.
Magyarország helyezése talán némi magyarázatot kíván. Hazánkban (a térkép szerint) jobban elítélik a deviánsokat mint Szerbiában, de jóval „elfogadóbbak” vagyunk a cseheknél. Ezek az összehasonlítások tűnhetnek meglepőnek, de ha a kormány valós politikáját nézzük a kommunikáció helyett, akkor azt látjuk, hogy az LMBTQ-lobbi ma virágzik Magyarországon.
Az első példa furcsa módon a balliberális pártok által homofób törvénynek nevezett rendelkezés, pontosabban annak gyermekvédelmi része. A törvény kimondja, hogy gyerekeket nem lehet érzékenyíteni, vagy olyan környezetbe, szituációba keverni, ahol sérülhet az egészséges fejlődésük. Első ránézésre ez korrektnek tűnik, de a 2021-es pécsi felvonulásnál kiderült, hogy ez a törvény is annyit ér, amennyit betartanak belőle – semmit.
2021-ben Lantos János, a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjelöltje feljelentést tett a rendőrségen, mert több szülő is elvitte a gyermekét a Pécs Pride-ra. Lantos hangsúlyozta, hogy a rendezvény szervezőit jelentette fel, ugyanis a fő felelősség az övék, de a rendőrség azzal utasította el a beadványt, hogy a törvény ehhez a jogsértéshez nem rendel hozzá büntetési tételt, tehát önmagában csak egy politikai állásfoglalás, egy semmit nem érő gumicsont a jogalkotó részéről.
Lantos János: komoly kritikánk van a kormánnyal szemben a Pride kapcsán (VIDEÓ)
A második ékes példa a NER látenciájára, hogy objektíven kijelenthető:
soha ennyivel nem nőtt a Budapest Pride-on vonulók száma, mint az Orbán-kormányok idején.
A szeméremsértő vonulás betiltása komolyan soha nem merült fel a Fidesz részéről.
„Az ún. Pride szervezői hálát adhatnak a Fidesz kétharmados győzelméért, mert így a felvonulásukat hatóságilag nem tiltják be!”
– írta korábbi közleményében Novák Előd a fentiekre utalva.
Ebbe a sorba illik még Novák Katalin kijelentése is. Az új köztársasági elnöknek még nem volt ideje arra, hogy Budaházy Györgyöt és társait kegyelemben részesítse, de azt már leszögezte, hogy ő a melegeknek is a köztársasági elnöke szeretne lenni.
„Nem a gesztusok, hanem a tettek elnöke vagyok. Azt szeretném, ha minél több magyar ember érezné, az ő elnöke is vagyok. Ebbe természetesen beletartoznak a homoszexuális magyar emberek is”
-nyilatkozta a Telexnek Novák Katalin.
Az új államfő kijelentése fontos politikai jelentőséggel bír, amely akár előre jelezheti az előttünk álló évek folyamatait.
A Háttér Társaság mindenesetre már személyes találkozóra is hívta a köztársasági elnököt.
A Háttér Társaság bízik abban, hogy ez a célja nem csak szavakban, hanem tettekben is megmutatkozik, ezért egyesületünk személyes találkozót kezdeményez a köztársasági elnökkel a magyarországi LMBTQI közösséget érintő problémákról – írják.
A Háttér Társaságnál úgy látják, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar társadalom és jogrendszer sokkal elfogadóbbá vált a szexuális és nemi kisebbségek irányában, ez a pozitív tendencia az elmúlt években megfordulni látszik.
Novák Katalin köztársasági elnökké választása még jobban utat nyithat az LMBTQ lobbinak – legalábbis az ilyen szervezetek erre számítanak. Érdemes hozzátenni, hogy a Háttér Társaság honlapján a “támogatóink” között ott szerepel a Nemzeti Együttműködési Alap (Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.), amely költségvetési forrásokkal gazdálkodik.
Az állami pénzalap saját tevékenységének leírásában így fogalmaz: a Bethlen Gábor Alap elkülönített állami pénzalap, amelynek célja a Magyar Kormány nemzetpolitikai stratégiájához kapcsolódó célok megvalósulásának elősegítése. Kiemelt feladata a külhoni magyarság szülőföldjén történő egyéni és közösségi boldogulásának, anyagi, szellemi gyarapodásának elősegítése és kultúrájának megőrzése érdekében támogatások nyújtása. Feladata a támogatások igénybevétele és hatékony kihelyezése céljából átlátható pályázati rendszer működtetése. Az Alapkezelő tevékenységével hozzájárul a világ összmagyarsága nemzettudatának erősítéséhez, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásához.
Az Alapkezelő a határon túli oktatás-nevelési pályázatokon kívül, melyek több mint 250 ezer külhoni támogatottat: gyermeket és fiatalt érintenek, természetes és jogi személyek, önkormányzatok, intézmények, egyházak és civil szervezetek számára nyílt pályázati rendszert működtet, egyedi támogatási kérelmek elbírálásának adminisztrációját végzi. A Kormány nemzetpolitikai stratégiájához igazodva meghívásos pályázati felhívásaival támogatja azon kiemelt nemzeti jelentőségű szervezeteket, intézményeket, illetve programokat, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a határon túli magyarság önazonosságának megőrzésére.
Úgy tűnik, hogy a nemzeti oktatás-nevelés mellett egy kis LMBTQ is belefér a pénzalapnak, erről azonban már nem írnak. A másik lehetőség, hogy az értékteremtő oktatásba már önmagában beleértik a ferdehajlamúak ügyének támogatását, azért nem is említik meg külön.
A Nemzeti Együttműködési Alap mellett a Háttér Társaság honlapján még feltűnik támogatóként a Visegrad Fund, amelynek logikusan a visegrádi országok együttműködésének erősítését kellene koordinálnia – legalábbis ennek anyagi részét.
A térkép ezek tükrében már nem is tűnik annyira szürreálisnak. De ne ragadjunk le itt, a tudás hatalom, folytassuk hát az e-learninget!
A következő modulban már az érzelmekre próbálnak hatni és azt érzékeltetni, hogy a normális emberek a hétköznapokban mennyiszer kérkednek azzal, hogy miket csinálnak a párjukkal.
„Mit gondolsz, mennyi időt tudsz eltölteni a munkahelyeden anélkül, hogy beszélnél arról, hogy kivel, hogyan töltöd az időd, milyen programokon veszel részt? Próbáld ki egy hétig!
Szerinted könnyen sikerülne?
Gondolj bele, hogy nagyon sok LMBTQI ember minden hete ilyen, hiszen ha még nem bújtak elő a munkahelyen, akkor titkolózniuk kell. Ha szerinted nehéz lenne, vagy nem is sikerülne egy hétig nem beszélni a magánéletedről a munkahelyeden, akkor már tudod: kibírhatatlanul nehéz nem megosztani másokkal azt ami te vagy, ami hozzád tartozik” – manipulálnak már-már megszégyenítve a nemzeti konzultáció kérdéseinek színvonalát.
Némelyest azért elgondolkoztam ezen a ponton, hogy vajon szoktam-e a munkahelyemen a szabadidős tevékenységeimről beszélni? Arra jutottam, hogy természetesen igen, de ennek semmilyen szexuális, vagy nem identitást érintő vetülete nem szokott lenni, a normális emberek beszélgetnek egymással, de ez abban a formában biztosan nem jelenik meg, ahogyan az érzékenyítő tankérdés elénk igyekszik vetíteni.
Tovább lapozva a „tankönyvet” azt is megtudhatjuk, hogy az előbújásnak külön napja van. Ez október 11-e, amikor is minden évben a már coming outolt másokat kellene ünnepelnünk. Ezt nyomatékosítva három példakép történetét is elénk tárják. Elliot Page, Kristen Stewart és Steiner Kristóf bátor előbújásától azonban most megkímélnénk az olvasót. Menjünk tovább, sok dolgunk van még!
Hogyan reagálj, amikor valaki előbújik?
Már a hetedik leckénél járunk, amikor világossá válik, hogy ezeket az előbújásokat az emberfiának nem csak tűrnie, hanem támogatnia is kellene. Sőt. Az is a normális emberek feladata, hogy a megfelelő, biztonságos környezetet előkészítsék.
„Ahogyan azt eddig megtanulhattad, az LMBTQI személyek életük során többször kell, hogy előbújjanak különböző embereknek. A helyzet bizonytalansága miatt a coming out lehet ijesztő a számukra és járhat szorongással. Ezért is fontos, hogy biztonságos környezetet tudjunk biztosítani azoknak, akik előbújnak nekünk. Mivel nem mindig könnyű, összeszedtünk pár tippet, amik abban segíthetnek, hogy támogató légy, amikor előbújnak neked” – hangzik a tananyag.
A legviccesebb, hogy a coming outot követő reakciókat interaktív módon csoportosíthatjuk is „támogató”, vagy „nem támogató” értékelés szerint.
Sokat kell még tanulnunk, hiszen a program addig nem enged tovább, míg meg nem mondjuk a helyes választ.
Itt még közel sincs vége. A továbbiakban játékos formában tanulhatunk az elfogadásról. Különböző szituációkban modellezhetjük a lehetséges reakcióink következményeit. Természetesen törekedtünk arra, hogy minden esetben a lehető legelutasítóbb, tehát a normális választ adjuk.
Sári és Luca, gyerekkori legjobb barátok, ülnek a kanapén és társasoznak, amikor Sári odafordul Lucához és azt mondja, “mondanom kell valamit”.
-Figyelj Luca, már nagyon régóta ismerjük egymást, de van, amit még nem mondtam el, mert nagyon félek, hogy mit szólsz majd. Leszbikus vagyok!
A fenti lezbi-előbújós szituációban szerkesztőségünkben számtalan más reakció ötlete is felmerüt, de sajnos csak az alábbi 3 közül lehet választani.
1.Köszönöm, hogy elmondtad. Nagyon bátor vagy!
2.Oké… És akkor belém is szerelmes vagy? Ez nem csak egy időszak?
3.Mindig is tudtam, végre elmondtad! Nem tudom, mitől féltél ennyire, nem nagy ügy az egész!
A második opcióra kattintottunk és ez következett: megvető pillantás, kioktatás, megalázás.
„Amikor valaki a saját identitásáról beszél, akkor ne kérdőjelezd meg, csak fogadd el, az ő életéről van szó. A felmerülő kérdéseket még lesz idő feltenni” – szól a dorgáló magyarázat.
Szerencsére itt még semmi végzeteset nem „hibáztunk”, a program újra előhozza ugyanezt a szituációs gyakorlatot, így mi is sikeresen ki tudjuk választani azt a lehetőséget ami tovább enged minket a kurzus végéhez.
A záró epizódban még ajánlanak egy-két LMBTQ ruhadarabot, illetve felkínálják a csatlakozás lehetőségét. Négy nagy, felvilágosult lehetőség közül választhatunk:
Rövid töprengés után a „vegyél részt” opcióra mentünk, amivel nem hazudtunk, hiszen stábunk az idei felvonuláson is ott lesz, hogy bemutassa a rendezvény sokszínűségét.
Aki lemaradt volna, az itt meg tudja tekinteni a tavalyi riportot.
Aki pedig edukálná magát, az itt rátalálhat a nagy előbújás kurzusra.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
