Írásbeli kérdéssel fordult a Mi Hazánk Dr. Nagy István agrárminiszterhez, „2022 óta vizsgálták-e milyen nemzetközi egyezményeket sért a szlovákiai szennyezés?” címmel.
Mint a politikus felhívta a figyelmet, két és fél évvel ezelőtt történt a nagy Sajó-katasztrófa, amikor is egy szlovákiai vasércbányából szennyezett víz ömlött a folyóba, amit akkor valamelyest megfékeztek, de a probléma ismét kiújulni látszik, ugyanis a kifolyás utáni néhány kilométeren ismét narancssárgás, rozsdaszínű a Sajó, hasonló, mint 2022 nyarán.
Közben az arzén szintje is növekedett a vízben, amit az állami geológiai intézet mérései is megerősítettek. Dócs Dávid már a katasztrófa évében is kérdezte a kormányt a jövőbeli lépéseiről, mire Nagy István úgy felelt, az „szlovák belügy”.
A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint viszont ez Magyarországot és az itteni élővilágot is súlyosan érintő környezetszennyezés.
Éppen ezért a párt politikusa az alábbi kérdésekkel fordult Nagy István agrárminiszterhez:
- 2022 óta vizsgálták-e milyen nemzetközi egyezményeket sért a szlovákiai szennyezés?
- Ezen egyezmények alapján milyen lépéseket tettek azok szlovák részről történő betartására, illetve annak érdekében, hogy a szennyezés végleg megálljon?
- Magyarország, mint hatásviselő fél, az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ EGB egyezmény (Espooi egyezmény) szerint kérte-e a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását?
- Az EU soros elnökeként milyen hatékonyabb fellépést tervez a kormány az ügyben?
Kormány: a víz minősége megfelelő
A kérdésre Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára válaszolt. Az államtitkár azt állította, hazánk környezeti állapotának javítása, a természeti értékeink védelme, illetve a gazdaság zöldítése hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország „Európa azon országai közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni, biztonságos és tiszta környezetben”.
A Sajó folyó helyzetére rátérve Steiner azt állította, a vízügyi hatóság naprakész információkkal rendelkezik, rendszeresen kommunikálnak a szlovák illetékesekkel. Mint kifejtette, „a szlovák fél a szennyezés bekövetkezte után sűrítette a Sajó folyón végzett vízminőségi mintavételezését. A szennyezés levonulása után a sűrített méréseket fenntartotta, az időbeli mintázást a magyarországi mintavételekhez igazította. A laboreredményeket a két ország között fennálló nemzetközi határvízi egyezményben foglaltaknak megfelelően rendszeresen megküldi.”
A Sajó vízminőségére rátérve Steinder arról beszélt, a mért komponensek esetében az megfelelő, nem lépi túl a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló rendeletben foglaltak. Majd arról beszélt, az Espooi Egyezmény ipari balesetek, szennyezések bekövetkezése esetén nem alkalmazható, az csak konkrét beruházások engedélyezésével összefüggésben értelmezhető.
Válaszából az nem derült ki, hogy akkor miért narancssárgás, rozsdaszínű a Sajó, hasonlóan 2022 nyarához.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
