Egy év alatt drasztikusan emelkedett az emberölések száma. A szociálpszichológus szerint a koronavírus-járvány, a háború és az energiaválság miatti állandó bizonytalanság termeli ki a különböző lelki eredetű betegségeket, míg a kriminológus úgy vélekedik, hogy az emberek lelkiállapotát, a társadalmi feszültségeket nem lehet egyértelmű összefüggésbe hozni a gyilkosságok és más erőszakos bűncselekmények számának emelkedésével – írja az Index. Amiről egyikük sem beszél(het), az az elkövetők származása, illetve a kultúrkör, melyben mozognak. Bizonyára véletlen, hogy az eltolódó etnikai arányokkal párhuzamosan nőttek meg jelentősen az életellenes bűncselekmények.
Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS) adatai szerint tavaly drasztikusan nőtt az emberölések száma. Míg 2018-ban 97, 2019-ben 141, 2020-ban 203, 2021-ben 154, addig
2022-BEN 238 gyilkosságot követtek el.
Budapesten a gyilkosságok száma egy év alatt megduplázódott: 2021-ben 25 embert öltek meg, 2022-ben már 50-et.
Különösen sok családon belüli erőszakos bűncselekmény történt.
Hát persze, hogy a Covid a hibás
Az ún. szakértők a háborútól kezdve az energiaválságon át a Covid-járványig mindennel megpróbálták magyarázni a helyzetet. Szerintük az „állandó bizonytalanság”, illetve a folyamatos szorongás nagyban hozzájárul a különböző lelki eredetű betegségek kialakulásához, ami miatt megnőhet a depresszió és az öngyilkosságok száma, valamint a családon belüli erőszak is.
A Covid esetében figyelemreméltó, hogy a szakértők még véletlenül sem a korlátozásokat és a lezárásokat említik, vagy az oltásterrort, mikor egészséges emberek milliót bélyegezték meg, tiltották ki rendezvényekről, zárták be otthonaikba, miközben folyamatosan uszítottak ellenük a médiában. Ezzel párhuzamosan pedig az erre fogékony embereket folyamatos rettegésben tartották a „halálos vírustól”, melynek mortalitása még a meghamisított statisztikákban sem mutatott kiemelkedő számokat. Nem, ennem nyilván semmi köze az európai emberek mentális állapotának romlásához. A médiát és a politikai elitet felelősségre vonni a XXI. században? Mégis hová gondol az ember!?
A drasztikusan emelkedő gyilkosságokat azonban még ez is csak kis számban magyarázza. Hiszen, ahogy a szakértőtől el is hangzott, a szorongás és depresszió elsősorban az öngyilkosságokat növeli (melyben hazánk sajnos egyébként is évtizedek óta élen jár), a gyilkosságokat nem. Főleg akkor, ha ehhez hozzávesszük, hogy a tavalyi évben a legtöbb gyilkosság, amiről hallani lehetett jellemzően védtelen idősek sérelmére történt, vagy „szóváltás” fajult késeléssé. Ezért is lenne érdekes, ha – az USA-hoz hasonlóan – Magyarországon is
vezethetnének a hatóságok etnikai alapú nyilvántartást az elkövetőkről.
Aligha lehet véletlen, hogy az etnikai arányok eltolódásával párhuzamosan emelkedik az életellenes bűncselekmények száma, ráadásul kiemelkedő mértékben pont azon bűnelkövetési formákban, melyek 90-95 százalékban éppen erre a bizonyos, meg nem nevezhető szubkultúrára jellemzőek.
Kés, bicska, balta
Az is sokat elárul egy társadalom mentális állapotáról, hogy milyen eszközöket használnak az elkövetők bűncselekményük végrehajtásához. Ebből a szemszögből nézve például a január 12-i rendőrgyilkosság elkövetője egyáltalán nem lóg ki a sorból: Magyarországon ugyanis évtizedek óta a kés a leggyakoribb gyilkos eszköz.
Az Országos Kriminológiai Intézet ötven évvel később végzett vizsgálata csak részben hozott más eredményt. A kriminológusok a 2000 és 2012 közötti, több ember sérelmére elkövetett emberölések vizsgálata során összesen 231 ügy aktáit nézték át, és arra jutottak, hogy a gyilkos eszköz 31 százalékban kés, bicska volt, míg 23 százalékban lőfegyver és 9 százalékban balta. De jobb memóriával rendelkező olvasóink emlékezhetnek a szamurájkardra is, mint rendre előkerülő fegyver.
Kiemelt képülnök Baumann Péter főtörzsőrmester emlékére gyújtott mécsesek a Rendőrségi Igazgatási Központban tartott sajtótájékoztató helyszínén, fotó: Máthé Zoltán / MTI
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
