2020-ban Ingrid Carlqvist és Maria Celandert etnikai csoportok elleni uszítással vádolták meg, miután írtak egy vitaindítót a bevándorló hátterű, „klán mentalitású” muszlim csoportok társadalomra jelentett veszélyeiről – írta egy svéd lap.
Az nem tisztázott, ki jelentette fel a két újságírót, ugyanis azokról, akikről a cikkben szóvan jórészt alig, vagy egyáltalán nem beszélnek svédül, de legfőképpen nem olvasnak vitaindítókat. Ellenben a liberálisokkal és „jogvédőkkel”.
Bárki is volt az érzékenylelkű jelentgető, csalódnia kellett, ugyanis a kerületi bíróság felmentette a két újságírót. Az indoklásukban az szerepelt, hogy noha a szöveg „megvetést fejez ki a muszlimok iránt”, sőt, még „kriminalizálja” is őket, ez azonban nem jelenti azt, hogy az írás ne férne bele a véleménynyilvánítás szabadságába.
A novemberi ítéletben, amelyben a duót felmentették, a bíróság úgy ítélte meg, hogy az általuk vádolt szöveg megvetést fejez ki a muszlimok iránt, ugyanakkor „a kriminalizálás nem akadályozhatja a véleményszabadságot vagy a vélemény szabad kialakítását”. Helene Jacobsson ügyész nem volt elégedett az ítélettel, ezért fellebbezést nyújtott be.
A liberális Jacobsson legnagyobb döbbenetére azonban a két újságírónőt a Fellebviteli Bíróság is felmentette. Pontosabban fogalmazva, másodfokon helybenhagyták a kerületi bíróság ítéletét.
Carlqvist és Celander most másodszor is felmentésre kerül, amikor a Fellebbviteli Bíróság változások nélkül helybenhagyja a kerületi bíróság ítéletét.
Friade igen! Hovrätten över Skåne och Blekinge konstaterat att jag och @mariasunflower inte gjort oss skyldiga till Hets mot folkgrupp.
— Ingrid Carlqvist (@ingridcarlqvist) April 26, 2021
A kifogásolt cikk
Az írás, ami miatt több mint egy évig bíróságra kellett járnia a két újságírónak egy kitalált történet, mely egy olyan Svédországot vázol fel, ahol valamilyen okból kifolyólag gyógyszerhiány alakul ki. Az állam csődöt mond, a gyógyszerbeszerzés pedig a maffia-szerűen működő muszlim klánok kezébe kerül. A cikk részletesen mutatja be a különbséget az individualista, liberális svédek és a közösségért és családért dolgozó muszlimok között, azok eltérő értékeivel és kultúrájukkal együttvéve. Kielemve például, hogy egy muszlim országban az ún. „demokratikus értékek” és „egyenlő jogok” nem sokat jelentenek.
Noha a szerzőket aligha lehet nacionalizmussal vádolni, hiszen írásukban olyan „momentumosan” „muszlimokról” és „nem muszlimokról” írnak (még véletlenül se svédekről és muszlimokról), ráadásul aggályaik is inkább liberális eredetűek. Ez persze nem tartotta vissza azt az érzékenylelkű olvasót, aki „bátran”, név és arc nélkül, sunyin a vitaindítóra írt válasz helyett egyszerűen feljelentette a szerzőket a rendőrségen. Ettől függetlenül örvendetes, hogy meglepő, de helyes ítélet született mind első, mind másodfokon.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
