Több millió euró értékű tőkebefektetésről írt alá szerződést a Kék Bolygó Tőkealapok és a Lead Ventures Alapkezelő által képviselt Enter Tomorrow Kockázati Tőkelappal. A friss finanszírozást az Agroloop fekete katonalégy lárvatenyésztési és feldolgozási tevékenységének bővítésére fogja fordítani a Pest megyei Üllő határában található üzemcsarnokukban. A befektetés elősegíti a vállalat termelési kapacitásának növelését, valamint a technológiai fejlesztést is, melynek köszönhetően a cég még inkább hozzájárulhat a hazai körforgásos gazdaság fejlődéséhez. Korábban az Eprolius Hungary Zrt. és a Gran Private Equity vezető magyar kockázati tőketársaság is jelentős befektetéssel segítette elő a vállalat indulását – adta hírül az agrarszektor.hu.
A cikkből kiderül, hogy az Agroloop fekete katonalégy tenyésztési tevékenységet folytat annak érdekében, hogy az állati takarmányalapanyag termelés környezeti hatásait csökkentse, valamint a talajegészséget javítsa. A vállalat helyi élelmiszerfeldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit használja a lárvák etetésére, amik az alacsony értékű biomasszát magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át.
Állításuk szerint ez azért egy jó megoldás, mivel a körforgásos gazdasági modellt követő folyamat jelentősen kisebb ökológiai lábnyommal jár, mint a hagyományos állati takarmányalapanyag-termelés: a rovarlárva tenyésztése és a belőlük készült takarmányfehérje és -zsír jelentősen alacsonyabb karbonkibocsátással jár, mintha az átlagos haszonállat-tenyésztésből származna.
A rovarokból kinyert takarmányfehérjét és olajat aztán a házikedvencek tápjaiban és a haszonállatok takarmányaiban használnák fel alapanyagként. A komposztból készülő talajjavító granulátum pedig a növénytermesztésben kerül felhasználásra: javít a talajok termőképességén és ezáltal hozzájárul a jó minőségű élelmiszer- és takarmány-alapanyagok előállításához.
Az Agroloop deklarált célja, hogy rövid időn belül megduplázzák lárva tenyésztési kapacitásukat. A cég hosszú távú tervei közé tartozik az ipari méretű rovartenyésztés bevezetése a közép-európai régióba. Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője arról beszélt, hiszi, hogy a bővítéssel hosszú távon a közép-kelet-európai régióban és azon túl is pozitív változásokat tudnak előmozdítani a mezőgazdasági gyakorlatokban. “Közös missziónk, hogy egy minden eddiginél hatékonyabb és fenntarthatóbb takarmánytermelési rendszert hozzunk létre, mindezt pedig környezetkímélő technológiákkal és körforgásos gazdasági megközelítéssel valósítsuk meg. Ez a befektetés döntő mérföldkövet jelent a zöldebb jövő felé vezető utunkon” – tette hozzá.
A szakértők szerint a takarmány célú rovarpiac az évtized végére eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat, éves szinten 1 millió tonna rovarlisztet termelve.
Vajon itt megállnak, vagy ez csak az első lépés?
Noha jelen hírünk kizárólag a házikedvenceknek, valamint a haszonállatok számára előállított rovarfehérjéről szól, az emberben már óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy vajon tényleg beérik majd ennyivel? Főleg annak fényében, hogy az utóbbi években a globalisták húsellenes kampányukba behozták a rovarfogyasztást, mint “környezettudatos opciót a fenntartható jövőért”. Ezek után vajon elhihetjük, hogy a rovarfehérje-gyártó üzemek kapcsán nem fog felmerülni, hogy ha az állatoknak nincs baja tőle, akkor akár emberek számára is elkezdhetnénk értékesíteni?
Igaz, a kormány korábban határozottan felszólalt a rovarfogyasztás kapcsán, ám a rovarfehérje feldolgozását nem tiltotta meg, csupán kötelezte a gyártókat, hogy a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszereken fel kell tüntetni a „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” kifejezést, illetve azokat a többi terméktől elkülönítetten kell kihelyezni.
Igaz, Nagy István agrárminiszter korábban olyanokat is mondott, miszerint: “Magyarország egyedüli tagállamként nem támogatta azt az európai uniós szándékot, rovarokat hozzanak forgalomba élelmiszerként és élelmiszer-összetevőként az EU-ban.” Hozzátéve: “akiknek fontos, hogy magyar eredetű élelmiszert vásároljanak, azok nem szeretnének rovarokat enni. Ráadásul a magyar gazdák mindig kiváló minőségű alapanyaggal, friss és jó minőségű élelmiszerrel látják el a magyar lakosságot, nem kell sem élelmiszer, sem pedig fehérjehiánytól tartanunk, húzta alá.”
Ez pedig azért aggasztó, mert mikor Orbán arról beszélt, nem leszünk bevándorlóország, röviddel ezt követően elkezdődött a harmadikvilágbeli migránsmunkás import. Mikor pedig megígérte, nem támogatjuk Svédország NATO-csatlakozását, rövid időn belül felszólította a parlamentet, hogy meg kell szavazni. És még sorolhatnánk, hány esetben fordult elő, hogy a kormány mondott valamit, majd annak a szöges ellentétét hajtotta végre.
(Címlapkép forrása: Agroloop)
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
