Szombaton délután rendezik Magyarország legrégebbi Trianon elleni tiltakozását. A HVIM által életre hívott rendezvényt idén a 23. alkalommal szervezték meg Budapesten. Nem csak a hagyományos felvonulás szerepelt a programban, de például akusztikus koncertek is.
Fél egy után lassan gyülekezett a tömeg az eső áztatta Thököly úton Románia nagykövetsége előtt. A beszédek elhnagzása után innen indult a több mint két évtizedes múltra visszatekintő Trianon Felvonulás, mely tiltakozás az 1920-ban Magyarországra kényszerített „békeszerződés” ellen. A rendezvényen jelen volt és felszólalt Toroczkai László is.
A gúnyhatár nem tudja a nemzetet szétszakítani
A felszólalók sorát Kispalkó Szilveszter nyitotta egy óra után nem sokkal. A Mi Hazánk európa parlamenti képviselőjelöltje a külhonban ragadt magyarok üldöztetéséről beszélt, kiemelve az Úz-völgyében történteket vagy éppen a Benes-dekrétumokat. Dicsérte ugyanakkor a HVIM gyerektáborát és a Pajtárs Mozgalmat. Kiemelte, hogy demográfiai fordulat nélkül nincs magyar jövő.
„A mi csatáinkat senki más nem nyerheti meg helyettünk”
– emelte ki, majd emlékeztetett, hogy június 9-én a globalista és a nemzeti érdekek között választhatnak a szavazópolgárok. A kézdivásárhelyi Beke István egy rövid történelmi kitérő után arról beszélt, hogy Trianon egyetlen pozitívuma az, hogy megerősítette a külhonban ragadtak nemzeti identitását és a hazájukhoz való ragaszkodását. Mint mondta,
„a gúnyhatár csak egy ideiglenes fizikai eszköz, amely a nemzetet nem tudja szétszakítani!”
Fontosnak nevezte, hogy a nemzet kitartó és összetartó is legyen. A beszédek közben többször is zúgott a „vesszen Trianon!” skandálás.
Beke István szerint fontos, hogy „magyarnak ne legyen magyar a farkasa”
A Rongyos Gárda és a japán katonák példája
Kónya Dorka, aki „Egy vármegyés lányként” ismerhettek meg sokan, a világháború után még évtizedekig harcoló japán katonákat állította példaként azok elé akik azt kérdezik: vajon meddig van értelme harcolni Trianon igazságtalansága ellen?
„Életünk végéig, vagy amíg vissza nem szerezzük a területeinket!”
– jelentette ki a fiatal lány, aki emlékeztetett rá, hogy a Rongyos Gárda ütötte az első rést a trianoni igazságtalanságon.
Kónya Dorka, a rendezvény főszervezője
A HVIM alelnöke, Kónyi-Kiss Botond a hazaáruló politikusok megnyilvánulásaira emlékeztette a jelenlévőket. Mint mondta, a két világháború között
„pártok fölötti nemzeti minimum volt a revízios politika.”
Kitért a kormánypártokra is emlékeztetve, hogy 1990-ben még kivonultak a megemlékezésről, tiltakozva ellene. Azóta persze történtek pozitívumok is, fejtette ki, de szerinte ez csak a magyar ellenállás nyomásának köszönhető. Kónyi-Kiss szerint Orbán csak potenciális munkaerőként tekint a külhoni magyarokra. Kiemelte, hogy a világrend, amiben élünk, átalakulóban van. Büszke nemzeti identitás és bátor nemzetre van szükség a helytálláshoz, „ebben pedig nekünk kell irányt mutatni.”
A cenzúra ellenére mégis hatalmas eredményeket értünk el
Toroczkai László szerint ha ismerné a történelmünket, akkor a világ jelentős része a magyarok ügye mellé állna. Mint mondta, „olyan, mintha a világban az elvhűség megszűnt volna.” Sajnálatosnak nevezte, hogy a fősodratú média ma már nem beszél a magyarság legnagyobb tragédiájáról. Emlékeztetett, hogy sem az ő nevét, sem a HVIM-et, Tyirityán Zsoltot vagy a Betyársereget említeni sem lehet már a legnagyobb közösségi oldalon.
„Világszinten is egyedülálló az a cenzúra, amely maroknyi közösségünket éri, mégis tudunk eredményeket elérni!”
– jelentette ki Toroczkai László. Kiemelte a Magyar Szigetet, vagy azt a rengeteg nemzeti rockzenekart, melyek magyarok tízezreinek adták vissza hitüket.
Ilyen eredménynek nevezte az állampolgárság kiharcolását is a határon túli magyarok számára, azt azonban már negatívumként jegyezte meg, hogy miközben sok cigány, szerb vagy román megkapta azt, addig
igazi magyar hazafiak, vármegyések kérelmeit több esetben is visszautasították, mint Kispalkó Szilveszterét is néhány évvel ezelőtt.
Ezután visszautalt az előtte felszólalók vármegyésekre, kifejezve reményét, hogy egyszer ők is az Országgyűlésben beszélhetnek majd, ahol ilyen tiszta szívű szónokokat szeretne látni. Toroczkai kiemelte, hogy a sokak által várt európai integráció nemhogy növelte a magyar kisebbségek jogait, de inkább rontott azokon. Példaként a székely jelképek üldöztetését hozta fel. Beszélt a zajló EP-kampányról, valamint arról, hogy a világ leggyorsabban fogyó nemzetei között vagyunk, ami ellen tenni kell. Beszéde végén azonban kiemelte, hogy
„soha, senki nem veheti el tőlünk azt az álmot, hogy lesz még magyar feltámadás!”
A beszéde után elindul a menet a Városliget felé, ahol a Vajdahunyad várnál több programmal is várja az érdeklődőket a szervező HVIM. Ma este 19 órától rendezik az ATV-n az európai parlamenti listavezetők vitáját, melyen Toroczkai László részt vesz, Deutsch Tamás (Fidesz) és Magyar Péter (Tisza) azonban nem.
Toroczkai László előbb a Trianon-felvonuláson, majd az ATV vitáján vesz részt
