Budaházy György közel két évtized megpróbáltatásai után elhagyhatta a börtönt, a hátralévő börtönbüntetését elnöki kegyelemből végrehajtásban felfüggesztettre változtatták. Az eseményt követően a Palóc Hírnök készített egy interjút Budaházyval, ahol többek között afelől érdeklődtek, hogyan értékeli a „kissé felemás döntést”, illetve hogyan éli mindennapjait.
Az első kérdés arra irányult, hogy azt kapta-e Budaházy a másodfoktól, amit várt?
Alapvetően úgy érzem a bíró nem állt hozzánk ellenségesen, és amikor kimondták az ítéletet, a hat évet – akkor már éreztem, hogy az ügyünk valamilyen szinten meg fog oldódni. A bűnszervezet címke – bár az ügyvédeknek az volt a véleménye az egész eljárás alatt, hogy ez az esetünkben nem áll meg – rajtunk maradt, ha ezt levették volna, akkor a kedvezményekkel együtt nekem már egy napot sem kellett volna tovább ülnöm – mondta Budaházy, hozzátéve, úgy gondolja, a jogerős ítélet utat nyitott a kegyelmi eljárásnak.
Összességében úgy érzem a másodfokú ítélet meghozatalakor a társadalmi nyomás és a politikai nyomás is erős volt, s ez meg is látszott az ítéletben. Azt mondta a bíró a terrorcselekmény tényállása megvalósult, ugyanakkor azt nem lehet ránk mondani, hogy terroristák vagyunk, sőt a társadalom hasznos tagjainak tekintett minket
– magyarázta.
Arról is beszélt, szerinte a bíró is kényszerpályán mozgott, ez látszott is rajta, hiszen másodfokon mindenkinek az adható minimumot adta.
Mint kifejtette:
az ítélet kihirdetése és a büntetéseink időtartamának jelentős csökkenése után – még korábbra visszatekintve, s tudva, hogy a köztársasági elnök asszony a többieknek kegyelmet adott – már volt okunk a reményre. Végül is nem a teljeskörű mentesítést kaptuk meg, hanem a hátralévő büntetésünket öt évre felfüggesztették, így egyből tudtunk szabadulni.
Sokan a köztársasági elnök döntését felemásként értékelték, mire Budaházy annyit mondott: „Én is hallottam, hogy sokan a nemzeti oldalon nincsenek megelégedve a megszületett döntéssel, s az első reakcióm nekem is az volt, hogy az előző kőr minden joghátrány alól mentesült, mi hozzájuk képest jóval kevesebb kedvezményt kaptunk. Őket nem is ítélték el jogerősen, míg velünk szemben megszületett egy ítélet, csak azt végrehajtásában felfüggesztették. S van még egy időbeli furcsaság is. Ha leültem volna a két év két hónapot, az 2025-ben lejárt volna, így viszont a felfüggesztettem, csak 2028-ban telik le, addig érvényesek rá ennek a szabályai. Ha tehát öt éven belül olyan szándékos bűncselekményt követ el valamelyikünk, amiért jogerősen elítélik, akkor a mostani büntetéseink is hozzáadódnak a börtönidőszakhoz. Emellett ki kell fizetnünk a tetemes perköltséget, közügyektől eltiltás öt évig, büntetett előéletből fakadó hátrányok nyolc évig.”
Ennek fényében ő úgy látja, „az igazi kegyelem az volt, amit tavaly heten kaptak az ügyünkben”. Mint rámutatott, ezért is igaztalan az a baloldalról folyó hangulatkeltés, ami úgy adja elő, mintha mi büntetlenséget élveznénk az elnöki kegyelem által.
Gyurcsány Ferenc egyébként már meg is fenyegette a hazafiakat, miszerint, ha ők ismét hatalomra jutnak, akkor mehetnek vissza a börtönbe. Budaházy szerint azonban erre jogilag nincs lehetőség, kivéve, „ha koholt vádakkal meggyanúsítanak, s a bíróság elítél minket, akkor a most felfüggesztett időnket hozzá fogják csapni az újabb ítélethez. Vádakat koholni pedig nagyon értenek, elég, ha az ember megnézi a Tanú című filmet, illetve erről szól az én elmúlt húsz évem is.”
De, mint mondta, úgy érzi
nekik aztán semmi erkölcsi alapjuk nincs kritizálni a mostani döntést, hiszen ők kétszer is – a rendszerváltáskor a kádári kommunista bűnökért és 2010 után a 2006-os rendőrterrorért – megúszták az elszámoltatást.
Budaházy elmondta továbbá, a közéleti szerepvállalását szeretnék folytatni, nem kíván „visszavonulni”, azonban továbbra sem akar belépni egyetlen pártba sem, mivel „nem híve a pártokráciának”.
Arra a kérdésre, hogyan éli a mindennapjait, azt felelte, lassan, de kezd visszarázódni a régi kerékvágásba.
„Voltam szabadlábon a közel másfél évtizedig tartó bírósági eljárásom alatt is, de akkor nem lehettem igazán felszabadult, mert mindig ott volt az a nyomasztó érzés, hogy hogyan lesz majd az én szempontomból a per folytatása. Készültem a tárgyalásokra, jártam a bíróságokra, egyeztettem az ügyvédekkel – ezek borzasztó sok időt és energiát vettek el az életemből. Ekkora befektetéssel úgy érzem még egy egyetemet elvégezhettem volna! Most van az az állapot, hogy megint tervezgetni tudom a jövőmet, bár azért anyagilag is lábra kell állnom, hiszen nem csak testileg-lelkileg, de anyagilag is megviseltek az elmúlt évek” – mesélte.
Nem bánt meg semmit
Budaházy kifejtette, azokat a bűncselekményeket, melyekkel megvádolták, nem követte el. Azt viszont, hogy nemzetstratégiai szempontokból fontos ügyekben kiállt az igazáért, sosem bánta meg. Sőt, szerinte a baj ott van, hogy mind 2002-ben, mind 2006-ban csak nagyon kevesen álltak ki a fontos ügyekért. Mint fogalmazott:
a Gyurcsány rezsim ellen kiállni is helyes döntésnek tartottam, fel kellett emelnem a szavamat. Sőt mindenkinek ki kellett volna állni ellenük, az volt a baj, hogy ezt csak nagyon kevesen tették meg még 2006-ban is.
Hozzátette, „borzalmas volt, amit akkor a hatalom az ellenállókkal művelt, egyre azonban jó volt ez a kegyetlen, erőszakos fellépésük. Megmutatta a magyarországi baloldal igazi arcát, sok ember szemét felnyitotta, hogy mire képesek ezek a politikai hatalomért.”
Ő egyértelműen úgy látja, hogy a Fidesz 2010 óta tartó kétharmada is Gyurcsányék politikájának következménye.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
