Elon Musk komoly és ambiciózus korrupció- és bürokráciaellenes terveket készül megvalósítani – erről a napokban már írtunk is lapunkban. A Kormányzati Hatékonyságért Felelős Hivatal (DOGE) 2024 végén alakult meg vezetésével, kezdetben Vivek Ramaswamy társigazgatásával. Többen úgy látják, a DOGE és a hozzá hasonló kezdeményezések közvetlen kihívás elé állítják a Washingtont régóta irányító hatalmi struktúrákat.
Mint mondják, Washington túlbürokratizált rendszere évtizedeken keresztül szipolyozta ki az adófizetők pénzét pazarló programok, NGO-k és nemzetközi kezdeményezések finanszírozására, amelyek sok esetben a nemzeti szuverenitás aláásására irányultak. Természetszerűleg adódik a kérdés, vajon Magyarországon mi a helyzet? Úgy tűnik, a Mi Hazánk Mozgalom reagált erre elsőként.
A Mi Hazánk szerint Magyarországnak is követni kell a példát
– A Mi Hazánk Mozgalom azt gondolja, hogy – miután Donald Trump kiléptette a WHO-ból az USA-t, amit Magyarországnak is követni kellene –, ez is egy olyan lépés, egy olyan kezdeményezés, amelynek bőven lenne létjogosultsága hazánkban is. A Mi Hazánk már évek óta mondja, hogy a túlbonyolított bürokrácia egész egyszerűen megfojtja ezt az az országot, főként azokat a magyarokat terheli, akik dolgozni vagy vállalkozni akarnak – fogalmazott Lantos János, a párt munkaügyi kabinetjének elnöke.
Hozzáfűzte:
Magyarország már egy 2019-es Eurostat-jelentés szerint is a GDP 8.2%-át költi bürokráciára, ez akkor 3330 milliárd forintot tett ki, azóta ez csak növekedett.
Ötpontos bürokráciaellenes állásfoglalást fogalmaztak meg
A nemzeti ellenzéki párt öt pontban foglalta össze, szerintük hol kell beavatkozni. Lantos hangsúlyozta: „még véletlenül sem törekszünk a teljesség igényére”, ugyanis, mint mondta: „ennél még többet is lehetne, de kezdetnek mégis öt pontban foglaljuk össze elképzeléseinket”. Ezek a következők:
1. A vállalkozásokat folyamatosan új kihívások elé állítják a piacon végbemenő folyamatok, tevékenységi körükbe fel kell venniük egy új szolgáltatást vagy terméket, ennek engedélyeztetése több hónapot vesz igénybe, ezeket az eljárásokat le kell rövidíteni.
2. Például egy utcára nyíló vendéglátóhely közterület-használati engedélye sem egyszerű – itt arról a sávról beszélek, amely a vendéglátóhely előtt van, de nem zavarja a kerékpár- vagy gyalogos forgalmat –, ennek engedélyeztetése is több hónap, ezt is radikálisan csökkenteni kell.
3. Főleg az állami intézményeknél és az azokon belüli (rendvédelmi dolgozók, egészségügy, kormányhivataloknál stb.) munkakörváltás, áthelyezés kérése is akár hónapokat vesz igénybe, amíg minden „felettes” aláírása nem lesz a kérvényen, ezzel is megnehezítve a hétköznapokat, ezt is gyorsítani kell.
4. A magyar bürokrácia legnagyobb vesztesei azonban azok, akik a legalacsonyabb bérből élnek, és családjuk semmilyen pénzügyi lehetőséggel nem rendelkezik, ezért a felmerülő problémákban sem tudnak igénybe venni jogi segítséget. Nem tudják előrefinanszírozni az ügyvédi konzultációt, pedig egyértelmű, hogy a jogi eljárás számukra kedvező ítéletet hozhatna. Az állam által finanszírozott jogi segítségnyújtás lehetőségével nem is kívánnak élni, mert a különböző adatfelvételek, meghallgatások, szakvizsgálatok, szakszolgálati eljárások rengeteget elvesznek a szabadidejükből, sőt, akár még a munkaidejükből is, ami számukra jelentős jövedelemkiesést jelent. Ráadásul még itt is vannak előre fizetendő költségek: telefonhívások, levelezések, útiköltségek – sokan jobbnak látják bele sem kezdeni. Nagyon fontos volna tehát az átláthatóság, a törvény adta lehetőségek ismerete, de ez a valóságban nincs így.
5. Igenis a bürokráciához tartozik az is, hogy a magyar kormány indokolatlanul hozott létre évi több tíz milliárd forint támogatással olyan szervezeteket, amelyek kizárólag arra vannak kiépítve, hogy a kormány propagandáját erősítsék.
– Összegzésként valljuk, hogy olyan csökkentett és olcsóbb bürokráciára van szükség, amely a magyar nép szolgálatában áll, és (mondjuk ki egyenesen) nem pedig azért van, hogy szívassa
